Riboszóma
A riboszómák fontos sejtorganellák. Az RNS-transzlációt végzi, aminosavakból fehérjéket épít fel a hírvivő RNS mint sablon felhasználásával. A riboszómák minden élő sejtben megtalálhatók, a prokariótákban és az eukariótákban egyaránt.
A riboszóma egy fehérje és RNS keveréke, amely a sejtmagban kezd el készülni. A nukleolusz a sejtmag közepén található. A sejtmagot a magburkolat védi, és a nukleáris pórusokon keresztül engedi ki a dolgokat.
A riboszóma feladata az új fehérjék előállítása. Ezt úgy végzi, hogy végigmegy az RNS-szálon, és a beolvasott kód alapján fehérjét épít. A fehérje ilyen módon történő előállítását nevezzük transzlációnak. A riboszómák általában a durva endoplazmatikus retikulumban találhatók, de az egész citoplazmában is megtalálhatóak.
A riboszómák leolvassák a hírvivő RNS-ek szekvenciáját, és a transzfer RNS-ekhez kötött aminosavakból fehérjéket állítanak össze.
Az mRNS (1) fordítása a riboszóma (2) (kis és nagy alegységként ábrázolva) által polipeptidlánccá (3). A riboszóma az mRNS startkódonjánál (AUG) kezdődik és a stopkódonnál (UAG ) végződik.
Riboszóma szerkezet
A riboszómák két dologból állnak: egy kis riboszómális alegységből, amely az mRNS-t olvassa, míg a nagy alegység aminosavakat köt össze polipeptidláncot alkotva. Mindegyik alegység egy vagy több riboszomális RNS (rRNS) molekulából és különböző fehérjékből áll.
Az eukarióták 80S riboszómákkal rendelkeznek, amelyek egy-egy kis (40S) és nagy (60S) alegységből állnak. A kis alegységük egy 16S RNS alegységgel rendelkezik (1540 nukleotidból áll), amely 21 fehérjéhez kötődik. A nagy alegység egy 5S RNS (120 nukleotid), egy 28S RNS (4700 nukleotid), egy 5,8S RNS (160 nukleotid) alegységgel és 46 fehérjével rendelkezik.
2. ábra : A nagy (piros) és a kis (kék) alegység egymáshoz illeszkedik
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a riboszómák?
V: A riboszómák apró molekuláris robotok, amelyek fehérjéket állítanak elő az RNS-fordítással.
K: Hol találhatók a riboszómák?
V: A riboszómák minden élő sejtben megtalálhatók, beleértve a prokariótákat és az eukariótákat is.
K: Hogyan készülnek a riboszómák?
V: A riboszómák a sejtmagban, a sejtmagban található nukleoluszban kezdenek készülni. Ezek fehérje és RNS keverékéből állnak.
K: Hová vándorolnak a riboszómák, miután elkészültek?
V: A riboszómák a nukleoluszból a citoplazmába kerülnek, ahol az endoplazmatikus retikulumon vagy az egész citoplazmában ülnek.
K: Mi a riboszómák feladata?
V: A riboszómák feladata új fehérjék előállítása azáltal, hogy a hírvivő RNS egy szála mentén haladnak, és a beolvasott kód alapján fehérjét építenek. Ezt nevezzük transzlációnak.
K: Hány riboszómára van szükség minden egyes sejtben?
V: Minden sejtben akár 10 millió riboszómára is szükségünk van.
K: Hogyan jutnak a sejtek a szükséges számú riboszómához?
V: A sejtek az rRNS gének sok másolatával rendelkeznek, hogy megkapják a szükséges számú riboszómát. Körülbelül 400 rRNS-gént örökölünk öt különböző kromoszómán keresztül.
