Kémiai reakció

Kémiai reakció akkor következik be, amikor egy vagy több vegyi anyag egy vagy több más vegyi anyaggá alakul át. Példák:

a vas és az oxigén összekapcsolódása rozsdává válik
ecet és szódabikarbóna egyesülése nátrium-acetát, szén-dioxid és víz előállítására.
égő vagy felrobbanó dolgok
számos reakció, amely az élőlények belsejében zajlik
elektrokémiai reakciók az akkumulátorok kisütésekor vagy újratöltésekor

Egyes reakciók gyorsak, mások lassúak. Egyesek különböző sebességgel játszódnak le, a hőmérséklettől vagy más dolgoktól függően. Például a fa nem reagál a levegővel, ha hideg, de ha eléggé felhevítjük, égni kezd. Egyes reakciók energiát adnak ki. Ezek az exoterm reakciók. Más reakciókban energiát vesznek fel. Ezek az endotermreakciók.

A nukleáris reakciók nem kémiai reakciók. A kémiai reakciókban csak az atomok elektronjai vesznek részt; a magreakciókban az atommagokban lévő protonok és neutronok vesznek részt.

Rozsdás vas

A máglya a redox példája

Négy alaptípus

Szintézis

A szintézisreakcióban két vagy több egyszerű anyag egyesül, hogy egy összetettebb anyagot alkosson.

A + B ⟶ A B {\displaystyle A+B\longrightarrow AB} $A+B\longrightarrow AB$

"Két vagy több reaktáns egy terméket ad" - ez egy másik módja a szintézisreakció azonosításának. A szintézisreakció egyik példája a vas és a kén kombinációja vas(II)-szulfid képződéséhez:

8 F e + S 8 ⟶ 8 F e S {\displaystyle 8Fe+S_{8}\longrightarrow 8FeS} $8Fe+S_{8}\longrightarrow 8FeS$

Egy másik példa az egyszerű hidrogéngáz egyszerű oxigéngázzal kombinálva egy összetettebb anyagot, például vizet eredményez.

Bomlás

Bomlási reakcióról akkor beszélünk, amikor egy összetettebb anyag egyszerűbb részeire bomlik. Ez tehát a szintézisreakció ellentéte, és a következőképpen írható le:

A B ⟶ A + B {\displaystyle AB\longrightarrow A+B} $AB\longrightarrow A+B$

A bomlási reakció egyik példája a víz elektrolízise, amelynek során oxigén- és hidrogéngáz keletkezik:

2 H 2 O ⟶ 2 H 2 + O 2 {\displaystyle 2H_{2}O\longrightarrow 2H_{2}+O_{2}}} $2H_{2}O\longrightarrow 2H_{2}+O_{2}$

Egyszeri csere

Az egyszeri helyettesítő reakcióban egy vegyületben egyetlen nem egyesített elem egy másik elemet helyettesít; más szóval, egy elem helyet cserél egy másik elemmel egy vegyületben Ezek a reakciók általános formája a következő:

A + B C ⟶ A C + B {\displaystyle A+BC\longrightarrow AC+B} $A+BC\longrightarrow AC+B$

Az egyszeri kiszorítási reakció egyik példája, amikor a magnézium a vízben lévő hidrogént magnézium-hidroxiddal és hidrogéngázzal helyettesíti:

M g + 2 H 2 O ⟶ M g ( O H ) 2 + H 2 {\displaystyle Mg+2H_{2}O\longrightarrow Mg(OH)_{2}+H_{2}}} $Mg+2H_{2}O\longrightarrow Mg(OH)_{2}+H_{2}$

Dupla csere

A kettős helyettesítési reakcióban két vegyület anionjai és kationjai helyet cserélnek, és két teljesen különböző vegyületet alkotnak. Ezek a reakciók az általános formát követik:

A B + C D ⟶ A D + C B {\displaystyle AB+CD\longrightarrow AD+CB} $AB+CD\longrightarrow AD+CB$

Például, amikor bárium-klorid (BaCl₂ ) és magnézium-szulfát (MgSO₄ ) reakcióba lép, az SO₄²⁻ anion helyet cserél a 2Cl⁻ anionnal, így a BaSO₄és MgCl vegyületek keletkeznek₂.

Egy másik példa a kettős kiszorítási reakcióra az ólom(II)nitrát és a kálium-jodid reakciója ólom(II)jodid és kálium-nitrát képződésével:

P b ( N O 3 ) 2 + 2 K I ⟶ P b I 2 + 2 K N O 3 {\displaystyle Pb(NO_{3})_{2}+2KI\longrightarrow PbI_{2}+2KNO_{3}}} $Pb(NO_{3})_{2}+2KI\longrightarrow PbI_{2}+2KNO_{3}$

A négy alapvető kémiai reakciótípus: szintézis, bomlás, egyszeres helyettesítés és kettős helyettesítés.

Egyenletek

Egy kémiai reakciót egy egyenlet jelenít meg:

A + B ⟶ C + D {\displaystyle \mathrm {A+B\longrightarrow C+D} } $\mathrm {A+B\longrightarrow C+D}$

Itt A és B kémiai reakcióban reagál C-vel és D-vel.

Ez egy példa az égési reakcióra.

C + O 2 ⟶ C O 2 {\displaystyle \mathrm {C+O_{2}\longrightarrow CO_{2}} } $\mathrm {C+O_{2}\longrightarrow CO_{2}}$

szén + oxigén → szén-dioxid

Kapcsolódó oldalak

Szerves reakció
Redox

Kérdések és válaszok

K: Mi az a kémiai reakció?

V: Kémiai reakció akkor történik, amikor egy vagy több vegyi anyag egy vagy több más vegyi anyaggá alakul át.

K: Tudna példákat mondani a kémiai reakciókra?

V: Igen, néhány példa a kémiai reakciókra: a vas és az oxigén egyesülése rozsdává, az ecet és a szódabikarbóna egyesülése nátrium-acetáttá, a szén-dioxid és a víz, a dolgok égése vagy robbanása, és számos reakció, amely az élőlényekben zajlik, például a fotoszintézis.

K: Minden kémiai reakció gyors?

V: Nem, egyes reakciók gyorsak, mások pedig lassúak. Egyesek különböző sebességgel játszódnak le, a hőmérséklettől vagy más dolgoktól függően.

K: Mi az az exoterm reakció?

V: Az exoterm reakció olyan reakció, amely energiát ad ki.

K: Mi az endoterm reakció?

V: Az endoterm reakció olyan reakció, amely energiát vesz fel.

K: A nukleáris reakciók kémiai reakcióknak minősülnek?

V: Nem, a nukleáris reakciók nem kémiai reakciók. A kémiai reakciókban csak az atomok elektronjai vesznek részt; a magreakciókban az atommagokban lévő protonok és neutronok vesznek részt.

K: A hőmérséklet befolyásolhatja a kémiai reakció sebességét?

V: Igen, a hőmérséklettől vagy más dolgoktól függően egyes reakciók különböző sebességgel játszódhatnak le. Például a fa nem reagál a levegővel, ha hideg, de ha eléggé felhevítjük, égni kezd.