Aztékok

Történelem

Mielőtt az azték birodalom meghódította őket, az őslakosok számos különálló városállamban éltek. Ezek kis városok voltak, körülöttük szántóföldekkel. Minden államnak saját uralkodója volt. Kr. u. 1100 körül ezek a városállamok harcolni kezdtek egymással a hatalomért és a terület erőforrásainak ellenőrzéséért.

A történészek szerint az aztékok 1200 körül érkeztek Közép-Mezoamerikába. A mai Északnyugat-Mexikó területéről érkeztek. Lisa Marty történész szerint:

"

Amikor a "mexikóiak" valamikor a Kr. u. 1200-as években megérkeztek Közép- [Mezoamerika] területére, durva barbároknak [tekintették] őket. Állatbőrt viseltek és vadászó-gyűjtögető életmódjuk összeütközésbe került a térség letelepedett agrár [mezőgazdasági alapú] közösségeivel. Eleinte vándorlóként éltek, kígyókat és élősködőket ettek ... Az aztékok körülbelül 100 éven át számkivetettként éltek a Központi Völgyben kóborolva. Egyik területről a másik után kidobták őket, így kénytelenek voltak olyan helyen megélni, ahol senki más nem akart élni: egy csoport kis, mocsaras szigeten a ... Texcoco-tó[.]

"

1325-re az aztékok felépítették Tenochtitlánt a Texcoco-tó egyik szigetén. Tenochtitlan városállammá vált, amely fokozatosan egyre erősebbé vált.

Körülbelül 1400-ra három városállam kis birodalommá nőtte ki magát. 1428-ban ez a két birodalom vívta a Tepanec-háborút a terület feletti uralomért. A Texcoco birodalom szövetséget kötött néhány más erős városállammal, köztük Tenochtitlánnal, és megnyerte a háborút. Ezeknek a szövetségeseknek egyenlően kellett volna megosztaniuk a hatalmat, mivel egyre több terület felett kezdtek ellenőrzést szerezni. Azonban 1430-ra Tenochtitlan lett a szövetség legerősebb tagja. Az azték birodalom fővárosa lett, és uralkodója a birodalom "főkirálya" lett.

Az azték birodalom

Az azték birodalom körülbelül Kr. u. 1438 és Kr. u. 1521 között létezett. Amikor a birodalom a legnagyobb volt, Mezoamerika nagy részén elterjedt, és körülbelül 11 000 000 embert irányított.

Tenochtitlan

Tenochtitlan volt az azték birodalom fővárosa. Tenochtitlan a világ egyik legnagyobb városa volt abban az időben. Az 1500-as évek elején legalább 200 000 ember élt a városban. Ezzel Tenochtitlan volt a legnagyobb város Amerikában Kolumbusz Kristóf érkezése előtt.

Mexikóváros ma már az egész területet lefedi, ahol Tenochtitlan volt.

Rajz arról, hogy hogyan nézhetett ki Tenochtitlan egy része

Vallás

Az aztékok sok istenben hittek. A két legfontosabb isten, akit imádtak, Huitzilopochtli, a háború és a nap istene, valamint Tlaloc, az esőisten volt. Egy másik fontos isten volt Quetzalcoatl (tollas kígyó), a tanulás és a civilizáció istene.

Az aztékok sok mindent tettek, hogy az isteneket boldoggá tegyék. Ezek közé tartoztak az emberáldozatok. Úgy hitték, hogy ez segített megakadályozni a világ végét. Az aztékok hittek abban, hogy az istenek teremtették őket, és az emberáldozat volt a leghatásosabb módja annak, hogy visszaadják az élet ajándékát. Az aztékok azt is hitték, hogy az istenek szinte véget nem érő harcban állnak egymással. Az áldozatból származó szívek és vér táplálta a jó isteneket, hogy erőt adjon nekik a gonosz istenek elleni harchoz. Az emberáldozatokra gyakran a Templo Mayorban, az aztékok nagy piramis-templomában került sor.

Élelmiszer

Az aztékok olyan növényeket és zöldségeket ettek, amelyek könnyen termeszthetőek voltak Mezoamerikában. Az aztékok étrendjének fő táplálékai a kukorica, a bab és a tök voltak. Fűszerként gyakran használták a paradicsomot és a chilit. Az azték piacokon gyümölcsöket, zöldségeket, fűszereket, virágokat, kutyákat, madarakat és kakaóbabot árultak. Csokoládét is készítettek. Cukor azonban nem volt, ezért a csokoládéjuk egy erős folyadék volt, amelyben chili volt. Készítettek egy alkoholos italt is, amelyet chocolatlnak hívtak. Ezek az ételek később elterjedtek az egész világon.

Társadalmi struktúra

Az azték társadalomban különböző társadalmi osztályok léteztek, különböző társadalmi státusszal. A legfontosabb emberek az uralkodók voltak. Az aztékok első királya Acamapichtli volt. Az utolsó királyuk Cuauhtemoc volt. Ő adta át az azték birodalom irányítását Hernan Cortesnak az azték birodalom spanyol hódítása során.

A következőek a nemesek voltak. Ők voltak a birodalom nagyhatalmú kormánytagjai, nagy harcosok, bírák és papok. Ezek az emberek magas társadalmi státuszt élveztek.

A következő társadalmi osztály a köznemesek (köznép) voltak. Ők voltak a birodalom mindennapi munkásai. Legtöbbjük gazdálkodott, boltot vezetett vagy kereskedett. A többi munkás között voltak kézművesek, reguláris katonák és halászok. A közemberek csoportosan vagy családonként birtokolhattak földet. Egyetlen személynek azonban nem volt szabad földet birtokolnia.

Az azték társadalom legalacsonyabb társadalmi osztályai a jobbágyok, majd a rabszolgák voltak. A rabszolgáknak egyáltalán nem voltak jogaik. Az azték piacokon vették és adták el őket. Az aztékok néhány hadifoglyot is feláldoztak isteneiknek. Ha azonban volt pénzük, megvásárolhatták a saját szabadságukat, és közemberekké válhattak.

Az azték birodalom fennállásának nagy részében nagyon nehéz volt a társadalmi osztályok között váltani. Ha valaki egy társadalmi osztályba született, általában egész életében abban az osztályban maradt.

Az aztékok keményen büntettek olyan bűnökért, amelyek nekünk most egyszerűnek tűnnek. Például halálbüntetést kaphatott valaki házasságtörésért, élő fa kivágásáért, egy mező határának áthelyezéséért, hogy a saját földjét nagyobbá, másét pedig kisebbé tegye, nagyobb lopásért, árulásért, rendbontásért (nyilvános zavargásért), részegségért és promiszkuitásért. Az azték szumptuárius törvények értelmében a közember halálbüntetést kaphatott a gyapot viseléséért is. ^p. 88

Oktatás

Az aztékok tanulmányozták az asztrológiát, és a bolygók és a csillagok mozgását különböző naptárak létrehozásához használták. Pontos naptáruk volt, amely 365 napból állt, és a Nap mozgása alapján készült. Volt egy vallási naptáruk is, amely 260 napból állt.

Az aztékok számos összetett tantárgyat is tanultak és tanítottak, többek között geometriát, matematikát, vitát, jogot, zenét, költészetet, építészetet és mezőgazdaságot.

Sport

A legnépszerűbb azték sport a tlachtili volt. Ezt a játékot gumilabdákkal és függőleges karikákkal játszották a pálya közepén, a szemben lévő falakon. A játék célja az volt, hogy a labdát a térdüket használva a karikába lőjék. Az a csapat, amelyik először talált be, megnyerte a játékot.

Az azték birodalom vége

1519 és 1521 között a spanyol hódító, Hernán Cortés szövetkezett Tlaxcalával és az aztékok más ellenségeivel. A hódítók legyőzték az aztékokat, elfoglalták birodalmukat, és spanyol gyarmattá tették. Néhány azték nem akart Cortés katonái ellen harcolni, mert isteneknek tartották őket.

Aztékok ma

Ma sok mexikói azték és más indián ősökkel rendelkezik. Mexikóban még mindig használnak azték szimbólumokat. A mexikói zászlón egy kaktuszon ülő sas látható, szájában kígyóval. Ez egy azték szimbólum volt. Még a Mexikó név is azték szó.