Halálbüntetés
A halálbüntetés, más néven halálbüntetés, amikor egy kormány vagy állam kivégez (megöl) valakit, általában, de nem mindig azért, mert súlyos bűncselekményt követett el. A halálbüntetéssel büntethető bűncselekményt halálos bűncselekménynek vagy főbenjáró bűncselekménynek nevezik.
A kivégzések a legtöbb országban ritkábbak lettek az elmúlt évszázadokban. A halálbüntetés vitatott és ellentmondásos téma.
A világ országainak körülbelül egyharmadában van olyan törvény, amely lehetővé teszi a halálbüntetést. Az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, Japán és Irán a halálbüntetést alkalmazó országok példái. Kanada, Ausztrália, Mexikó és az Európa Tanács valamennyi tagja példa azokra az országokra, amelyek eltörölték a halálbüntetést. 75 ország szabadult meg a halálbüntetéstől minden bűncselekmény esetében. További 20 a gyakorlatban eltörlőnek tekinthető. Ha törvényben megtartják a halálbüntetést, de az elmúlt 10 évben vagy annál hosszabb ideje nem hajtottak végre kivégzést.
A legtöbb országban, ahol létezik halálbüntetés, azt gyilkosok és más súlyos bűncselekmények, például nemi erőszak vagy terrorizmus esetén alkalmazzák. Más országok, különösen azok, ahol autoriter vagy totalitárius kormányok vannak, azonban kisebb bűncselekményekre is alkalmazzák, például lopásért, kábítószerrel való visszaélésért, vagy azért, mert valaki rosszat mond a kormányról.
A halálbüntetést alkalmazó országok. Kék: Zöld: Narancssárga: halálbüntetés, de az elmúlt 10 évben nem végeztek ki embereket, Piros: halálbüntetés bizonyos bűncselekményekért.
Egy háborús bűnös kivégzése 1946-ban
Mely országok végzik ki a legtöbb embert?
Az Amnesty International tanulmánya szerint 2012-ben a következő országokban hajtották végre a legtöbb kivégzést:
- Kína (4000+) adatai nem hivatalosak.
- Irán (legalább 314+)
- Irak (legalább 129+)
- Szaúd-Arábia (79+)
- Egyesült Államok (43)
- Jemen (28+)
- Omán (25+)
- Szudán (19+)
- Afganisztán (14)
Íme az 1998-as lista:
- Kína (1,067)
- Kongói Demokratikus Köztársaság (100)
- Egyesült Államok (68)
- Irán (66)
- Egyiptom (48)
- Fehéroroszország (33)
- Tajvan (32)
- Szaúd-Arábia (29)
- Szingapúr (28)
- Ruanda (24)
- Sierra Leone (24)
- Bár nem erősítették meg, az Amnesty International több száz iraki kivégzésről is kapott jelentéseket.
Az Egyesült Államokban 1977 és 2000 között, amikor 10 év szünet után újra bevezették a halálbüntetést, összesen 557 embert végeztek ki. Ebben az időszakban 20 államban egyetlen kivégzést sem hajtottak végre. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az államokat, ahol a legtöbb kivégzést hajtották végre ebben az időszakban:
- Texas (239)
- Virginia (81)
- Florida (50)
- Missouri (46)
- Oklahoma (30)
- Louisiana (26)
- Dél-Karolina (25)
- Alabama (23)
- Arkansas (23)
- Grúzia (23)
Az első országok, amelyek eltörölték a halálbüntetést
Nemzet | A megszüntetés éve |
1826 | |
1863 | |
1867 | |
1882 | |
1882 | |
Ecuador | 1897 |
Panama | 1903 |
1905 | |
1907 | |
1910 |
*Az Orosz Szovjet Szocialista Szovjet Köztársaság, a Szovjetunió részeként, a Szovjetunió idején visszaállította a halálbüntetést.
A végrehajtás gyakori okai
Gyakori, hogy olyan bűncselekményekért végzik ki az embereket, mint a gyilkosság, az emberölés és a gyilkossági kísérlet, de vannak más bűncselekmények is, amelyekért halálbüntetés jár. Néhány ezek közül:
- Bankrablás (Szaúd-Arábia)
- Emberrablás
- Emberkereskedelem (ez olyan, mint a rabszolgaság) (Kína)
- Általános rablás, ha legalább egy ember meghal (Amerika)
- Nemi erőszak (Kína, Szaúd-Arábia)
- Bizonyos mennyiségű illegáliskábítószerrel való kereskedelem vagy birtoklás (Indonézia, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Malajzia, Tajvan és mások).
- Vesztegetés és korrupció (Kína)
- Házasságtörés (Szaúd-Arábia, Irán és Afganisztán)
- Homoszexualitás (Irán, Szaúd-Arábia, Jemen, Szudán és Mauritánia)
- Prostitúció (mind a saját prostitúció, mind a mások kényszerítése erre) (Irak 2003-ig, Szaúd-Arábia).
- Hitehagyás az iszlámban (Afganisztán, Irán, Jemen, Mauritánia, Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Szomália és Szudán).
- Boszorkányság (Szaúd-Arábia, Katar)
Háború idején a következő bűncselekményekért halálbüntetés jár:
- Hazaárulás (kormány megdöntésének kísérlete)[magyarázatra szorul]
- Kémkedés (kémkedés)
- Szabotázs
- Dezertálás
Akit nem lehet kivégezni
Az 1976-ban hatályba lépett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerint nem lehet kivégezni azokat, akik a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, különösen annak 13. módosítása (2002) szerint senkit sem szabad kivégezni.
Controversy
A halálbüntetés témájában sokféle vélemény létezik. Mivel ez egy fontos téma, minden országban nagyon erősek az érzelmek. Sokan azt mondják, hogy a halálbüntetés ésszerű, mert elriasztja az embereket attól, hogy illegális dolgokat tegyenek, sokan mások azonban azt mondják, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy ártatlan embert végeznek ki; az egyik oldal szerint igazságosság, megtorlás és büntetés, a másik oldal szerint a kivégzés gyilkosság. A legtöbb ember tudja, hogy a bűnözés veszélyt jelent az életére, de a kérdés az, hogy milyen módszerekkel és intézkedésekkel kell kezelni.
Az emberi történelem során a kormányok és az uralkodók számos halálbüntetési módszert alkalmaztak az emberek kivégzésére, például a keresztre feszítést, a megnyúzást és az akasztást. Néhány módszert, mint a keresztre feszítés és a megnyúzás, a kormányok már nem alkalmaznak, mert az emberek úgy gondolják, hogy ezek a gyilkossági módszerek túl kegyetlenek. A gázkamrát alkotmányellenesnek találták az Egyesült Államokban (vagyis: az Egyesült Államok alkotmánya ellen való, amely nem engedi meg a "kegyetlen és szokatlan büntetéseket"), és már nem használják.
Az Európa Tanács az Emberi Jogok Európai Egyezményének 13. módosításával eltörölt minden halálbüntetést. Az Amnesty International ellenzi a halálbüntetést az élethez való jog és a kínzások, valamint a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma alapján, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szorgalmaz.
A halál formái
Ma a következő végrehajtási formák használatosak:
- Elektromos szék: A foglyot a fejére és a lábára erős áramforrással kötik.
- Halálos injekció: A fogvatartottat vegyi anyagok keverékével mérgezik meg, amelyet a testébe juttatnak. Egyes országok vitatott vegyi anyagokat használnak. Miután a villamosszéket eltörölték, mint a halálbüntetés egyik formáját az Egyesült Államokban, mivel túl brutális büntetésnek tartották, és felváltotta a halálos injekció, ez a módszer lett a legszélesebb körben használt azóta.
- Lövészosztag: Egyesek puskával lövik a foglyot. A lövészosztagokat gyakran használják a katonák a háborúk során. A lövöldözők közül egy vagy több személynél lehet hamis lőszer, amely nem öl, így senki sem tudja, hogy melyik személy adta le a lövést, amelyik megölt. A kivégzőosztag hagyományos katonai kivégzés. A dezertőröket, árulókat és kémeket néha lelövik.
- Akasztás: A fogoly nyakára kötél van kötve. Ezután a magasból ledobják. Az illető meghalhat a nyaktöréstől. Meghalhat fulladás (fulladás) miatt is, ha az ejtés túl kicsi vagy a csomó rosszul van elkészítve. Ha az ejtés túl hosszú vagy a fogoly túl nehéz, a fejét letéphetik. Japánban, Indiában és a korábbi brit gyarmatokon alkalmazzák az akasztást.
- Fojtogatás, kézzel vagy fojtogatókötéllel. A garrote több száz éven át a halálbüntetés fő típusa volt Spanyolországban. Eredetileg az elítéltet úgy ölték meg, hogy egy bunkósbottal (spanyolul garrote) ütötték meg. Később ebből fejlődött ki, hogy egy kötélhurkot helyeztek a nyakára. A hurokba egy fapálcát helyeztek, amelyet forgatva addig feszítették a kötelet, amíg az elítélt megfulladt.
- Megkövezés: Kövekkel dobálják a foglyot, amíg meg nem hal. Néhány közel-keleti országban még mindig alkalmazzák a megkövezéseket.
- Lefejezés: Az áldozat fejét éles pengével, például karddal, fejszével vagy guillotine-nal vágják le. Ez volt a hagyományos kivégzési mód Közép-Európában és sok más helyen. A lefejezést lefejezésnek is nevezik. A lefejezést még mindig alkalmazzák néhány közel-keleti országban, de az egyetlen ország, ahol aktívan alkalmazzák, az Szaúd-Arábia.
Egy próbababát helyeznek egy garrotba, hogy bemutassák az ember helyzetét az eszközben.
Galéria
·
Lefejezés: Japán lefejez egy kínait (1901-es fotó)
·
A Szent István megkövezése egy Rembrandt-festmény(1625)
·
És nem lehet segíteni, Goya festménye, amely egy kivégzőosztagot ábrázol. (1810 körül)
·
Az Abraham Lincoln meggyilkolásáért elítélt négy ember felakasztása (1865)
·
Egy régi elektromos szék
Kérdések és válaszok
K: Mi a halálbüntetés?
V: A halálbüntetés a halálbüntetés egyik formája, amikor egy kormány vagy állam kivégez (megöl) valakit, általában, de nem mindig azért, mert súlyos bűncselekményt követett el.
K: Melyek azok az országok, amelyekben halálbüntetés van?
V: A halálbüntetést alkalmazó országok közé tartozik például az Egyesült Államok, Kína, Japán, Indonézia és Irán.
K: Mi a példa azokra az országokra, ahol nincs halálbüntetés?
V: A halálbüntetést nem alkalmazó országok közé tartozik például Kanada, Ausztrália, Mexikó és az Európa Tanács valamennyi tagja.
K: Hány ország tekinthető a gyakorlatban a halálbüntetés eltörlésének?
V: A gyakorlatban 28 ország tekinthető eltörlőnek. Azokat az országokat tekintik a gyakorlatban eltörlőnek, amelyek a törvényben fenntartják a halálbüntetést, de az elmúlt 10 évben vagy annál hosszabb ideje nem hajtottak végre egyetlen kivégzést sem.
K: Milyen típusú bűncselekmények esetében alkalmazzák a halálbüntetést?
V: A legtöbb országban, ahol létezik halálbüntetés, a halálbüntetést gyilkosok és más súlyos bűncselekmények, például nemi erőszak vagy terrorizmus esetén alkalmazzák. Más országokban, különösen azokban, ahol autoriter vagy totalitárius kormányok vannak, kisebb bűncselekményekre is alkalmazzák, például lopásért, kábítószerrel való visszaélésért, vagy azért, ha valaki rosszat mond a kormányról.
K: Milyen gyakran kerül sor kivégzésre a legtöbb országban?
V: A kivégzések a legtöbb országban ritkábbá váltak az elmúlt évszázadokban.