Vér

Plazma

A vérplazma az a sárga folyadék, amelyben a vérsejtek úsznak. A plazma tápanyagokból, elektrolitokból (sókból), gázokból, nem fehérje hormonokból, hulladékokból, lipidekből és fehérjékből áll. Ezek a fehérjék az albumin, az antitestek (más néven immunglobulinok), az alvadási faktorok és a fehérjehormonok. A fibrinogén fehérjét nem tartalmazó plazmát szérumnak nevezzük, és az nem tud alvadni. A felnőtteknek körülbelül 3 liter plazmájuk van. A plazma folyadék, nagyrészt víz (90%). A plazma a térfogat 55%-át foglalja el.

Vörösvértestek

A vörösvértest másik neve eritrocita. Az "erythro" vöröset, a "cyte" pedig sejtet jelent. Az RBC a vörösvértestek rövidítése.

A vörösvértestek oxigént és szén-dioxidot szállítanak a szervezetünkben. A testünkben lévő sejteknek oxigénre van szükségük az élethez. A sejtek hulladékként szén-dioxidot is termelnek. A vörösvértestek oxigént szállítanak a szervezetbe, szén-dioxidot pedig kifelé.

A vörösvértestek hemoglobinnal vannak töltve. Ez egy fehérje. Arra szolgál, hogy nagy mennyiségű oxigént szállítson. A hemoglobinban vas van. A vas és az oxigén adja a hemoglobin vörös színét. Ezért piros a vér. Az eritropoetin elősegíti a vörösvértestek képződését. A vörösvértestek felszínén vércsoport-antigének találhatóak.

A vörösvértestek segítenek a vér normál pH-értékének megőrzésében is. A vérnek 7,4-es pH-értékre van szüksége. Ha a vérszint 7,4-nél sokkal magasabb vagy alacsonyabb, az ember nagyon megbetegedhet vagy meg is halhat. A vörösvérsejtek pufferként szolgálnak a vér pH-értékéhez. A puffer azt jelenti, hogy megállítja a pH változását. A fehérjék és a szén-dioxid az RBC-ben puffer a vér számára. Ha nincs elég vörösvértest, akkor meghalsz.

Vörösvérsejtek

Fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos részét képezik. Olyan dolgokat támadnak meg, amelyek nem tartoznak a szervezetbe. Elpusztítják a baktériumokat, például a baktériumokat és a vírusokat. Elpusztítják a rákos sejteket. A fehérvérsejtek más mérgező anyagok ellen is segítenek felvenni a harcot.

A fehérvérsejtek megtalálják a baktériumok helyét, és elkezdik elpusztítani őket. A fehérvérsejtek a vérbe érkeznek. A vérből is kimennek oda, ahol fertőzés van. A WBC-k ezt azért teszik, hogy felvegyék a harcot a fertőzést okozó baktériumokkal. Ha kimennek a vérből, hogy leküzdjenek egy fertőzést, a nyirokrendszerben visszatérhetnek. A WBC-k tehát a nyirokcsomókban vannak.

A fehérvérsejtek másik neve leukocita. A leuko fehéret jelent. -cyte azt jelenti sejt. A WBC a fehérvérsejtek rövidítése. A WBC-knek három fő fajtája van. Ezek a limfociták, a granulociták és a monociták. A WBC-k egy része olyan sejtekké érik, amelyek hasonló munkát végeznek a szövetekben.

A különböző WBC-k különböző módon működnek. Egyes WBC-k elpusztítják és megeszik a baktériumokat és a rákos sejteket. Egyes vérsejtek antitesteket termelnek, amelyek megjelölik a sejtet, így más vérsejtek elpusztítják azt. Egyes VVK-k vegyi anyagokat termelnek. Ezeket a vegyi anyagokat azért bocsátják ki, hogy leküzdjék azokat a dolgokat, amelyek nem tartoznak a szervezetbe. Ezek a vegyi anyagok gyulladást okoznak a test egy részében. Amikor egy baktérium megbetegít valakit, a szervezet ezt jelzi. Ha egy baktérium bejut valakinek a bőre alá, és fertőzést okoz, a bőr kipirosodik, forró és fájdalmas lesz. Ez a bőrpír, a hő és a fájdalom a gyulladás jelei. Ez azt mutatja, hogy a vérsejtek harcolnak a fertőzés ellen és elpusztítják a baktériumokat.

Trombociták

A vérlemezkék segítenek a véralvadásban. A vérrög az, amikor a folyékony vér szilárddá válik. A szervezet vérrögöt képez, amikor a bőrt felvágják. Ez megakadályozza, hogy a vér túlságosan kilépjen a bőrből.

Ahhoz, hogy a vér meg tudjon alvadni, elengedhetetlen. Ritkán azonban néhány vérrög rossz. Ha egy vérrög az agyba vezető érben keletkezik, az stroke-ot okozhat. Ha a szívbe vezető érben történik, szívrohamot okozhat. Ez általában nem fiatal, egészséges emberekkel történik.

Nem csak a vérlemezkék alkotnak vérrögöket. A vérben vannak olyan fehérjék, amelyek segítenek a vérrögök kialakulásában. Mind a vérlemezkékre, mind az alvadási fehérjékre szükség van a jó vérrögök kialakulásához.

Honnan származik a vér?

A vér mezodermális eredetű. A vérsejtek a csontvelőben és a lépben keletkeznek. A csontvelő a csontok közepén található lágy anyag. A csontvelőben található speciális sejtek állítják elő a szervezetben lévő vérsejtek nagy részét.

A plazmafehérjéket főként a máj állítja elő. A plazmában lévő víz és elektrolitok az elfogyasztott ételekből és vízből származnak.

Bár a vér folyadék, bizonyos szempontból egyfajta kötőszövet. Sejtjei a csontvelőből és a lépből származnak, és a vérben potenciális molekuláris rostok vannak fibrinogén formájában. Ezek akkor aktiválódnak, amikor vérrög képződik.

A csontvelősejtek illusztrációja a Gray's Anatomy című könyvből