A vér az emberben és sok állatban - a rovarok kivételével - folyadék. A vért a szív tolja át a szervezeten, és a szövetekbe tápanyagokat és oxigént juttat. A szövetekből a salakanyagokat és a szén-dioxidot is elszállítja.

A gerincesek vére vérplazmából és különböző sejtekből - vörösvértestekből, fehérvérsejtekből és vérlemezkékből - áll. A vérlemezkék segítik a véralvadást. A hemoglobin a vörösvértestekben található. A fehérvérsejtek segítenek a fertőzések leküzdésében és a sebek gyógyításában.

A vér összetétele

A vér két fő komponensre bontható:

  • Vérplazma: világos, sárgás folyadék, amely a vér térfogatának körülbelül 55%-át teszi ki. Főként vízből áll (kb. 90%), továbbá oldott fehérjékből (albumin, globulinok, fibrinogén), elektrolitokból (nátrium, kálium, klorid), hormonokból, tápanyagokból és salakanyagokból.
  • Vérsejtek: a maradék térfogatot adják, ide tartoznak a vörösvértestek (eritrociták), a fehérvérsejtek (leukociták) és a vérlemezkék (trombociták). A vörösvértestek aránya a hematokrit értéke (általában ~40–45% felnőttekben).

Vörösvértestek (eritrociták)

  • Feladatuk az oxigén szállítása a tüdőkből a test szöveteihez, illetve a szén-dioxid részbeni elszállítása a szövetekből a tüdőkbe.
  • Fő alkotórészüket a hemoglobin adja, amely vasat tartalmazó molekula és az oxigént köti meg.
  • Szerkezetük korong alakú, élettartamuk körülbelül 120 nap; elöregedésüket a lép és a máj végzi, és az itt felszabaduló vas újrahasznosul a csontvelőben.
  • A vörösvértestek képződése (hematopoézis) főként a csontvelőben történik, és vitaminok (B12, folsav) és vas szükséges hozzá.

Fehérvérsejtek (leukociták)

A fehérvérsejtek az immunrendszer kulcselemei; több típusuk van, különböző feladatokkal:

  • Neutrofil granulociták: gyorsan reagálnak bakteriális fertőzésekre, fagocitózist végeznek.
  • Lymphocyták: ide tartoznak a T-sejtek (sejteket elpusztító és szabályozó szerep), B-sejtek (antitesteket termelnek) és a természetes ölősejtek (NK).
  • Monociták: nagy fagociták, amelyek szöveti makrofágokká alakulhatnak.
  • Eozinofilok: fontosak parazitafertőzésekben és allergiás reakciókban.
  • Basofilok: szerepük az allergiás és gyulladásos reakciók szabályozása.

Vérlemezkék (trombociták) és véralvadás

A vérlemezkék apró sejttörmelék-szerű elemek, amelyek elsődleges szerepe a sérült érfal zárása (primer haemostasis). Aktiválódásukkor összecsapzódnak és "dugót" képeznek. Ezt követi a koagulációs kaszkád, amely során a fibrinogén fibrinszálakká alakul, és stabil, szöveti hegszerű vérrögöt hoz létre. A folyamatban számos májban képződő fehérje (koagulációs faktorok) vesz részt.

A vér fő funkciói

  • Oxigén és szén-dioxid szállítása
  • Tápanyagok, hormonok és enzimkészletek eljuttatása a sejtekhez
  • Metabolikus hulladékok elszállítása a kiválasztó szervekhez
  • Immunvédelem kórokozók és idegen anyagok ellen
  • Véralvadás a vérveszteség megakadályozására
  • Hőmérséklet-, pH- és folyadékháztartás szabályozása

Vércsoportok és transzfúziók

A legfontosabb vércsoport-rendszerek az ABO és az Rh. Ezek szerinti kompatibilitás nélkül transzfúzió súlyos immunreakciót válthat ki. Az Rh-inkompatibilitás magzat és anya között terhesség során is fontos lehet, ezért várandósság alatt gyakran ellenőrzik az Rh-státuszt és szükség esetén kezelnek (anti-D profilaxis).

Normál értékek (tájékoztató jelleggel)

  • Hematokrit: férfiaknál ~40–52%, nőknél ~36–48%
  • Hemoglobin: férfiaknál kb. 13,8–17,2 g/dL, nőknél kb. 12,1–15,1 g/dL
  • Fehérvérsejtszám: kb. 4 000–11 000 /µL
  • Vérlemezke-szám: kb. 150 000–450 000 /µL

Az értékek laboratóriumtól és módszertől függően eltérhetnek; eltérések esetén orvosi értékelés szükséges.

Gyakori betegségek és kóros állapotok

  • Anémia: alacsony hemoglobin vagy vörösvértest-szám; tünet lehet fáradtság, sápadtság, légszomj.
  • Polycythaemia: túl sok vörösvértest, ami vérsűrűsödéshez vezethet.
  • Leukémia: a fehérvérsejtek rosszindulatú megbetegedései.
  • Thrombocytopenia: alacsony vérlemezke-szám, fokozott vérzékenység.
  • Véralvadási zavarok: például hemofília, vagy trombózisra való hajlam.
  • Szepszis: súlyos, életet veszélyeztető általános fertőzés, amely a vérben keringő kórokozók vagy toxinok miatt alakul ki.

Klinikai jelentőség és megelőzés

A vérvizsgálatok (vérkép, ionok, vesefunkció, májfunkció, gyulladásos markerek stb.) alapvetőek a betegségek felismerésében és követésében. A vér adása és megfelelő transzfúziók létfontosságúak súlyos vérveszteség vagy bizonyos betegségek kezelésében. Az egészséges életmód, megfelelő vas-, B12- és folsav-bevitel, valamint a fertőzések elleni védelem hozzájárul a vérkép jó állapotához.