Mi a tudás? Definíció, típusok és episztemológia
Fedezd fel a tudás fogalmát: definíciók, "tudni, hogy" vs "tudni, hogyan", típusok és episztemológia — Platón, Gettier-probléma és a tudományos megismerés áttekintése.
A tudás az igaz dolgok ismeretét jelenti, amelyet megkülönböztetünk a vélekedéstől és az egyszerű információtól. A helyes információ tudássá akkor válik, ha megfelelő módon alátámasztható. A tudásnak hagyományosan három feltétele van: az illető hisz egy állítást, az állítás igaz, és a hitnek van valamilyen igazolása vagy bizonyítéka. A bizonyíték teszi igazolhatóvá.
Definíció és alapfogalmak
A tudás lehet elméleti, amikor valamiről megértésünk vagy igaznak tartott állításaink vannak, és lehet gyakorlati, amikor valamilyen képességet vagy készséget birtoklunk. Gilbert Ryle híres különbségtétele ezt a kettőt a "tudni, hogy" (knowing-that) és a "tudni, hogyan" (knowing-how) szembeállításával ragadja meg. A tudás lehet explicit (kifejezhető, leírható elméleti ismeret) vagy implicit/tacit (nem könnyen szavakba önthető szakértelem).
Típusok
- Propozicionális tudás (tudni, hogy): igaz állítások ismerete, pl. "Tudom, hogy Párizs Franciaország fővárosa".
- Procedurális tudás (tudni, hogyan): készségek és gyakorlatok, pl. kerékpározni vagy zongorázni.
- Ismeretség (acquaintance): személyes ismeret vagy közvetlen tapasztalat valamivel/személlyel kapcsolatban, pl. "ismerem Annát".
- Tacit vs. explicit: a szakértelem gyakran tacit, míg a tudományos elméletek általában explicit formában jelennek meg.
Források és megszerzés
A tudás különféle forrásokból származhat: érzékelés (percepció), emlékezet, tanúbizonyság (testimony), érvelés és dedukció, introspekció és kísérleti módszerek. A megszerzés módjai közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, a logikai következtetés, a tanulás és a gyakorlati tapasztalat.
Episztemológiai kérdések
A filozófiában a tudás vizsgálatát episztemológiának nevezik. Klasszikus definíció szerint Platón azt állította, hogy a tudás igazolt igaz meggyőződés. A Gettier-problémák kimutatták azonban, hogy ez a három feltétel nem mindig elég: lehetséges olyan helyzet, amikor valaki igazoltan hisz egy igaz állítást, de mégsem beszélhetünk tényleges tudásról, mert a készletben szerencsés vagy véletlenszerű tényezők szerepelnek.
E problémákra számos válasz született, például:
- Realiabilizmus: a tudást megbízható kognitív folyamatokból származó hitekként határozza meg.
- Kausális elmélet: a tudás akkor áll fenn, ha a hit oksági kapcsolatban van a tényekkel.
- Erény-episztemológia: a tudást a kognitív erények (például gondosság, jó ítélőképesség) működésének eredményeként írja le.
Bizonyosság, szkepticizmus és fallibilizmus
Bár vannak olyan állítások, amelyek nyelvi vagy definíciós okokból biztosak (például: "Egy körben 360 fok van"), a legtöbb ismeretünk a valós világról fallibilis: lehetséges, hogy tévedünk. Arisztotelész szillogizmusának példája azt mutatja, hogy a logikai következtetésnek van gépszerű formája (
- Ha minden hattyú fehér, és ez egy hattyú, akkor fehérnek kell lennie.
Tudomány és tudás
A megbízható ismeretek megszerzésének egyik legszélesebb körben elfogadott módja a tudományos módszer: hipotézisek kialakítása, kísérletezés, megfigyelés és az eredmények kritikai értékelése. A tudományfilozófusok általában abban értenek egyet, hogy a tudomány nem állítja az abszolút és végleges igazságot, hanem a jelenleg rendelkezésre álló legjobb, bizonyítékokkal alátámasztott magyarázatokat nyújtja. Ezért a tudományos ismeret alapvetően ideiglenes és felülvizsgálható.
Összefoglalás
Röviden: a tudás több, mint puszta információ vagy vélekedés — az igazság, a hit és az igazolás kombinációja. A tudás típusai és forrásai változatosak; a filozófia (episztemológia) és a tudomány folyamatosan vizsgálja ezek természetét, korlátait és megalapozottságát. A Gettier-ügyek, a szkepticizmus, valamint a tudományos és gyakorlati megközelítések egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogyan értelmezzük és fejlesztjük ismereteinket.
Vallás és tudás
A vallási tudás annyiban különbözik, hogy a hit, a meggyőződés és a vallási vezetők tekintélye, nem pedig a tudományos vagy jogi jellegű bizonyítékoktól függ. Eltérő nézetek vannak arról, hogy a vallási kijelentéseket tudásnak kell-e tekinteni.
A kereszténység számos megnyilvánulásában, például a katolicizmusban és az anglikanizmusban a tudás a Szentlélek hét ajándékának egyike. Az Édenkertben a tudás az a tényező, amely az embereket mohóvá és árulóvá tette. A Példabeszédek könyvében azonban ez áll: "ahhoz, hogy bölcsek legyetek, először is engedelmeskednetek kell az Úrnak" (9:10).
Az iszlámban a tudásnak nagy jelentősége van. A "Mindentudó" (al-ʿAlīm) Isten egyik neve, amely Isten különböző tulajdonságait tükrözi az iszlámban. A Korán azt állítja, hogy a tudás Istentől származik (2:239), és különböző hadíszok a tudás megszerzésére buzdítanak. Mohamed állítólag azt mondta: "Keressétek a tudást a bölcsőtől a sírig" és "Bizony, a tudás emberei a próféták örökösei". Az iszlám tudósok, teológusok és jogászok gyakran kapják az alim címet, ami azt jelenti, hogy "tudós".
Kérdések és válaszok
K: Mi az információ?
V: A tudás olyan információ, amely igaz és bizonyítékokkal alátámasztható. Ez utalhat egy téma elméleti vagy gyakorlati megértésére, és lehet implicit vagy explicit.
K: Hogyan definiálta Platón a tudást?
V: Platón a tudást "igazolt igaz meggyőződésként" határozta meg.
K: Mi a legelterjedtebb módja annak, hogy megbízható tudást találjunk?
V: A megbízható tudás megtalálásának legszélesebb körben elfogadott módja a tudományos módszer.
K: Minden tudományos ismeret abszolút igazság?
V: Nem, minden tudományos ismeret ideiglenes, és nem állítja az abszolút igazságot.
K: Mi volt Ryle véleménye a "tudni, hogy" és a "tudni, hogyan" közötti különbségről?
V: Ryle különbséget tett az "azt tudni, hogy" és a "hogyan" között, hogy megmutassa, hogy különböző típusú megértések léteznek, amikor valaminek a megismeréséről van szó - akár elméleti, akár gyakorlati értelemben.
K: Mely állítások biztosan igazak?
V: A biztosan igaz állítások körkörösek, és azon alapulnak, ahogyan a szavakat vagy kifejezéseket használjuk. Például helyesen állíthatjuk, hogy egy kör 360 fokos, mert ez része annak, ahogyan a köröket definiáljuk.
K: Mit mutat Arisztotelész szillogizmusa?
V: Arisztotelész szillogizmusa megmutatja, hogy ez a fajta érvelés gépi tanulás - ha minden hattyú fehér, és ez egy hattyú, akkor fehérnek kell lennie -, de a valóságban nem feltétlenül minden hattyú fehér.
Keres