Harcművészet
A harcművészet a harc bármely formája és olyan művészet, amelynek meghatározott gyakorlási módja van. Számos harcművészet létezik, amelyek bizonyos országokból származnak. Sokféle okból gyakorolják őket: harc, önvédelem, sport, önkifejezés, fegyelem, önbizalom, fitnesz, kikapcsolódás, meditáció. A harcművészet egy harci stílus, sok esetben az önvédelemre irányul. A közhasználatban a szó a világ minden táján kialakult harcrendszerekre vonatkozik.
Aki harcművészettel foglalkozik, azt harcművésznek nevezik.
Az egyik gyakori módszer különösen az ázsiai harcművészetekben a forma vagy kata. A harcművészetek önvédelemre, harcra és fitneszre is használhatók.
A "harcművészet" gondolata először az angol nyelvben a 1920 Takenobu japán-angol szótárában a bu-gei vagy bu-jutsu szó fordításaként, ami "a katonai ügyek művészetét vagy megoldását" jelenti.
Kendo küzdelem (2005-ös Európa-bajnokság).
Bevezetés
A harcművészetek harcrendszerek. A harcművészeteknek számos iskolája és stílusa létezik, de mindegyiknek ugyanaz a célja: az önvédelem. Némelyik, mint a taiji quan az egészség és a forma javítása érdekében is használható, mint a qi áramoltatása.
Egyes harcművészetek nem Ázsiában születtek. A savate például Franciaországban jelent meg, a capoeira sportmozgásai pedig Brazíliából származnak.
Számos harcművészet tartalmaz ütéseket (boksz, karate), rúgásokat (taekwondo, kickboxing, karate), fogásokat és dobásokat (judo, dzsudzsutsu, birkózás), fegyvereket (iaijutsu, kendo, kenjutsu, naginatado, vívás, filippínó eskrima) vagy ezen elemek bizonyos kombinációit (a dzsudzsutsu számos stílusa).
A harcművészeteket két fő csoportra osztják: az úgynevezett "kemény harcművészetek", mint a karate és a kickboxing, amelyek különös figyelmet fordítanak a támadásra, hogy legyőzzék az ellenfelet, és a "lágy harcművészetek", mint a judo és az aikido, amelyek kevésbé agresszív módon harcolnak az ellenféllel, a másik erejét használva annak megadására.
Nehéz összehasonlítani a különböző létező művészetek hatékonyságát. Nemrégiben az emberek olyan versenyeket fejlesztettek ki, mint az Ultimate Fighting Championship az Amerikai Egyesült Államokban vagy a Pancrase Japánban. Ezeket a versenyeket "vegyes harcművészetek" vagy MMA néven is ismerik. Ezek a versenyek azonban csak korlátozott helyzetekben tesztelik a harcstílusokat (szakértővel való küzdelem, csak egy ellenféllel való küzdelem, megfelelő öltözékben való küzdelem - ezek egyike sem igaz más helyzetekben, például önvédelemben).
A harcművészeteket ebben a módszerben határozzák meg: a történelem során a katona számára a csatatéren az egyetlen dolog, ami fontos volt számukra, az volt, hogy legyőzzék az ellenséget, amelyet az ember maga előtt tart. Az, hogy egy stílus lágy vagy kemény, vagy hogy egy ütéssel hány pontot lehet szerezni, olyan részletek és vitatémák, amelyek békeidőben, amikor még kézitusák voltak, bukkannak fel.
A harcművészetek a háború művészetének részét képezik. Ha egy versenyen a fő cél az, hogy pontokat jegyezzenek meg valaki javára, akkor azt mondhatjuk, hogy ez egy sport, nem pedig harcművészet.
A harcművészetek története hosszú. A harci rendszerek kifejlesztésének aktusa onnan datálódik, amikor az ember képes volt arra, hogy átadja a tudást, a háborús stratégiákkal együtt. A témával kapcsolatos legősibb írásos anyagok egy része a 15. századból származik Európában, és a szerzőség olyan híres mesterekre esik, mint Hans Talhoffer és George Silver. Napjainkba még ősibb szövegek átiratai is eljutottak, ezek egyike egy kézzel írt dokumentum. Ezt a dokumentumot I.33-nak hívják, és a 13. század végéről származik.
A harcművészeteket oktató személyek nem értenek egyet a versenyek kérdésével kapcsolatban. Egyes művészetek, mint a boksz vagy a thai-boksz, figyelmet fordítanak a sparringra - az edzés alatti harcokra - és a versenyeken való részvételre, azonban a legelterjedtebb aikido és krav maga elutasítja a versenyeket. Az okok, amelyek ezeket a véleményeket okozzák, különbözőek. A versenyezni kívánó művészetek közül sokan azzal érvelnek, hogy a versenyek jobb és hatékonyabb technikáknak adnak helyet. Egyes, versenyezni nem kívánó stílusok azonban azt állítják, hogy a szabályok, amelyekkel az emberek ezeket a versenyeket kifejlesztették, tönkreteszik a művészetet, és nem tükrözik azt, ami egy valós helyzetben megtörténhet.
Az elmúlt években történelminek tekintett harcművészeteket próbáltak újra életre kelteni. A harcművészetek e történelmi rekonstrukciójának példái a pankration és a Shaolin iskola, amelyeknek nincs folyamatos hagyománya.
Ázsiai harcművészetek
| A következő cikksorozat része | |
|
| |
| Nyári sportok | |
| Labdarúgás (foci) | |
| Vízi sportok Úszás- Búvárkodás | |
| Harcművészetek Boksz-birkózás | |
| Nettó sportok Tenisz- Röplabda | |
| Téli sportok | |
| Jégkorong- Korcsolyázás Síelés-Curling | |
- Borneó
- bersilat
- India
- kalari payattu
- Indonézia
- kuntao
- pencak silat
- tarung derajat
- Japán
- aikido
- bojutsu
- bujutsu
- aikijutsu
- iaido
- jujutsu
- jodo
- yudo
- karate
- kempo
- kendo
- kenjutsu
- kobudo
- kusarigamajutsu
- kyokushinkai
- kyudo
- kyusho jitsu
- naginatado
- ninjutsu
- ninpo
- shintaido
- shooto
- shorinji kenpo
- Shotokan
- szumó
- taijutsu
- taido
- tantojutsu
- tegumi
- Korea
- kung jung mu sool
- hapkido
- taekyun
- taekwondo
- tangsudo
- Mianmar (korábban Burma)
- bando
- Fülöp-szigetek
- kali
- eskrima
- arnis
- Thaiföld
- Thai box vagy Muay Thai
- Vietnam
- Vinoệt V Đạo
- A Kína - az összes kínai harcművészet úgynevezett kung-fu, wushu, chuan fa vagy kuntao.
- Belső stílusok: úgynevezett neijia.
- hsing yi (hsing Y)
- pakua quan
- taiji quan
- Pakisztán
- Budoban/ Budokan
- jodo
- yudo
- karate
Más országok harcművészetei
- Brazília
- capoeira
- Brazil jujutsu
- Egyiptom
- tahtib vagy egyiptomi botkerítés
- Franciaország
- Németország
- musado
- Nindokai
- Görögország
- Görög-római birkózás
- pankráció
- Izrael
- Krav Maga
- Lengyelország
- harc 56
- karate-do cunami
- kempo tai jutsu
- Oroszország
- sambo
- Spanyolország
- juego del palo canario
- lucha canaria
- lucha leonesa
- Amerikai Egyesült Államok
- teljes kapcsolat
- Jeet Kune Do
- SeishinDo Kenpo vagy Seishindo Kenpo
- Kempo Karate, az úgynevezett amerikai kenpo
Kérdések és válaszok
K: Mi az a harcművészet?
V: A harcművészet egyfajta harcművészet és egy olyan művészet, amelynek meghatározott gyakorlata van.
K: Milyen okok miatt gyakorolják az emberek a harcművészeteket?
V: Az emberek számos okból gyakorolják a harcművészeteket, többek között harc, önvédelem, sport, önkifejezés, fegyelem, önbizalom, fitnesz, kikapcsolódás és meditáció miatt.
K: Vannak különböző országok harcművészeteinek különböző típusai?
V: Igen, számos olyan harcművészet létezik, amely bizonyos országokból származik.
K: Mi a célja a harcművészetek gyakorlásának?
V: A harcművészeteket lehet gyakorolni önvédelem, harc és fitnesz céljából.
K: Mi az a harcművész?
V: A harcművész olyan személy, aki harcművészetet gyakorol.
K: Mi az ázsiai harcművészetekben használt gyakori módszer?
A: Az ázsiai harcművészetekben használt közös módszer a forma vagy kata.
K: Mikor jelent meg először az angol nyelvben a "harcművészet" fogalma, és mit jelent?
V: A "harcművészet" fogalma először az 1920-as Takenobu's Japanese-English Dictionary-ben jelent meg az angol nyelvben, a bu-gei vagy bu-jutsu szó fordításaként, ami "a katonai ügyek művészetét vagy megoldását" jelenti.
