Erdő

Erdei biomok

A három fő erdei biom a tűlevelű erdők, a lombhullató erdők és a trópusi esőerdők.

Tűlevelű erdők

A tűlevelű erdők Kanada, Alaszka, Észak-Ázsia és Észak-Európa területén húzódnak. Fő fafajaik örökzöld tűlevelűek, amelyek tobozokban termelik magjaikat.

Télen hideg az időjárás, de amikor tavasszal elolvad a hó, az erdő egyes részei mocsárrá válnak. A tűlevelű erdőkben a hideg időjárás és a szegényes talaj miatt nem sokféle fa található. A lehullott ágak, tűlevelek és az elpusztult állatok nem bomlanak el olyan gyorsan, mint a melegebb régiókban. Ezért a tűlevelű erdők talaja nem túl termékeny. Emellett csak azok a fák maradhatnak fenn, amelyek alkalmazkodtak a hideg időjáráshoz és a rossz talajhoz. Ezeknek a fáknak rugalmas ágaik vannak, amelyek elbírják a nagy hóesést. Tűik alakja miatt kevesebb víz párolog el a leveleikről.

Sok tűlevelű fa árnyékolja az alattuk lévő talaj nagy részét, ami megakadályozza, hogy sok növény az erdő talaján növekedjen. A tűlevelű erdőkben élő állatok közé tartoznak a fenyőmárványok, a szarvasok, a medvék, a karibuk, a jávorszarvasok, a hiúzok, az egerek, valamint az olyan madarak, mint a szürke baglyok, a keresztesbaglyok és a márnák.

Lombhullató erdők

A lombhullató erdők főként Észak-Amerika, Európa és Ázsia mérsékelt övében nőnek. Tavasszal, nyáron, ősszel (ősszel) és télen mérsékelt az éghajlatuk, és évente legalább 500 mm csapadék hullik. A nyarak melegek, a telek pedig hidegek, de nem olyan hidegek, mint az északi tűlevelű erdőkben. Télen hó borítja a talajt, és a lombhullató fák és növények elveszítik leveleiket. A bomló levelek segítenek a talaj tápanyagokban való gazdagodásában. Ebben a gazdag talajban sok rovar, pók, csiga és giliszta talál otthonra. Tavasszal szinte mindenütt vadvirágok és páfrányok nőnek. Az új levelek elkapják a nap energiáját, és kihajtanak, mielőtt a magas fák árnyékot vetnének rájuk.

Télen sok madár vonul melegebb éghajlatra. Sok kisállat téli álmot alszik, vagyis lelassítja anyagcseréjét, és alszik, vagy az odújában marad. Néhány más állat csak lelassítja az anyagcseréjét, és a nyári és őszi hónapokban elraktározott táplálékot fogyasztja. Télen a fák csupaszok, de a tavasz beköszöntével kihajtanak a levelek, visszatérnek a madarak, állatok születnek, és az erdő összes állata beleveti magát az életébe. Az ebben a bioszférában olyan állatokat láthatunk vagy hallhatunk, mint a medvék, szarvasok, mosómedvék, vidrák, hódok, rókák, békák, mókusok, kígyók, szalamandrák, valamint olyan madarak, mint a harkályok, vörösbegyek, baglyok, kék szajkók és az általában cickányoknak nevezett kismadarak.

Egyes lombhullató erdők olyan trópusi helyeken nőnek, ahol nincs tél, de van nedves és száraz évszak.

Esőerdők

Trópusi esőerdők Dél-Amerikában, Kongóban, Indonéziában és néhány közeli országban, Hawaiin és Ausztrália keleti részén nőnek. A trópusi esőerdők elnevezése találó, mivel itt a napok felében esik az eső. A trópusi esőerdőkben az egyetlen évszak a nyár, így a növények az év mind a 12 hónapjában nőnek. Az esőerdőben a fák magasak és vastagok, és olyan közel nőnek egymáshoz, hogy úgy tűnik, mintha egy nagy zöld ernyőt, úgynevezett lombkoronát alkotnának. Ez zárja el a napfény nagy részét. A levegő párás, mivel átszűrődik a fák sűrű lombkoronáján. A fény, amely átszűrődik a fák takarásán, halvány és zöld. Csak a folyópartok mentén és a kiirtott helyeken van elég napfény ahhoz, hogy az erdő talaján növények nőjenek.

A világ trópusi erdeiben több millió növény- és állatfaj él. Az esőerdőben az élet a fák különböző szintjein vagy rétegeiben létezik. Minden egyes rétegnek van egy neve, például "felemelkedő", "lombkorona", "aljnövényzet" és "erdőfenék". Az állatvilág minden szinten megtalálható.

Kapcsolódó oldalak

• Erdőirtás