Francia–indián háború (1754–1763): Észak-Amerika és a hétéves háború
Francia–indián háború (1754–1763): részletes áttekintés Észak-Amerika konfliktusáról, indián szövetségek, brit–francia küzdelem és következményei a hétéves háborúban.
A francia és indián háború 1754 és 1763 között zajlott Észak-Amerika brit és Észak-Amerika francia részén. Ezek ma az Egyesült Államok és Kanada. A franciáknak indián szövetségeseik voltak, a briteknek pedig más indián szövetségeseik. A háborút gyakran a globális hétéves háború és annak észak-amerikai színtere, az úgynevezett Seven Years' War részének tekintik.
A konfliktus az európai nagyhatalmak — különösen Nagy-Britannia és Franciaország — közötti gyarmati versengés lokalizálódott Észak-Amerikában. Franciaország ugyanakkor már Európában Poroszország ellen harcolt, és ezért csak korlátozott csapatokat küldött Kanadába; a brit kormány később nagyobb erőkkel avatkozott be.
Okok és kirobbanás
A háború fő okai közé tartozott az Ohio-völgy feletti ellenőrzésért folytatott versengés, a kereskedelmi és terjeszkedési törekvések, valamint a helyi indián nemzetekkel kötött szövetségek. 1754-ben kisebb összecsapások robbantak ki az Ohio-völgyben: ide tartozik George Washington fiatal milicista tiszt szerepe, a Fort Necessity ostroma és az első ütközetek, amelyek a nagyobb háború felé vezettek.
A háború menete — főbb kampányok és csaták
A konfliktus kezdeti éveiben a franciák és szövetségeseik több fontos sikert értek el. A britek 1755-ben súlyos vereséget szenvedtek Edward Braddock tábornok vezetése alatt a Fort Duquesne környékén. A fordulat 1758–1759 körül következett be, amikor Nagy-Britannia megnövelte erőforrásait és háborús stratégiáját; ekkorra William Pitt ellenőrzése alatt több jelentős brit hadművelet indult.
- 1758: Louisbourg elfoglalása — fontos tengerentúli kikötő és befolyás a kanadai partoknál.
- 1759: a híres Quebec melletti csata, a Plains of Abraham — ahol James Wolfe vezetésével a britek győzelmet arattak, és ahol a francia főparancsnok, Marquis de Montcalm is meghalt.
- 1760: Montreal bevétele zárta le gyakorlatilag a katonai ellenállást Új-Franciaország fő részén.
Békekötés és területi változások
A háború Európában és a világ többi részén zajló eseményeinek keretében az 1763-as párizsi béke (Treaty of Paris 1763) rendezte a viszonyokat. Ennek következtében Franciaország elveszítette Észak-Amerika nagy részét: Kanada brit uralom alá került, míg a Mississippi nyugati oldalán lévő területek nagy részét Spanyolország vette át (a változások részletei a diplomáciai megállapodásoktól függtek). Spanyolország viszont Floridát átadta Nagy-Britanniának. A béke alapjaiban átrendezte a gyarmati térképet.
Következmények
- Brit gyarmati hegemónia: Nagy-Britannia jelentősen megerősítette pozícióját Észak-Amerikában, de a háború jelentős államadósságot okozott Londonnak.
- Belső feszültségek a brit gyarmatokon: a háború után a brit kormány adópolitikája és a gyarmati lakosságra kivetett intézkedések (adók, kereskedelmi korlátozások) hozzájárultak az elégedetlenséghez, ami hosszabb távon az Egyesült Államok gyarmati elégedetlenségéhez és végül az amerikai forradalomhoz vezetett.
- Őslakos népek helyzete: az indián nemzetek számára a francia elvesztése súlyos következményekkel járt: sok törzs elveszítette fontos európai szövetségesét és a politikai mozgásterük csökkent. 1763-ban Pontiac vezetésével több törzs fellázadt (Pontiac-felkelés), reagálva a brit uralomra és területi nyomásra.
- Gyarmati politika: a brit kormány 1763-ban kiadta a Proclamation of 1763 nevű rendeletet, amely korlátozta a nyugatra történő gyarmati kivándorlást az indián területek védelmére hivatkozva — ez is további feszültséget keltett a gyarmatosított lakosság körében.
Összegzés
A francia és indián háború nem csupán regionális konfliktus volt, hanem része egy széleskörű európai és világszintű hatalmi harcnak. A brit győzelem meghatározó módon átformálta Észak-Amerika politikai térképét, s egyben előkészítette a következő évtizedek eseményeit, köztük az amerikai gyarmatok függetlenségi törekvéseit és az őslakos közösségek további kiszorulását.
A franciák leszállása St. John's-ra, Új-Fundlandra, 1762.
Csaták
Franciaország új erődöt épített a vitatott területen, és a britek úgy döntöttek, hogy kiűzik őket. A harcok az 1755-ös monongahelai csatával kezdődtek. Edward Braddock tábornok, a parancsnok sok emberével együtt meghalt a franciák elleni sikertelen támadásban a későbbi Pittsburgh területén. George Washington milícia-tiszt hazavezette a legyőzött túlélőket.
Az ábrahámi síksági csatában Kanadát meghódították.
Eredmény
Az észak-amerikai harcok 1760. szeptember 8-án értek véget, amikor Montreal és egész Kanada megadta magát Nagy-Britanniának. A háború a párizsi békeszerződés 1763. február 10-i aláírásával ért véget. Franciaország elvesztette a Mississippitől keletre fekvő összes észak-amerikai területét. Kanada egészét Nagy-Britanniának adták, kivéve az Új-Fundland közelében lévő Saint Pierre és Miquelon kis szigeteit. Nagy-Britannia felajánlotta Franciaországnak, hogy választása szerint vagy a kanadai földjeiről, vagy a karibi Guadeloupe és Martinique szigetekről mondjon le, amelyeket a brit csapatok a háború során elfoglaltak. Franciaország a cukorültetvények miatt értékes szigetek megtartása mellett döntött.
Az 1763-as királyi proklamációval az észak-amerikai brit gyarmatosítók elégedetlenek lettek a nyereményből való részesedésük miatt, ami végül az amerikai forradalomhoz vezetett.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a francia és indián háború?
V: A francia és indián háború 1754 és 1763 között vívott konfliktus volt Észak-Amerika brit és Észak-Amerika francia részén a ma az Egyesült Államok és Kanada részét képező területekért.
K: Kik voltak a harcoló felek ebben a háborúban?
V: Ebben a háborúban Franciaország, Nagy-Britannia, Franciaország indián szövetségesei és Nagy-Britannia egyéb szövetségesei voltak a harcoló felek.
K: Mikor zajlott ez a háború?
V: A francia és indián háború 1754-1763 között zajlott.
K: Hol zajlott?
V: A konfliktus Brit Észak-Amerikában és Francia Észak-Amerikában zajlott, amelyek ma az Egyesült Államok és Kanada részei.
K: Hogyan kapcsolódott a hétéves háborúhoz?
V: A francia és indián háború az európai nagyhatalmak közötti nagyobb, a világ különböző részein zajló hétéves háború része volt.
K: Miért nem küldött Franciaország sok csapatot Kanadába ebben az időszakban?
V: Ebben az időszakban Franciaország már Poroszország ellen harcolt, így nem tudott sok csapatot küldeni Kanadába támogatás céljából.
Keres