John Cabot (Giovanni Caboto) — 1497-es olasz felfedező, Új-Fundland (Kanada)
John Cabot (Giovanni Caboto) 1497: angol expedícióval Új-Fundland partjain kikötve, Észak-Amerika korai felfedezője — történelmi jelentőség és hatás.
John Cabot (olaszul: Giovanni Caboto, (1450 - 1499) olasz navigátor és felfedező volt. 1497-ben Angliából nyugat felé hajózva Matthew nevű hajójával partra szállt egy általa Ázsiának vélt területen. Valójában Észak-Amerikába érkezett, a mai Kanada keleti részén, amelyet VII. Henrik királynak követelt, és a mai Bonavista, Új-Fundlandon kötött ki. Ez a város Kanada legkeletibb tartományában található. Angliában halt meg 1499-ben.
Korai élet és háttér
A pontos születési helye és éve nem teljesen bizonyított, de a források szerint Giovanni Caboto körülbelül 1450 körül született valószínűleg a genovai térségben. Fiatal korában tengeri és kereskedői tevékenységet folytatott, majd Velencében szerzett tapasztalatokat navigátorként és térképészeti ismeretekben. Később Angliába költözött, Bristolból indultak expedíciói, és az angol udvarban gyakran a John Cabot néven említik.
1496–1497: a királyi engedély és az első út
1496-ban Cabot királyi privilégiumot kapott VII. Henrik uralkodójától, amely jogot adott neki arra, hogy a nyugat felé vezető útvonalakat kutassa és a felfedezett területeket Anglia számára igényelje. 1497-ben indult első, jól dokumentált útjára, amelyen a Matthew nevű hajóval vett részt. A hajó Angliából nyugat felé hajózott, és a legtöbb kutató szerint 1497 júniusában érte el a mai Kanada keleti partvidékét. Cabot maga Ázsiának vélte a látott partokat, miközben valójában Észak-Amerikába érkezett.
Partraszállás és földigény
Cabot partraszállását történeti forrásokban gyakran a mai Bonavista vagy a környékére helyezik Új-Fundlandon, de a pontos hely és a dátum (egyes források június 24-ét említenek) vitatott a kutatók között. A partraszálláskor Cabot ünnepélyesen a területet VII. Henrik király nevére követelte, amellyel Anglia igényt formált Észak-Amerika egyes részeire — ez a cselekedet később jogi és politikai alapként szolgált az angol gyarmatosítás során.
További utak és sorsa
1498/1499 körül Cabot vezetésével újabb expedíció indult, amelynek összetétele és menete kevésbé tisztázott: egyes beszámolók több hajóról számolnak be, mások szerint a flotta közül több hajó eltűnt vagy visszatért. A végső sorsa vitatott: egyes források szerint a második út során veszett el és tengerbe fulladt, más korabeli feljegyzések pedig arra utalnak, hogy visszatért Angliába, ahol 1498–1499 körül hunyt el. A pontos halálozási hely és -idő nem teljesen tisztázott a hiányos források miatt.
Jelentőség és örökség
Bár Cabot nem volt az első európai, aki Észak-Amerikába jutott (a középkori vikingek ismerten korábban értek a kontinensre), útjai nagy hatással voltak az európai térképek és a politikai jogalapok alakulására. Cabot felfedezései megerősítették Anglia jogait az észak-amerikai partvidékre, és hozzájárultak a későbbi angol gyarmatosítási törekvésekhez. Ma számos emlékmű, utca és intézmény viseli a nevét Kanadában és az Egyesült Királyságban.
Források és tudományos viták
A Cabot-életrajz körül sok a bizonytalanság, mivel a korabeli dokumentumok töredékesek. A kutatók levéltári anyagokra, királyi oklevelekre és bristoli nyilvántartásokra támaszkodnak, ugyanakkor a pontos útvonalak, partraszállási helyek és időpontok terén továbbra is vannak eltérő értelmezések. Ennek ellenére Cabot szerepe az európai és észak-amerikai történetben általánosan elismert.
Cabot portréja
Újfundlandi postabélyeg, 1897-es kiadás
Korai évek
Giovanni Caboto (olasz neve) valószínűleg Genovában született 1450 körül. Korai életének nagy részét nem írták le, így története nagy része hiányzik. Fiatal korában családja Velencébe költözött. Velence nagyobb tengeri kikötő volt, mint Genova, és abban az időben egész Európa legfontosabb kikötője volt. Ott felnőve sokat tanult a vitorlázásról és a tengerről. Cabot kiváló tengerész lett. Apja kereskedő volt, és mindent megtanított Giovanninak (Johnnak) a fűszerkereskedelemről.
Cabot 1482 körül feleségül vett egy Mattea nevű fiatal nőt (a Máté név női formája). Három fiuk született, akik mindannyian az apjukkal hajóznak. Ekkor már kereskedő volt, és sokat utazott. Családjával 1490 körül az angliai Bristol kikötőjébe költözött.
Utazás Észak-Amerikába
Bristolból indult útnak. Cabot körülbelül hét hét alatt hajózta át az Atlanti-óceán északi részét. Hajójának, a Matthew-nak 20 fős legénysége volt. Az út során hatalmas mennyiségű tőkehalat láttak. A halászok hamarosan követték őket, hogy kihasználják az új-fundlandi Grand Banks gazdag halászatát.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt John Cabot?
V: John Cabot olasz navigátor és felfedező volt.
K: Melyik évben hajózott John Cabot Angliából nyugatra a Matthew nevű hajóján?
V: John Cabot 1497-ben hajózott nyugatra Angliából a Matthew nevű hajóján.
K: Mit gondolt John Cabot, hol szállt partra, amikor Angliából nyugatra hajózott?
V: John Cabot azt hitte, hogy Ázsiában szállt partra.
K: Valójában hol szállt partra John Cabot, amikor Angliából nyugatra hajózott?
V: A valóságban John Cabot a mai Kanada keleti részén kötött ki.
K: Mit csinált John Cabot, amikor partra szállt a mai Kelet-Kanadában?
V: John Cabot a földet VII. Henrik királynak követelte.
K: Mi a neve annak a városnak Kanada legkeletibb tartományában, ahol John Cabot partra szállt?
V: A Kanada legkeletibb tartományában található város neve, ahol John Cabot partra szállt, Bonavista, Új-Fundland.
K: Mikor halt meg John Cabot?
V: John Cabot 1499-ben halt meg Angliában.
Keres