John Cabot (olaszul: Giovanni Caboto, (1450 - 1499) olasz navigátor és felfedező volt. 1497-ben Angliából nyugat felé hajózva Matthew nevű hajójával partra szállt egy általa Ázsiának vélt területen. Valójában Észak-Amerikába érkezett, a mai Kanada keleti részén, amelyet VII. Henrik királynak követelt, és a mai Bonavista, Új-Fundlandon kötött ki. Ez a város Kanada legkeletibb tartományában található. Angliában halt meg 1499-ben.
Korai élet és háttér
A pontos születési helye és éve nem teljesen bizonyított, de a források szerint Giovanni Caboto körülbelül 1450 körül született valószínűleg a genovai térségben. Fiatal korában tengeri és kereskedői tevékenységet folytatott, majd Velencében szerzett tapasztalatokat navigátorként és térképészeti ismeretekben. Később Angliába költözött, Bristolból indultak expedíciói, és az angol udvarban gyakran a John Cabot néven említik.
1496–1497: a királyi engedély és az első út
1496-ban Cabot királyi privilégiumot kapott VII. Henrik uralkodójától, amely jogot adott neki arra, hogy a nyugat felé vezető útvonalakat kutassa és a felfedezett területeket Anglia számára igényelje. 1497-ben indult első, jól dokumentált útjára, amelyen a Matthew nevű hajóval vett részt. A hajó Angliából nyugat felé hajózott, és a legtöbb kutató szerint 1497 júniusában érte el a mai Kanada keleti partvidékét. Cabot maga Ázsiának vélte a látott partokat, miközben valójában Észak-Amerikába érkezett.
Partraszállás és földigény
Cabot partraszállását történeti forrásokban gyakran a mai Bonavista vagy a környékére helyezik Új-Fundlandon, de a pontos hely és a dátum (egyes források június 24-ét említenek) vitatott a kutatók között. A partraszálláskor Cabot ünnepélyesen a területet VII. Henrik király nevére követelte, amellyel Anglia igényt formált Észak-Amerika egyes részeire — ez a cselekedet később jogi és politikai alapként szolgált az angol gyarmatosítás során.
További utak és sorsa
1498/1499 körül Cabot vezetésével újabb expedíció indult, amelynek összetétele és menete kevésbé tisztázott: egyes beszámolók több hajóról számolnak be, mások szerint a flotta közül több hajó eltűnt vagy visszatért. A végső sorsa vitatott: egyes források szerint a második út során veszett el és tengerbe fulladt, más korabeli feljegyzések pedig arra utalnak, hogy visszatért Angliába, ahol 1498–1499 körül hunyt el. A pontos halálozási hely és -idő nem teljesen tisztázott a hiányos források miatt.
Jelentőség és örökség
Bár Cabot nem volt az első európai, aki Észak-Amerikába jutott (a középkori vikingek ismerten korábban értek a kontinensre), útjai nagy hatással voltak az európai térképek és a politikai jogalapok alakulására. Cabot felfedezései megerősítették Anglia jogait az észak-amerikai partvidékre, és hozzájárultak a későbbi angol gyarmatosítási törekvésekhez. Ma számos emlékmű, utca és intézmény viseli a nevét Kanadában és az Egyesült Királyságban.
Források és tudományos viták
A Cabot-életrajz körül sok a bizonytalanság, mivel a korabeli dokumentumok töredékesek. A kutatók levéltári anyagokra, királyi oklevelekre és bristoli nyilvántartásokra támaszkodnak, ugyanakkor a pontos útvonalak, partraszállási helyek és időpontok terén továbbra is vannak eltérő értelmezések. Ennek ellenére Cabot szerepe az európai és észak-amerikai történetben általánosan elismert.
