NAFTA – az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás rövid áttekintése
NAFTA rövid áttekintése: története, tagállamai, gazdasági és jogi hatásai, valamint az USMCA-val való felváltás kulcspontjai egy tömör összefoglalóban.
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) egy kereskedelmi megállapodás Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada között. A szerződést 1992. december 17-én írták alá George H.W. Bush amerikai elnök, Brian Mulroney kanadai miniszterelnök és Carlos Salinas mexikói elnök a texasi San Antonióban, és 1994. január 1-jén lépett hatályba. A NAFTA célja a tagországok közötti áruk és szolgáltatások akadályainak csökkentése volt: a megállapodás eltörölte a legtöbb vámot és kereskedelmi korlátot a három ország közötti áruforgalomra, miközben egyes termékeknél fokozatos liberalizációt alkalmaztak. Emellett szabályozta és védte a szerzői jogokat, szabadalmakat és védjegyeket is, továbbá részletezte a szolgáltatáskereskedelmet és a befektetések feltételeit. A NAFTA-hoz két, a megállapodást kiegészítő "side agreement" kapcsolódott: az Észak-amerikai Környezetvédelmi Együttműködési Megállapodás (NAAEC), amely a környezetvédelem szintjének fenntartását és a környezetszennyezés csökkentését segítette elő, valamint az Észak-amerikai Munkaügyi Együttműködési Megállapodás (NAALC), amely a munkavállalói jogok és munkakörülmények javítására irányuló együttműködést támogatta.
Főbb rendelkezések
- Vámok és kereskedelmi korlátok: a legtöbb iparcikk és mezőgazdasági termék vámmentessége, egyes tételeknél fokozatos eltörlés.
- Eredetvizsgálat (rules of origin): szabályok határozták meg, hogy egy termék mennyi helyi (a három országban előállított) tartalmat kell tartalmazzon, hogy vámmentességet élvezzen.
- Befektetés- és befektetővédelem: a NAFTA tartalmazott olyan rendelkezéseket (például a 11. fejezetet), amelyek a külföldi befektetők számára jogorvoslati lehetőséget biztosítottak az államokkal szembeni viták rendezésére.
- Vita- és jogorvoslati mechanizmusok: ide tartoztak a kereskedelmi viták rendezésére szolgáló fejezetek (például a 19. fejezet), amelyek független panelokat alkalmaztak.
- Szellemi tulajdon és szolgáltatások: szabályok a szerzői jogok, védjegyek, szabadalmak, valamint a telekommunikáció és pénzügyi szolgáltatások liberalizálása terén.
Hatások és viták
A NAFTA jelentős mértékben átformálta az észak-amerikai gazdasági kapcsolatokat. A tagállamok közötti kereskedelem többé-kevésbé megsokszorozódott, a vállalatok integrált ellátási láncokat építettek ki, különösen az autóipar és az elektronikai gyártás terén. Mexikó exportkapacitása nőtt, és a külföldi közvetlen beruházások (FDI) vonzása is javult.
Ugyanakkor számos kritikát kapott: a megállapodás következtében bizonyos ipari munkahelyek USA-beli és kanadai áthelyeződése (relokációja) miatt politikai és társadalmi feszültségek alakultak ki. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkásbérekra és a környezetre gyakorolt hatásokat nem minden esetben kísérték kellő ellenőrző mechanizmusok, ezért szükség volt a környezeti és munkaügyi oldalmegállapodásokra. A fogyasztók viszont alacsonyabb árakat és szélesebb választékot tapasztaltak.
A NAFTA leváltása: USMCA
2018. szeptember 30-án bejelentették, hogy az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada megállapodásra jutott a NAFTA felváltásáról az Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodással (USMCA). A megállapodást 2018–2019 folyamán ratifikálták a tagországok, és az USMCA 2020. július 1-jén lépett hatályba. Az új megállapodás számos területen modernizálta a NAFTA-t:
- Autóipar: szigorúbb eredetszabályok: a járműalkatrészek magasabb hányadának kell észak-amerikai forrásból származnia (régióspecifikus tartalom), és bevezettek olyan munkabérkövetelményeket, amelyek célja a bérverseny mérséklése (a járműipari tartalom egy része olyan munkavállalók által előállítottnak kell lennie, akik meghatározott minmumórabér-szintet kapnak).
- Munka és környezet: erősebb végrehajtási mechanizmusok, köztük gyors reagálású munkaügyi mechanizmusok bizonyos iparágakban.
- Digitális kereskedelem: új rendelkezések a digitális szolgáltatásokra, az adatáramlásra és az elektronikus kereskedelemre vonatkozóan.
- Szellemi tulajdon és mezőgazdaság: korszerűsített szabályok az IP terén és részleges piaci nyitás egyes mezőgazdasági termékeknél (például tejtermékek esetében Kanada felé).
- ISDS (befektető‑állam vitarendezés): az USMCA jelentősen korlátozta a korábbi NAFTA-szerű, széleskörű arbitrázslehetőségeket; bizonyos esetekben megtartott, másutt megszüntette vagy átalakította a mechanizmusokat.
- Időtartam és felülvizsgálat: az USMCA rendelkezik egy tizenhat éves lejárati klauzulával és hatévente esedékes felülvizsgálati lehetőséggel.
Összegzés
A NAFTA fontos mérföldkő volt az észak-amerikai gazdasági integráció történetében: fellendítette a kereskedelmet és a beruházásokat, ugyanakkor vitákat is kiváltott a foglalkoztatás, a bérek és a környezetvédelem kérdéseiben. A 2018–2020 között létrejött USMCA a NAFTA-t korszerűsítette és több területen szigorúbb szabályokat vezetett be, reagálva a 21. századi gazdasági kihívásokra (például digitális kereskedelemre és munkakörülményekre).
Hatások
Mivel megszüntette az USA, Kanada és Mexikó között forgalmazott termékek közötti adókat. Mexikó több terméket vásárol az Egyesült Államokból. Megspórolta az amerikai vállalatoknak a termékek Mexikóba történő eladásának költségeit, a mexikói vállalatoknak pedig az amerikai vállalatoktól való vásárlás költségeit.
A törvényjavaslat előnye, hogy a három ország között cserélt termékek címkéi francia, angol és spanyol nyelven jelennek meg. Így a spanyolul beszélő mexikóiak és amerikaiak el tudják olvasni a spanyol címkét, az amerikaiak és kanadaiak az angol címkét, a franciául beszélő kanadaiak pedig a francia címkét.
A NAFTA továbbá ösztönzi a Mexikóból az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást. Mivel a kisvállalkozásokat már nem védik a vámok, sok mexikói kisvállalkozó nem tud versenyezni az USA-ból származó támogatott termékek áraival, ezért sokan közülük tönkrementek, vagy több pénzt veszítettek, mint amennyit meg tudtak keresni. Ennek eredményeképpen sok mexikói ment az USA-ba munkát keresni. Az EZLN (Ejército Zapatista de la Liberación Nacional) nevű emberjogi szervezet, egy forradalmi mexikói alulról szerveződő mozgalom határozottan ellenzi a NAFTA-t, és rámutat arra, hogy annak rendelkezései csak rontják a gazdasági helyzetet a legszegényebb mexikóiak számára, és javítják a multinacionális vállalatok helyzetét.
Munkahelyek megszűnése
Small Business Chronicle
Azzal, hogy Mexikó egyre könnyebben tud élelmiszert importálni az Egyesült Államokból, a mexikói gazdák szerepe háttérbe szorul az amerikai mezőgazdaság teljesítménye mellett. Ez a NAFTA egyik jelentős hátránya. A Thomas Net Industry Market Trends szerint a megállapodás következtében több mint 1 millió mexikói gazdálkodó veszítette el a munkáját.
Az amerikai gazdaság a NAFTA-nak köszönhetően mintegy 683 000 munkahelyet veszített el - ennek több mint 60%-át a feldolgozóiparban. Majdnem 35 000 ohiói került munkanélkülivé vagy állás nélkül maradt, köszönhetően a szabadkereskedelmi megállapodásnak, amely katasztrófát jelentett nemzetünk ipari bázisára nézve. - Sharrod Brown
Bevándorlás
Lehetséges volt, hogy a NAFTA arra ösztönzi a mexikói állampolgárokat, hogy az országukban maradjanak, mivel a gyártási munkájuk továbbra is könnyen eljuthat az amerikai piacra. A NAFTA létrehozása óta azonban a Mexikó és az Egyesült Államok közötti illegális bevándorlás csak rosszabbodott. Az 1990 és 2000 közötti 10 éves időszak alatt az illegális bevándorlók száma évente megduplázódott, vagyis kétszeresére nőtt a NAFTA 1994-es létrehozása ellenére, a Thomas Net Industry Market Trends szerint. Az, hogy a NAFTA nem hatékonyabb a bevándorlási válság megelőzésében, a megállapodás hátránya.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA)?
V: Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) egy kereskedelmi megállapodás volt Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada között.
K: Kik írták alá a NAFTA-megállapodást?
V: A megállapodást George H.W. Bush amerikai elnök, Brian Mulroney kanadai miniszterelnök és Carlos Salinas mexikói elnök írta alá 1992. december 17-én a texasi San Antonióban.
K: Mikor lépett hatályba a NAFTA?
V: A NAFTA 1994. január 1-jén lépett hatályba.
K: Mit hozott a NAFTA?
V: A NAFTA megszüntette az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között forgalmazott termékekre kivetett adókat. Emellett védi a szerzői jogokat, szabadalmakat és védjegyeket e három ország között.
K: Milyen frissítésekkel egészült ki a NAFTA?
V: Frissítették az Észak-amerikai Környezetvédelmi Együttműködési Megállapodással, amely segített több környezetvédelmi szabályozást megállapítani, és hozzájárult a környezetszennyezés csökkentéséhez. Frissítették az Észak-amerikai Munkaügyi Együttműködési Megállapodással is, amely segített az embereknek jobb munkakörülményekért küzdeni.
K: Mit jelentettek be a NAFTA-val kapcsolatban 2018-ban?
V: 2018. szeptember 30-án bejelentették, hogy az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada megállapodásra jutott arról, hogy a NAFTA-t az Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodással (USMCA) váltják fel.
K: Milyen előnyökkel járt a munkavállalók számára az Észak-amerikai Munkaügyi Együttműködési Megállapodás?
V: Az Észak-amerikai Munkaügyi Együttműködési Megállapodás segítette az embereket abban, hogy jobb munkakörülményekért küzdjenek.
Keres