Bastide

Monflanquin vámjogi chartája

Ez a Monflanquin vámjogi chartája. Ezt 1256-ban írták.

(A számok a könnyebb olvashatóság érdekében kerültek beillesztésre. ) (A linkek a könnyebb érthetőség érdekében kerültek beillesztésre.)

Alfonz, üdvözöllek téged, aki ezt a levelet olvasod. Tájékoztatlak, hogy a következő szabadságjogokat és szokásokat adtuk Agen egyházmegyében lévő Monflanquin nevű falu lakosainak.

1. Tudd meg, hogy tőlünk vagy utódainktól nem kapsz ebben a városban sem Quête-t, sem Taille-t, sem droit de gîte-t. Továbbá, nem szedtek semmilyen támogatást, hacsak a lakosok nem akarják.
2. Városunk jelenlegi lakói és azok, akik itt fognak élni, eladhatják, elajándékozhatják vagy továbbadhatják minden ingó és ingatlan vagyonukat annak, akinek akarják. Ingatlantulajdonukat azonban nem adhatják egyháznak, kolostornak vagy katonai rendnek, kivéve, ha tiszteletben tartják azon földesurak jogát, akiktől hűbérbirtokot birtokolnak.
3. Az említett város polgárai szabadon adhatják férjhez lányaikat, akinek akarják. Fiaikat az egyházi rendbe léptethetik elő.
4. A város egyetlen lakosát sem tartóztatjuk le. Nem fogjuk bántani őket. Nem vesszük el a vagyonát, ha megígérte, hogy nem szegett meg semmilyen törvényt. Nem tartozik ide a gyilkosság, a halálos áldás és egyebek. Ezekben az esetekben a vagyonát átadjuk nekünk.
5. Ha kérés vagy panasz érkezik, képviselőnk nem kérheti a város egyetlen lakosát sem, hogy a városon kívül tanúskodjon olyan eseményekről, amelyek a városon belül történtek. Kivételt képez ez alól, ha a lakosok kérésére.
6. Ha e város lakója végrendelet nélkül, gyermek nélkül hal meg, és ha senki más nem jön az örökségért, képviselőink két embert választanak, akik őrzik a javakat. Ők egy évig és egy napig őrzik majd. Ha valaki, aki ennyi időn belül jogosan igényt tart az örökségre, az összes javakat neki adjuk. Ami a más földesurak tulajdonát képező ingatlanokat illeti, azokat visszaadjuk nekik. Mégpedig azután, hogy az Ageni egyházmegye szokásai szerint az elhunyt személy adósságait kifizették. Ez akkor történik, ha a tartozás az év folyamán egyértelműen megállapítható.
7. A város lakói által hiteles tanúval írt végrendeletek érvényesek. Ez akkor is így van, ha nem a törvény által előírt összes szabály betartásával készültek. Az egyetlen feltétel, hogy a gyermekek megkapják azt a részt, amely jogosan őket illeti. Ennek igazolására lehetőség szerint a helyi papot vagy más klérust kell felkérni.
8. Aki ebben a városban él, annak nem kell párbajban vagy egykezes harcban bizonyítania ártatlanságát, ha megvádolják. Ha megtagadja a harcot, nem tekintik bűnösnek. Az, aki megvádolja, bíróság előtt teheti ezt meg. Használhat tanúkat, vagy bármilyen más jó módot erre a célra, a jogi formákat követve.
9. A város lakosai bérbe vagy ajándékba adhatnak vagy fogadhatnak el árut bármely más személytől, aki ingatlanát eladni, bérbe adni vagy ajándékozni kívánja. Ez nem vonatkozik a hűbérbirtokokra, az allodiális földekre és a katonai használatra szánt területekre. Ezeket nem lehet megvásárolni vagy elfogadni anélkül, hogy a lakosok, vagy azok utódai beleegyeznének a kereskedelembe.
10. Minden 16 láb széles és 48 láb hosszú telekért csak 6 dénárt fizetünk, Ste Foy ünnepén. Akkor is lesz ez az adó, ha a tulajdonos változik. Ha a földterületet eladják, az eladó eladási árának 1/12-ét kapjuk meg adóként. Ha ezeket az adókat nem fizetjük be egy bizonyos időpontig, akkor 6 szolit kapunk, az esedékes adón felül.
11. Mi vagy képviselőink pénzbírságot állapítunk meg a gyújtogatásért vagy más, a városon belül elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bírságokat az Ageni egyházmegye szokásai szerint állapítjuk meg.
12. Amikor városunk képviselői megkezdik a munkájukat, meg kell ígérniük, hogy a lehető legjobban fognak cselekedni. Azt is megígérik, hogy tiszteletben tartják a város törvényeit és szokásait.
13. A város konzuljai minden évben, Nagyboldogasszony napján cserélődnek. Mi vagy képviselőnk 6 katolikus konzultust fog választani ezen a napon. Őket a város lakói közül választják majd ki. Azokat fogjuk kiválasztani, akik a legbecsületesebbnek tűnnek, és akik a legjobban megfelelnek a közösség és a mi igényeinknek. Ezek a konzulok megígérik majd előttünk és képviselőink előtt, hogy jól szolgálnak minket, megtartják jogainkat, kormányozzák a népet, és olyan konzulok lesznek, amilyen jól csak tudnak. Ezek a konzulok senkitől sem kapnak semmilyen díjazást azért, amit tesznek, csak azért, mert konzulok. A közösség cserébe megígéri, hogy segíteni fogja ezeket a konzulokat, és mindenben követni fogja őket. Szuverenitásunkat ezek az intézkedések nem fogják érinteni. A konzuloknak joguk lesz az utcák, sikátorok, szökőkutak és hidak javítására. A közösség által megválasztott 24 fős konzulátussal együtt a pénzt a polgároktól fogják beszedni, hogy ezeket a munkálatokat elvégezzék. Emellett pénzt gyűjthetnek a nép általános hasznát szolgáló munkálatokra is.
14. Mindazokat, akik a közutakat és a sikátorokat emberi ürülékkel szemetelik, képviselőnk vagy a konzulok megbüntetik.
15. Minden ember, akinek a városban tulajdona vagy jövedelme van,ugyanúgy hozzájárul a város fenntartásához, mint a városok lakói. Ez az utódaira is vonatkozik. Ha megtagadja, képviselőnk a konzulok kérésére lefoglalhatja a vagyonát. A klerikusok és más kiváltságosok ugyanezt teszik majd azokért a javakért, amelyeket nem örökségből szereztek. Nekik nincs ilyen kötelezettségük az általuk örökölt javakkal kapcsolatban. Ők tiszta szívük és jóakaratuk miatt járulhatnak hozzá.
16. A városon kívülről származó, a városba eladás céljából behozott árucikkeket csak akkor lehet a piactéren értékesíteni, ha fél mérföldnél messzebbről érkeztek. Aki ezt a szabályt nem tartja be, pénzbírsággal büntetendő. A vevőnek és az eladónak egyaránt 2 sous-t kell fizetnie a jogi költségekért. A külföldieknek, akik nem ismerik ezt a szokást, nem kell fizetniük.
17. Aki ököllel, kézzel vagy lábbal megver vagy bántalmaz egy lakost, az fizessen 5 sol-t a perköltségre, ha az ügyet bíróság elé állították, és nem folyt vér. Kötelesek továbbá a sértettet ésszerű állapotba hozni. Ha, vér folyt, a támadónak 20 sol perköltséget kell fizetnie, ha az ügyet bíróság elé vitték. Ha máglyát, ütőt, követ, téglát használt, a díj 20 sol, ha nem folyt vér. Ha volt vér, és az ügyet bíróság elé vitték, az illeték 60 szol. Ezen kívül az áldozat kártérítést kap.
18. Ha valaki gyilkosságot követett el, és bűnösnek ítélték az áldozat halálában, ha az emberölésnek tekinthető, akkor bíróságunk ítélete alapján megbüntetik, és vagyona az adósságai kifizetése után ránk száll.
19. Aki sértegetést, szemrehányást vagy más érzéseit sértő beszédet intéz valakihez, két és fél sol pénzbírsággal sújtják, ha az ügyet bíróság elé viszik. Emellett jóvátételt is kell fizetnie az áldozatnak. Aki ezt a képviselőnk vagy a bíróság előtt teszi, 5 sol-t fizet.
20. Aki megsérti a tilalmunkat, vagy aki garanciát rejteget, 30 sol perköltséggel büntetjük.
21. Aki ellopja egy nemes jogát, 10 sol pénzbüntetést kap.
22. Felnőttek, férfiak és nők, akár tetten érték őket, és a jóhiszemű emberek feljelentést tettek ellenük, akár a bíróság előtt beismerték, fejenként 100 szol perköltséget kell fizetniük. Alternatívaként választhatnak, hogy meztelenül futnak végig a városon.
23. Aki rossz szándékkal kést vagy kardot ránt egy másik személy ellen, 10 sol igazságszolgáltatási díjat fizet. A megtámadottat is meg fogják javítani.
24. Ha valaki éjjel vagy nappal ellop egy tárgyat, amely legfeljebb 2 szolt ér, vagy annál kevesebbet, a tárgyat a nyakába akasztva végig kell futnia a városon. Emellett 5 sol bírságot kell fizetnie, és a tárgyat vissza kell adnia a tulajdonosának. Ez nem vonatkozik a gyümölcsökre. Ha a tárgy 5 solnál többet ér, és ez az első szabálysértés, az illető 60 sol pénzbírságot kap. Ha már lopott, akkor a bíróságunk fog ítélkezni felette. Ha az elkövetőt lopásért felakasztották, és ha a tulajdonának értéke ezt megengedi, 10 fontot kapunk a perköltségekre. Ezt azután, hogy az adósságait kifizette. A többit örökségként kapja.
25. Aki napközben behatol más kertjébe, szőlőjébe vagy rétjére, és 12 dénár vagy annál kisebb értékű gyümölcsöt, szénát, füvet vagy fát lop el, 2 és fél szol bírsággal büntetendő. Ezt a város konzuljainak kell megfizetnie. Ezt a pénzt a város szükségleteire és javításokra fogják fordítani. Ha az áru nagyobb értékű lenne, a bírság 10 szol lesz. Aki éjjel behatol és gyümölcsöt, szénát vagy szalmát visz el, az fizessen nekünk 30 szolt, a kárt pedig javítsa meg a tulajdonosnak.
26. Ha egy darab marha, tehén vagy ökör bemegy más kertjébe, szőlőjébe vagy rétjére, a tulajdonos 6 dénárt fizet a konzuloknak. Egy disznóért három dénárt, két kecske esetében egy dénárt. Ez nem tartalmazza a kert, a szőlő vagy a rét tulajdonosának fizetendő jóvátételt.
27. A hamis súlyt vagy mértéket használók 60 sol-t fizetnek, ha a szabálysértés bizonyítható.
28. Tartozásra, egyezményre vagy szerződésre vonatkozó panasz esetén, és ha az első napon bejelentik, akkor semmit sem fizetnek nekünk, ha az adós ezt per nélkül elismeri. De az ezt követő kilenc napban képviselőnknek mindent vissza kell fizetnie a hitelezőnek, különben az adósnak két és fél sol bírságot kell fizetnie az igazságszolgáltatáshoz való jogáért.
29. Egy normális panasz esetén, ha valaki több időt kér, akkor fizet nekünk, öt szolt az igazságszolgáltatáshoz való jogért, miután az ítélet kihirdetésre került.
30. Ha valaki valamit rosszul csinál, és a képviselő még aznap szól neki, akkor két és fél sol bírságot kell fizetnie. A bírság az igazságszolgáltatás jogaira és az ellenzéknek szükséges jogi költségekre lesz.
31. Képviselőnk nem kaphatja meg az igazságszolgáltatás pénzét, amíg a per le nem zárul, és az egyik fél nem nyer.
32. A házakkal kapcsolatos perekre az ítélet után öt szolt kapunk.
33. Minden olyan panasz esetén, amelyet per követ, ha nincs elég bizonyíték, a panaszosnak öt sol bírságot kell fizetnie nekünk. A bírság az igazságszolgáltatás jogait és az ellenzéknek szükséges jogi költségeket fedezi.
34. A piacnak csütörtökön kell lennie. Ha egy bikát, egy tehenet, egy disznót, egy évnél hosszabbat ad el egy külföldi, akkor egy dénárt fizet nekünk a droit de leude-ért. Egy szamár, egy szamárhölgy, egy ló, egy egyévesnél idősebb öszvér esetében az eladónak két dénárt kell adnia nekünk a droit de leude-ért. Ezen életkor alatt nem kell fizetnie semmit. Egy anyajuhért, egy kosért, egy kecskéért egy obolát kell fizetnie. Egy saumée (4 sesters) búzáért egy dénárt kell fizetnie. Egy sesterért egy dénárt kell fizetnie. Egy hémine-ért egy obole-t fizet. Ezek a díjak a droit de leude és a mérésért járnak. Egy láda után nem szedünk semmit. Az üvegcsiszoló (aki üveget vág) egy dénárt vagy egy dénárral egyenértékű vágást fizet. Fémtárgyakból vagy gyapjúból készült saumée-ért az eladó két dénárt fizet. Cipőért, üstökért, tüzesdobozért, serpenyőért, trilláért, fazékért, késért, kaszáért, sózott halért és más alapvető dolgokért két dénárt fizet az idegen kereskedő. Egy sauméeés egy ember rakományáért egy dénárt fizet. Egy vázákból és edényekből álló saumée-ért egy dénárt. Egy férfi rakományáért szintén egy dénárt fizet.
35. A kijelölt napokon vásárokat tartunk. Minden külföldi kereskedőnek be- és kilépési díjat kell fizetnie. A városban való tartózkodás jogáért is fizetni fognak, emberenként négy dénárt. A tárgyaiért egy dénárt. A megvásárolt, otthoni használatra szánt tárgyak után a vevőnek nem kell adót fizetnie.
36. Minden lakosnak megengedték, hogy egy kemencét építsen a Faubourgjában. Minden kemencéért, akár eladásra szánt kenyér sütésére, akár a szomszédnak való ajándékozásra, tizenkét dénárt kapunk minden gyenge droits d'oublies-ért.
37. A városi közjegyzők által elkövetett cselekmények ugyanolyan értékűek lesznek, mint bármely más közokirat.

Ezeket a szabadságjogokat és szokásokat minden egyes fenti cikkelyével együtt jóváhagyjuk, amíg a törvény ezt megengedi. Örök bizonyságul arra, amit teszünk, ezekre pecsétünket ráütjük. Kelt Vincennes-ben, júniusban, az Úr 1256. évében.