Kard
A kard egy kézben tartott fegyver, amelyet vágásra készítettek. Gyakran fémből készül. Hosszú pengével és markolattal, úgynevezett markolattal rendelkezik. Gyakran van rajta valamilyen kézvédő, például egy kereszttartó vagy egy kosár. A kard típusától függően vágásra, vágásra vagy szúrásra is használható.
A kardokat először az ókori Egyiptomban készítették bronzból a kovácsok i. e. 1150-ben. Hamarosan más kultúrák is átvették őket, és igen gyorsan terjedni kezdtek. A fegyverek feltalálása előtt a kardok sokkal elterjedtebb fegyverek voltak. A fegyver feltalálása után a kardok megmaradtak oldalfegyvereknek, másodlagos fegyvereknek, amelyeket ember-ember harcban használtak, miután a harcvonalak a lövöldözés után kapcsolatba kerültek egymással. Az amerikai polgárháború után a kardokat a hadseregek már nem használták annyira, kivéve az egyenruhák ünnepélyes részeként. Egyes fegyverek azonban szuronyokkal rendelkeznek, hogy ugyanazt a funkciót töltsék be.
Ma a sportvívás az olimpiai játékok sportja, amely nagyon könnyű kardokat használ szigorú pontozási rendszerben. A nyugati harcművészetek az eredeti pengékhez sokkal közelebb álló kardokat használnak, mint például a hosszúkardok, a rapírok és a szablyák. A használt pengék tompák, de sokkal nehezebbek, mint egy sportvívó kard, ami azt jelenti, hogy a vívóknak sokkal több páncélra van szükségük. Hasonlóképpen, a japán kendo sport a páncélos kardvívás kétkezes bambuszkardokkal, úgynevezett shinai-okkal.
Egy kard egy drezdai múzeumban
Kardok típusai
Sokféle kard létezik. Az egyik kardfajta a szablya (vagy szablya). A szablya egy ívelt, könnyű kard, amely az egyik oldalán és a hegyénél ki van élezve, és általában lóháton használták. A széles kard egy egyenes kard, amely mindkét oldalán és a hegyénél éles. A rapír hosszú és vékony, a kezet védő kosárral. Egy másik kardtípus a foil, amelyet a sportvívásban használnak, hosszú és vékony, a hegyén egy gomb található, amely megvédi a vívót a sérüléstől. A nagyobb kardokat, például a hosszúkardot vagy a claymore-t két kézzel használják. A keleti harcművészetekben olyan kardokat használnak, mint a katana. A katanának egy éles éle van, és a markolat közelében egy kis védelmet tartalmaz. Egyes Katanákat egy kézzel, míg más nagyobb változatokat két kézzel használnak.
Híres kardok
Artúr király kardja, az Excalibur az egyik leghíresebb kard, bár gyaníthatóan legendás és nem létezik.
Pier Gerlofs Donia és Wijerd Jelckama fríz szabadságharcosokról ismert, hogy hatalmas karddal bírtak. Donias kardja 210 cm hosszú volt, és 7 kg-ot nyomott. A kardokat a Leeuwardenben található Fríz Múzeumban őrzik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kard?
V: A kard egy kézben tartott fegyver, amelyet vágásra készítettek. Gyakran fémből készül, hosszú pengével és markolattal, úgynevezett markolattal.
K: Mikor alkották meg először a kardokat?
V: A kardokat először bronzból készítették a kovácsok az ókori Egyiptomban, i. e. 1150-ben.
K: Milyen fajtái vannak a kardvívásnak?
V: A kardokat a kard típusától függően vágásra, vágásra vagy szúrásra lehet használni. A sportvívás, a nyugati harcművészetek és a kendo példák a kardvívásra.
K: Mi a célja a kardon lévő kézvédőnek?
V: A kardon található kézvédő, például a keresztvédőkar vagy a kosár, valamilyen formában védi a használó kezét.
K: Mi váltotta fel a kardot, mint elsődleges fegyvert a feltalálása után?
V: A fegyverek feltalálásuk után a kardokat elsődleges fegyverként a pisztolyok váltották fel.
K: Hogyan használják ma a kardokat?
V: A kardokat manapság főként sportcélokra használják, például az olimpiai sportvívásban vagy a nyugati harcművészetekben. Szertartásilag is használják őket az egyenruhák részeként.
K: Miben különböznek a nyugati harcművészetekben használt kardok a sportvívásban használtaktól?
V: A nyugati harcművészetekben használt kardok, mint például a hosszúkardok, a rapirok és a szablyák sokkal nehezebbek, mint a sportvívásban használtak. A vívóknak sokkal több páncélra van szükségük, mivel a használt pengék tompák.
