Gitár
A gitár egy húros hangszer, amelyet a húrok pengetésével játszanak. A gitár fő részei a test, a fogólap, a fejléc és a húrok. A gitárok általában fából vagy műanyagból készülnek. Húrjaik acélból vagy nejlonból készülnek.
A gitár húrjait a jobb kéz ujjaival és körmeivel (vagy bal kézzel, balkezes játékosok esetében bal kézzel), vagy egy vékony műanyagból készült kis pengetővel pengetik. Az ilyen típusú pengetőt "plektrának" vagy gitárpengetőnek nevezik. A bal kéz tartja a gitár nyakát, miközben az ujjakkal pengetik a húrokat. A különböző ujjpozíciók a fogólapon különböző hangokat adnak ki.
A gitárszerű pengetett húros hangszereket már sok éve használják. A gitárok és más pengetős húros hangszerek sok országban és sok különböző korszakban nagyon népszerűek voltak, mivel könnyű őket egyik helyről a másikra vinni, és könnyebb megtanulni játszani rajtuk, mint sok más hangszeren. A gitárokat a klasszikus zenétől a rockzenéig sokféle zenében használják. A legtöbb könnyűzenei darab, amelyet az 1950-es évek óta írtak, gitárral készült.
A gitároknak sokféle típusa létezik, aszerint, hogy hogyan készülnek, és milyen típusú zenére használják őket. A hagyományos gitártípusok mindegyike üreges testtel rendelkezik. Ez teszi hangosabbá a húrok hangját, és ez adja a gitár minőségét. Ezt a gitártípust "akusztikusnak" nevezik. (Az akusztikus hangszer olyan hangszer, amely saját dinamikát hoz létre).
Az 1930-as évektől kezdve az emberek olyan gitárokat kezdtek el készíteni és játszani, amelyek elektromosságot és erősítőket használtak a hangerő szabályozására. Ezeket a könnyűzenében gyakran használt gitárokat elektromos gitárnak nevezik. Nem kell, hogy üreges testtel rendelkezzenek. Ez azért van, mert nem használnak akusztikát a hang felerősítésére.
A legtöbb gitár hathúros, de vannak négy-, hét-, nyolc-, tíz- vagy tizenkét húrú gitárok is. A több húr a hangszer hangzását teltebbé teszi. A gitár nyakán sávok vagy jelek vannak, amelyeket bundoknak neveznek. A bundok segítenek a gitárosnak, hogy tudja, hova kell tennie az ujjait, hogy játék közben a megfelelő hangmagasságot érje el.
Luan Breva (balra) és Paco de Lucena (jobbra) Flamenco-gitárosok, 1880 körül.
Paco de Lucía, modern flamenco gitáros
Szó eredete
A gitár szót a spanyol guitarra szóból vették át az angol nyelvbe az 1600-as években. A középkorban Angliában a gitter vagy gittern szót használták. Mind a guitarra, mind a gitter a latin cithara szóból származik. A cithara szó a korábbi görög kithara szóból származik. A kithara a perzsa sehtār[] szóból származhatott. seh jelentése "három", tār jelentése "húr". Létezik egy hasonló, de kéthúros perzsa hangszer is, amelynek neve dotār. do perzsául "kettőt" jelent. Az indiai szitár hangszer a perzsa sehtārról kapta a nevét. Maga a sihtar az indiai hangszerrel, a szitárral áll rokonságban.
Aki gitározik, azt gitárosnak hívják. Aki gitárokat készít vagy javít, az lantművész, ami a "lute" szóból származik. A "lant" szó az arab "Al-Uud" szóból származik, amely egy közel-keleti húros hangszer. Úgy tűnik, hogy a gitár az ókori Közép-Ázsiában szitara néven ismert korábbi hangszerekből származik. A gitárhoz nagyon hasonló hangszerek a régi iráni fővárosból, Szúszából előkerült ősi faragványokon és szobrokon is szerepelnek. A mai gitár szót a spanyol guitarra szóból vették át az angol nyelvbe, amely a régebbi görög kithara szóból származik. A különböző hangszerek neveinek lehetséges forrásai, amelyekből a gitár származhat, két indoeurópai gyök kombinációjának tűnnek[]: a guit-, amely a szanszkrit sangeethez hasonlóan "zenét" jelent, és a -tar, amely egy széles körben megtalálható gyök, és "zsinórt" vagy "húrt" jelent. A gitár szót az ibériai arab nyelv a perzsa nyelvből vette át. A qitara szó a nyugati gitárt megelőző lantcsalád különböző tagjainak arab neve. A guitarra szó akkor került a spanyol nyelvbe, amikor a 10. század után a mórok ilyen hangszereket hoztak Ibériába.
Történet
A gitárhoz hasonló hangszerek már legalább 5000 éve léteznek. A gitár az ősi Indiából és Közép-Ázsiából származó régebbi hangszerekből, a sitarából származhat. A legrégebbi ismert kép egy gitárhoz hasonló hangszerről egy 3300 éves kőfaragvány, amely egy hettita bárdot ábrázol. A legrégebbi, még teljes állapotban lévő gitárszerű hangszer a British Museumban található "Warwick Gittern". Ez I. Erzsébet angol királynőé volt, és valószínűleg apja, VIII. Henrik tulajdonában volt, mielőtt neki adták volna. Körülbelül 500 éves lehet.
A modern gitár kialakítása a római citharával kezdődött. A citharát a rómaiak Kr. u. 40 körül hozták Hispániába (Spanyolország). A 8. században a mórok hozták Spanyolországba a négyhúros oudot. Az oud bevezetése változásokat okozott a cithara kialakításában. Európa más részein a hathúros skandináv lut (lant) vált népszerűvé mindenütt, ahol a vikingek jártak. Kr. u. 1200-ra a négyhúros "gitárnak" két típusa létezett: a spanyolországi guitarra morisca (mór gitár), amely lekerekített hátú, széles fogólappal és több hanglyukkal rendelkezett, és a guitarra latina (latin gitár), amely inkább a modern gitárhoz hasonlított, egy hanglyukkal és keskenyebb nyakkal.
A 16. századi spanyol vihuela a gitárhoz hasonló hangszer volt. A hangolása lant stílusú, a teste pedig olyan volt, mint a gitáré. A vihuela csak rövid ideig volt népszerű. Nem tudni, hogy egyszerűen az oud és a lant jellemzőit ötvöző konstrukció volt-e, vagy pedig a reneszánsz hangszer átmenetét képezte a modern gitár felé.
Az olaszországi Nápolyból származó Vinaccia család híres mandolingyártó volt. Úgy tartják, hogy ők készítették a legrégebbi, ma is létező hathúros gitárt is. Van egy olyan gitár, amelyet Gaetano Vinaccia (1759 - 1831 után) épített, és a címkén 1779-es dátummal látta el, bár sok hamisítvány van, amelyeken ebből az időből származó dátum szerepel, ezt a gitárt a szakértők valódi (valódi) gitárnak tartják.
A gitár kialakítását a híres spanyol lantművész, Antonio Torres Jurado (1817-1892) és a londoni Louis Panormo fejlesztette tovább (jobbá tette).
Az elektromos gitárt George Beauchamp készítette 1936-ban. Beauchamp társalapítója volt a Rickenbacher nevű cégnek, amely gitárokat készített. A Danelectro volt azonban az első, amely elektromos gitárokat gyártott a nagyközönség számára.
A gitáros (1672 körül), Johannes Vermeer alkotása
Különböző típusú gitárok
A gitárt Dr. Michael Kasha úgy írta le, mint olyan hangszert, amelynek "hosszú, bundázott nyaka, lapos fa hangfal, bordák és lapos hátlapja van, leggyakrabban behajlított oldallal".
A modern gitároknak négy fő típusa van. A klasszikus gitárt klasszikus zenére használják. Az akusztikus gitár kifejezést általában a könnyűzenére használt gitárra használják, bár a klasszikus gitár is akusztikus hangszer. A világ különböző részeiről származó akusztikus gitároknak számos más típusa létezik.
Az elektromos gitár lehet lapos, üreges vagy félig üreges (tömör, oldalt üreges zsebekkel), és a hangot a hangszedőkön keresztül állítja elő, amelyek a gitárra csavarozott, huzalba tekert mágnesek. Egyes gitárok az üreges akusztikus testet erősített hanggal kombinálják. A basszusgitárokat úgy tervezték, hogy mély basszus ritmust adjanak.
A Foldaxe nevű különleges elektromos összecsukható utazó gitárt (amelyet rövid ideig a Hoyer gyártott 1977-ben) a feltaláló és gitáros Roger Field találta fel Chet Atkins számára (Atkins "Me and My Guitars" című könyvében), amely beépített módon biztosítja, hogy a húrfeszítés és a hangolás még összecsukott állapotban is azonos maradjon, és kihajtogatva készen álljon a játékra. Atkins többször bemutatta az övét az amerikai televízióban, és a The Today Show-ban is, ahol Les Paul volt a vendége.
Gitárzene
A gitárokat számos különböző zenei műfajban használják, például a hagyományos, regionális és népzenétől a modern punkig, rockig, metálig vagy popig. A gitárokat ritmushangszerként, vezető hangszerként és néha mindkettőként használják.
Egy capo a gitáron
Capo
A capo egy olyan eszköz, amely a gitár bármelyik bundjára felhelyezhető, amelyik nem a gitártestre fekszik. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a gitárhúrok hangolásának megváltoztatása nélkül váltson hangnemet. A capóknak többféle típusa létezik, némelyik a teljes gitárnyak köré reteszelhető, némelyik pedig csak a hátlapra és a bundlapra szorul.
Kapcsolódó oldalak
- Gitáros
- Elektromos gitár
Kérdések és válaszok
K: Melyek a gitár fő részei?
V: A gitár fő részei a test, a fogólap, a fejléc és a húrok.
K: Milyen anyagokból készülnek általában a gitárok?
V: A gitárok általában fából vagy műanyagból készülnek. A húrjaik acélból vagy nejlonból készülnek.
K: Hogyan játszanak a gitáron?
V: A gitáron úgy játszanak, hogy a húrokat a jobb kéz ujjaival és körmeivel (vagy bal kézzel, ha balkezes játékosról van szó), vagy egy vékony műanyagból készült kis pengetővel, az úgynevezett "plektrummal" vagy gitárpengetővel pengetik. A bal kéz tartja a gitár nyakát, míg az ujjakkal a húrokat pengetik. A különböző ujjpozíciók a fogólapon különböző hangokat eredményeznek.
K: Miért volt a gitár olyan népszerű a történelem során?
V: A gitárok és más pengetett húros hangszerek azért voltak nagyon népszerűek a történelem során, mert könnyű őket egyik helyről a másikra cipelni, és könnyebb megtanulni játszani rajtuk, mint sok más hangszeren.
K: Milyen típusú zenéket lehet játszani gitáron?
V: A gitáron sokféle zenét lehet játszani, a klasszikustól a rockig. A legtöbb könnyűzenei darabot, amelyet az 1950-es évek óta írtak, gitárral írták.
K: Minden hagyományos gitártípus üreges testű?
V: Igen, minden hagyományos gitártípus üreges testtel rendelkezik, ami hangosabbá teszi a hangjukat, és minőségi hangzást kölcsönöz nekik. Ezt a gitártípust "akusztikusnak" nevezik.
K: Miben különböznek az elektromos gitárok az akusztikus gitároktól?
V: Az elektromos gitároknak nem kell üreges testtel rendelkezniük, mert nem használnak akusztikát a hangjuk erősítésére; ehelyett elektromosságot és erősítőket használnak a hangerőszintek szabályozására .
K: Hány húrja van a legtöbb standard gitárnak általában ?
V: A legtöbb standard gitár jellemzően hat húr, de vannak olyan modellek is léteznek négy , hét , nyolc , tíz vagy tizenkét húr . Több húr teszi teljesebb hangzású eszköz .
