Gitár: húros hangszer áttekintése — típusok, működés és használat
A gitár egy húros hangszer, amelyet a húrok pengetésével játszanak. A gitár fő részei a test, a fogólap (nyak), a fej vagy fejléc és a húrok. A test többnyire fából készül, de vannak műanyag, laminált vagy kompozit anyagokból gyártott változatok is. A húrok anyaga általában acél vagy nejlon; a régebbi vagy speciális hangzású húrok fémötvözetekből, selyemből vagy más anyagokból is készülhetnek.
A gitár felépítése és részei
A gitár főbb részei:
- Test: Akusztikus gitároknál üreges, ez erősíti a húrok rezgését. Elektronikus gitároknál gyakran masszív testű vagy fél-üreges kialakítású.
- Fogólap (nyak): Itt találhatók a bundok és a húrok végigfutnak rajta; a fogólap anyaga befolyásolja a játékérzetet és a hangot.
- Fejléc (fej): A vonószerkezetek (hangolókulcsok) és a húrtartók általában itt helyezkednek el.
- Húrok: A rezonáló elemek, amelyek meghatározzák a hangmagasságot és a timbrét.
- Bundok: A gitár nyakán lévő fémrudacskák, amelyek elválasztják az egyes hangokat és segítik a pontos intonációt.
Húrok, anyagok és hangkép
A húrok vastagsága és anyaga nagyban befolyásolja a hang teltségét és a játékérzetet. A vékonyabb húrok könnyebben megnyomhatók és magasabb hangot adnak, a vastagabbak mélyebb, telt hangot eredményeznek. A legtöbb modern gitárra acél- vagy nikkelhúrok kerülnek, míg a klasszikus gitárokon általában nejlon húrokat használnak.
Játéktechnika
A gitár húrjait a jobb kéz ujjaival és körmeivel (illetve balkezeseknél fordítva) vagy egy vékony műanyagból készült pengetővel pengetik. Az ilyen pengetőt "plektrának" vagy gitárpengetőnek nevezik. A bal kéz tartja a nyakat, és a fogólapon különböző ujjpozíciókkal, akkordokkal és skálákkal alakítja a hangokat. A bundok segítenek meghatározni az ujjak helyzetét, hogy a kívánt hangmagasságot elérjük.
Típusok és alkalmazásuk
A gitároknak sokféle típusa létezik attól függően, hogyan készülnek, és milyen zenei stílushoz használják őket. A hagyományos akusztikus gitártípusok üreges testtel rendelkeznek, ami felerősíti a húrok hangját és adja a gitár akusztikus minőségét. Az akusztikus hangszer saját dinamikát hoz létre — tehát a játék erőssége közvetlenül befolyásolja a hangerőt és a tónust.
Az 1930-as évektől kezdve megjelentek az elektromos megoldások: a hangot pickupok veszik fel, és külső erősítőkre továbbítják. Ezeket a hangszereket a könnyűzenében gyakran használják, és általában elektromos gitárnak nevezik. Az elektromos gitárok nem feltétlenül igényelnek üreges testet, mivel a hang felerősítése elektromos úton történik.
A legtöbb gitár hathúros, de léteznek négy-, hét-, nyolc-, tíz- vagy tizenkét húrú változatok is — a több húr gazdagabb, teltebb hangzást ad. (A több húr például a 12-húros gitár esetében párhuzamosan hangolt húrokat jelent, amelyek különleges csillogó hangzást hoznak létre.)
Rövid történet és elterjedés
A gitárszerű pengetett húros hangszereket több száz, sőt több ezer éve használják a világ különböző pontjain. A modern klasszikus és népszerű gitárformák az elmúlt néhány száz évben alakultak ki, majd a 20. században váltak széles körben elterjedtté. A gitárokat a klasszikus zenétől a rockzenéig sokféle műfajban használják, és különösen a 20. század közepétől a legtöbb könnyűzenei darabban központi szerepet kaptak.
Hangolás, karbantartás és választás
Alapvető gitárkarbantartás:
- Rendszeres hangolás: használj hangolóeszközt vagy alkalmazást, hogy a húrok mindig pontosan legyenek hangolva.
- Húrcsere: a kopott vagy rozsdás húrok tompább hangot adnak, érdemes őket időnként cserélni.
- Tisztítás és páratartalom: a fa érzékeny a nedvességre, ezért száraz, stabil környezetben tárold a hangszert, és időnként tisztítsd meg a fogólapot és a testet.
- Beállítások: a híd, a nyak íve és a bundok beállítása (intonáció, akció) fontos a kényelmes játékhoz és a pontos hangzásért — ezt gyakran szakemberre érdemes bízni.
Vásárlási tippek röviden: előbb próbáld ki a hangszert személyesen; figyeld meg a kényelmet, a hangzást és az építési minőséget. Kezdőknek jó választás lehet egy egyszerű, jól beállított akusztikus vagy elektroakusztikus gitár; haladó játékosoknak érdemes figyelni a fa- és elektronikai alkatrészek minőségére.
Összefoglalás
A gitár sokoldalú és népszerű hangszer, amely könnyen hordozható, viszonylag gyorsan elsajátítható alapokra ad lehetőséget, ugyanakkor rendkívül kifejező is lehet a technika és a hangszer fejlesztése révén. Akár akusztikus, akár elektromos gitárt választasz, a rendszeres gyakorlás, a megfelelő karbantartás és a jó beállítás alapvető a szép hangzás és a hosszú élettartam érdekében. A bundok, a húrok típusa és a játékstílus mind hozzájárulnak a hangszer egyedi megszólalásához.
Luan Breva (balra) és Paco de Lucena (jobbra) Flamenco-gitárosok, 1880 körül.
Paco de Lucía, modern flamenco gitáros
Szó eredete
A gitár szót a spanyol guitarra szóból vették át az angol nyelvbe az 1600-as években. A középkorban Angliában a gitter vagy gittern szót használták. Mind a guitarra, mind a gitter a latin cithara szóból származik. A cithara szó a korábbi görög kithara szóból származik. A kithara a perzsa sehtār[] szóból származhatott. seh jelentése "három", tār jelentése "húr". Létezik egy hasonló, de kéthúros perzsa hangszer is, amelynek neve dotār. do perzsául "kettőt" jelent. Az indiai szitár hangszer a perzsa sehtārról kapta a nevét. Maga a sihtar az indiai hangszerrel, a szitárral áll rokonságban.
Aki gitározik, azt gitárosnak hívják. Aki gitárokat készít vagy javít, az lantművész, ami a "lute" szóból származik. A "lant" szó az arab "Al-Uud" szóból származik, amely egy közel-keleti húros hangszer. Úgy tűnik, hogy a gitár az ókori Közép-Ázsiában szitara néven ismert korábbi hangszerekből származik. A gitárhoz nagyon hasonló hangszerek a régi iráni fővárosból, Szúszából előkerült ősi faragványokon és szobrokon is szerepelnek. A mai gitár szót a spanyol guitarra szóból vették át az angol nyelvbe, amely a régebbi görög kithara szóból származik. A különböző hangszerek neveinek lehetséges forrásai, amelyekből a gitár származhat, két indoeurópai gyök kombinációjának tűnnek[]: a guit-, amely a szanszkrit sangeethez hasonlóan "zenét" jelent, és a -tar, amely egy széles körben megtalálható gyök, és "zsinórt" vagy "húrt" jelent. A gitár szót az ibériai arab nyelv a perzsa nyelvből vette át. A qitara szó a nyugati gitárt megelőző lantcsalád különböző tagjainak arab neve. A guitarra szó akkor került a spanyol nyelvbe, amikor a 10. század után a mórok ilyen hangszereket hoztak Ibériába.
Történet
A gitárhoz hasonló hangszerek már legalább 5000 éve léteznek. A gitár az ősi Indiából és Közép-Ázsiából származó régebbi hangszerekből, a sitarából származhat. A legrégebbi ismert kép egy gitárhoz hasonló hangszerről egy 3300 éves kőfaragvány, amely egy hettita bárdot ábrázol. A legrégebbi, még teljes állapotban lévő gitárszerű hangszer a British Museumban található "Warwick Gittern". Ez I. Erzsébet angol királynőé volt, és valószínűleg apja, VIII. Henrik tulajdonában volt, mielőtt neki adták volna. Körülbelül 500 éves lehet.
A modern gitár kialakítása a római citharával kezdődött. A citharát a rómaiak Kr. u. 40 körül hozták Hispániába (Spanyolország). A 8. században a mórok hozták Spanyolországba a négyhúros oudot. Az oud bevezetése változásokat okozott a cithara kialakításában. Európa más részein a hathúros skandináv lut (lant) vált népszerűvé mindenütt, ahol a vikingek jártak. Kr. u. 1200-ra a négyhúros "gitárnak" két típusa létezett: a spanyolországi guitarra morisca (mór gitár), amely lekerekített hátú, széles fogólappal és több hanglyukkal rendelkezett, és a guitarra latina (latin gitár), amely inkább a modern gitárhoz hasonlított, egy hanglyukkal és keskenyebb nyakkal.
A 16. századi spanyol vihuela a gitárhoz hasonló hangszer volt. A hangolása lant stílusú, a teste pedig olyan volt, mint a gitáré. A vihuela csak rövid ideig volt népszerű. Nem tudni, hogy egyszerűen az oud és a lant jellemzőit ötvöző konstrukció volt-e, vagy pedig a reneszánsz hangszer átmenetét képezte a modern gitár felé.
Az olaszországi Nápolyból származó Vinaccia család híres mandolingyártó volt. Úgy tartják, hogy ők készítették a legrégebbi, ma is létező hathúros gitárt is. Van egy olyan gitár, amelyet Gaetano Vinaccia (1759 - 1831 után) épített, és a címkén 1779-es dátummal látta el, bár sok hamisítvány van, amelyeken ebből az időből származó dátum szerepel, ezt a gitárt a szakértők valódi (valódi) gitárnak tartják.
A gitár kialakítását a híres spanyol lantművész, Antonio Torres Jurado (1817-1892) és a londoni Louis Panormo fejlesztette tovább (jobbá tette).
Az elektromos gitárt George Beauchamp készítette 1936-ban. Beauchamp társalapítója volt a Rickenbacher nevű cégnek, amely gitárokat készített. A Danelectro volt azonban az első, amely elektromos gitárokat gyártott a nagyközönség számára.
A gitáros (1672 körül), Johannes Vermeer alkotása
Különböző típusú gitárok
A gitárt Dr. Michael Kasha úgy írta le, mint olyan hangszert, amelynek "hosszú, bundázott nyaka, lapos fa hangfal, bordák és lapos hátlapja van, leggyakrabban behajlított oldallal".
A modern gitároknak négy fő típusa van. A klasszikus gitárt klasszikus zenére használják. Az akusztikus gitár kifejezést általában a könnyűzenére használt gitárra használják, bár a klasszikus gitár is akusztikus hangszer. A világ különböző részeiről származó akusztikus gitároknak számos más típusa létezik.
Az elektromos gitár lehet lapos, üreges vagy félig üreges (tömör, oldalt üreges zsebekkel), és a hangot a hangszedőkön keresztül állítja elő, amelyek a gitárra csavarozott, huzalba tekert mágnesek. Egyes gitárok az üreges akusztikus testet erősített hanggal kombinálják. A basszusgitárokat úgy tervezték, hogy mély basszus ritmust adjanak.
A Foldaxe nevű különleges elektromos összecsukható utazó gitárt (amelyet rövid ideig a Hoyer gyártott 1977-ben) a feltaláló és gitáros Roger Field találta fel Chet Atkins számára (Atkins "Me and My Guitars" című könyvében), amely beépített módon biztosítja, hogy a húrfeszítés és a hangolás még összecsukott állapotban is azonos maradjon, és kihajtogatva készen álljon a játékra. Atkins többször bemutatta az övét az amerikai televízióban, és a The Today Show-ban is, ahol Les Paul volt a vendége.
Gitárzene
A gitárokat számos különböző zenei műfajban használják, például a hagyományos, regionális és népzenétől a modern punkig, rockig, metálig vagy popig. A gitárokat ritmushangszerként, vezető hangszerként és néha mindkettőként használják.
Egy capo a gitáron
Capo
A capo egy olyan eszköz, amely a gitár bármelyik bundjára felhelyezhető, amelyik nem a gitártestre fekszik. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a gitárhúrok hangolásának megváltoztatása nélkül váltson hangnemet. A capóknak többféle típusa létezik, némelyik a teljes gitárnyak köré reteszelhető, némelyik pedig csak a hátlapra és a bundlapra szorul.
Kapcsolódó oldalak
- Gitáros
- Elektromos gitár
Kérdések és válaszok
K: Melyek a gitár fő részei?
V: A gitár fő részei a test, a fogólap, a fejléc és a húrok.
K: Milyen anyagokból készülnek általában a gitárok?
V: A gitárok általában fából vagy műanyagból készülnek. A húrjaik acélból vagy nejlonból készülnek.
K: Hogyan játszanak a gitáron?
V: A gitáron úgy játszanak, hogy a húrokat a jobb kéz ujjaival és körmeivel (vagy bal kézzel, ha balkezes játékosról van szó), vagy egy vékony műanyagból készült kis pengetővel, az úgynevezett "plektrummal" vagy gitárpengetővel pengetik. A bal kéz tartja a gitár nyakát, míg az ujjakkal a húrokat pengetik. A különböző ujjpozíciók a fogólapon különböző hangokat eredményeznek.
K: Miért volt a gitár olyan népszerű a történelem során?
V: A gitárok és más pengetett húros hangszerek azért voltak nagyon népszerűek a történelem során, mert könnyű őket egyik helyről a másikra cipelni, és könnyebb megtanulni játszani rajtuk, mint sok más hangszeren.
K: Milyen típusú zenéket lehet játszani gitáron?
V: A gitáron sokféle zenét lehet játszani, a klasszikustól a rockig. A legtöbb könnyűzenei darabot, amelyet az 1950-es évek óta írtak, gitárral írták.
K: Minden hagyományos gitártípus üreges testű?
V: Igen, minden hagyományos gitártípus üreges testtel rendelkezik, ami hangosabbá teszi a hangjukat, és minőségi hangzást kölcsönöz nekik. Ezt a gitártípust "akusztikusnak" nevezik.
K: Miben különböznek az elektromos gitárok az akusztikus gitároktól?
V: Az elektromos gitároknak nem kell üreges testtel rendelkezniük, mert nem használnak akusztikát a hangjuk erősítésére; ehelyett elektromosságot és erősítőket használnak a hangerőszintek szabályozására .
K: Hány húrja van a legtöbb standard gitárnak általában ?
V: A legtöbb standard gitár jellemzően hat húr, de vannak olyan modellek is léteznek négy , hét , nyolc , tíz vagy tizenkét húr . Több húr teszi teljesebb hangzású eszköz .
