Dalitok

Mi az érinthetetlenség?

Az érinthetetlenség a kasztok alapján történő megkülönböztetés ősi formája. Ez nem pusztán az emberi érintésre való képtelenség, hanem egy kisebbségi csoporttal szembeni hozzáállás is, amely különböző fizikai cselekedetekben, normákban és gyakorlatokban nyilvánul meg.

Társadalmi státusz

A dalit státusz magával hozta az "érinthetetlenség" bélyegét, mivel a hagyományos foglalkozásukhoz közvetlenül kapcsolódó alantas, megalázó munkákhoz kapcsolódik, amelyek közé tartozik az elhullott tehenek vagy bivalyok megnyúzása, a csatornák dugulásának megszüntetése, az elhullott állatok tetemének eltüntetése és a latrinák tisztítása.

A megkülönböztetés típusai

A dalitok elleni diszkrimináció különböző formákat ölt, például:

• A vidéki területeken a dalitok gyakran nem vehetnek részt a közösség többi tagjával együtt kulturális és társadalmi tevékenységekben, beleértve a templomokba való belépést, a falvak főterein való ülést, a vallási programokon való részvételt és a falusi szertartásokon a közösség többi tagjával való étkezést.
• A dalitok nem használhatják ugyanazokat a tárgyakat, mint a nem dalitok a közösségekben; nem bérelhetnek, sőt nem is léphetnek be a nem dalitok otthonába, nem használhatják ugyanazokat a kutakat, nem ehetnek és ihatnak ugyanazokból az edényekből.
• Az iskolákban a dalit gyerekeket gyakran arra kényszerítik, hogy a többi tanulótól elkülönítve üljenek a déli étkezés alatt, és ők az egyetlenek, akiket arra kérnek, hogy az iskolai latrinákat takarítsák.
• Kasztjelzők (például kasztkarszalagok) viselésére kényszerülnek az iskolában.
• A más kasztok tagjaival való házasságkötés tilalma
• A választásokon való részvétel és a választójog gyakorlásának tilalma
• A nemzeti lobogó felvonásának tilalma a függetlenség vagy a köztársaság napjain
• A választások során arra kényszerítik őket, hogy bizonyos jelöltekre szavazzanak vagy ne szavazzanak.
• Az uralkodó kasztok társadalmi bojkottjával szembesülnek, mert megtagadják a "kötelességek" teljesítését.

Egy érinthetetlenek iskolája Bangalore közelében

Írástudás és oktatás

Az 1991-es népszámlálás szerint a dalitok körében az írni-olvasni tudók aránya 37,41% volt, szemben a nem dalitok 57,69%-ával. Az iskolai érinthetetlenség hozzájárult a dalit gyermekek lemorzsolódásához és az írástudatlansághoz. Az 1991-es indiai népszámlálás szerint a dalit közösségek az ország egyik legkevésbé írástudó társadalmi csoportja voltak, a dalit gyermekeknek mindössze 30%-a rendelkezett alapvető írási és olvasási készséggel.

Rossz egészségi állapot

Az indiai dalit gyermekek fele alultáplált, 21%-uk "súlyosan alultáplált", 12%-uk pedig az 5. születésnapja előtt meghal. 1998-1999 között a dalit nők legalább 50%-a vérszegénységben szenvedett. A magas megbetegedések és a gyermekhalandóság szorosan összefügg a szegénység, az iskolai végzettség és a diszkrimináció által megszabott alacsony életminőséggel.

Társadalmi reform Indiában

Számos kísérlet történt a kasztalapú megkülönböztetés semlegesítésére. Az 1930-as években B. R. Ambedkar és Mahatma Gandhi tanításai kezdték megváltoztatni a dalit kisebbséggel szembeni hozzáállást. 1949-ben az indiai alkotmány betiltotta az "érinthetetlenséget", és az indiai törvények nem engedélyezik a kasztrendszer gyakorlatát. A dalit kisebbséggel szembeni megkülönböztetés fontos emberi jogi és politikai kérdéssé vált. Ennek ellenére a vidéki területeken a dalitok még mindig szembesülnek a diszkrimináció lassú és folyamatos csökkenésének következményeivel.

Clinton elnök és Dick Celeste nagykövet bemutatja Narayanan elnököt az amerikai delegációnak. Érkezési ceremónia, Rashtrapati Bhavan, Újdelhi

Társadalmi fejlődés

Ma a 20. század során létrejött dalit mozgalmak (A Dalit Párduc Mozgalom, a Dalit Mahasabha és a Dalit Sangharsh Samithi) továbbra is küzdenek az egyenlőségért és a közösségi díj végrehajtásáért. Az elmúlt évtizedek fejlődése reményt ad az indiai társadalmon belüli egyenlőség javulására. 1997-ben KocherilRaman Narayanan lett az első dalit, akit India elnökévé választottak Egy másik fontos politikai személyiség Mayawati Kumari, a dalitokat képviselő Bahujan Samaj Párt (BSP) vezetője volt. Négyszer választották meg India legnépesebb államának, Uttar Pradesnek a főminiszterévé.

Nem kormányzati szervezetek

A dalitok emberi jogi aktivistái által 1998-ban létrehozott Nemzeti Kampány a Dalitok Emberi Jogaiért (National Campaign on Dalit Human Rights, NCDHR) egyike a kasztok szerinti megkülönböztetés felszámolása mellett elkötelezett számos szervezetnek. Fő célkitűzései: "az állam felelősségre vonása a dalitok ellen elkövetett emberi jogi jogsértésekért; a civil társadalom érzékenyítése a dalit-probléma láthatóvá tételével; és igazságot szolgáltatni a megkülönböztetés és erőszak dalit áldozatainak". A 2000-ben létrehozott Nemzetközi Dalit Szolidaritási Hálózat egy másik szervezet, amely a kasztok szerinti megkülönböztetéssel és a munkán és származáson alapuló hasonló megkülönböztetési formákkal foglalkozik. Az érintett országok - például Dél-Ázsia, sőt Nyugat-Afrika - nemzeti szolidaritási csoportjainak hálózataként jött létre.