Indiai szubkontinens
Az indiai szubkontinens kifejezés elsősorban az Indiai-óceán által körülvett földrajzi régióra használatos: Banglades, Bhután, India, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka.
A szubkontinens egykor a Gondwana, az ősi déli szuperkontinens része volt. Geológiai szempontból a Himalája eredete az indiai tektonikus lemez észak felé évi 15 cm-es sebességgel haladó, lassan az eurázsiai kontinensnek ütköző, körülbelül 40-50 millió évvel ezelőtt keletkezett ütközése. A Himalája ívének kialakulását az eredményezte, hogy az akkori tengerfenék könnyebb kőzeteit könnyen hegységgé emelték. A folyamat illusztrálására gyakran hivatkozott tény, hogy a Mount Everest csúcsa tengeri mészkőből áll.
Körülbelül 50 millió évvel ezelőtt ez a gyorsan mozgó lemez teljesen lezárta a Tethys-óceánt. A Tethys létezését az óceán fenekére települt üledékes kőzetek és a peremét szegélyező vulkánok bizonyították. Mivel ezek az üledékek könnyűek voltak, inkább hegyvonulatokká gyűrődtek össze, mintsem a tengerfenékre süllyedtek volna. Az Indiai-lemez még mindig vízszintesen halad a Tibeti-fennsík alatt, ami a fennsíkot arra kényszeríti, hogy felfelé mozogjon.
Az Indo-Ausztráliai-lemez még mindig évi 67 mm-es sebességgel mozog, és a következő 10 millió év során mintegy 1500 km-t fog Ázsiába haladni. Az indiai-ázsiai konvergenciából évente mintegy 20 mm-t a Himalája déli frontja mentén végbemenő tolóerők nyelnek el. Ez azt eredményezi, hogy a Himalája évente körülbelül 5 mm-rel emelkedik, és ezáltal geológiailag aktívvá válik. Az indiai lemeznek az ázsiai lemezbe való belemozgása időről időre földrengésekhez is vezet.
Az indiai szubkontinens
Az indiai földtömeg (Indiai-lemez) több mint 6000 km-es útja az Ázsiával (Eurázsiai-lemez) való ütközés előtt, mintegy 40-50 millió évvel ezelőtt.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az az indiai szubkontinens?
V: Az indiai szubkontinens egy földrajzi régió, amely magában foglalja Banglades, Bhután, az Indiai Köztársaság, a Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka. A Himalájától délre fekszik, és egykor a Gondwana, egy ősi déli szuperkontinens része volt.
K: Hogyan alakult ki a Himalája?
V: A Himalája akkor alakult ki, amikor az indiai tektonikus lemez évente 15 cm-es sebességgel észak felé haladt, és mintegy 40-50 millió évvel ezelőtt lassan összenyomta az eurázsiai kontinenst. Ez a folyamat hatására az akkori tengerfenék kőzetét hegységgé emelték.
K: Mi történt a Tethys-óceánnal?
V: Körülbelül 50 millió évvel ezelőtt ez a gyorsan mozgó lemez teljesen elzárta a Tethys-óceánt. Létezésének bizonyítékait az óceánfenékre települt üledékes kőzetekben és a széleket szegélyező vulkánokban találhatjuk meg.
K: Milyen gyorsan mozog az Indo-Ausztráliai-lemez?
V: Az Indo-Ausztráliai-lemez jelenleg évi 67 mm-es sebességgel mozog. A következő 10 millió év során mintegy 1500 km-t haladhat Ázsiába.
K: Hogyan hat ez a mozgás a Himalájára?
V: Az India-Ázsia konvergenciából évente mintegy 20 mm-t elnyel a Himalája déli frontja mentén végbemenő tolóerő, ami azt eredményezi, hogy a Himalája évente mintegy 5 mm-rel emelkedik, és ezáltal geológiailag aktívvá válik.
K: Milyen egyéb hatásai vannak ennek a mozgásnak?
V: Ez a mozgás időről időre földrengéseket is okoz, mivel a szárazföldi tömegekre nyomás nehezedik, amikor azok egymás felé mozognak.
