Cirkusz

Cselekedetek

A cirkuszokban sokféle műsorszám létezik. Vannak, akik akrobatikát és tornát csinálnak. Gyakran előfordul, hogy a tornászok egy csoportja egy piramisban egymás tetején állva fejezi be a műsort. A tornászok ugrószámokat is bemutathatnak trambulinon. Vannak, akik zsonglőrködnek, dolgokat dobálnak a levegőbe és elkapják azokat. Lehetnek olyanok is, akik gólyalábakon járnak vagy egykerekű biciklivel közlekednek. Bűvészkedhetnek, ami lehet kardnyelés, késdobálás vagy tűznyelés. Mindig vannak bohócok, akik vicces dolgokat csinálnak, hogy megnevettessék az embereket. Megbotlanak és elesnek, vödörnyi vizet dobálnak egymásra, vagy pudingos pitét nyomnak egymás arcába. Néha ezek a bohócok nagyon ügyes akrobaták, zenészek vagy zsonglőrök is. Lehet, hogy eleinte ostobának tettetik magukat, de gyakran kiderül, hogy nagyon is okosak.

Állati cselekedetek

Az elmúlt két évszázadban, egészen a közelmúltig, a modern cirkusz sokféle állatot használt. Voltak vadállatok, például oroszlánok, tigrisek vagy medvék. Voltak tevék, lovak, elefántok, oroszlánok és háziállatok, például kutyák is. Az utóbbi években az emberek megváltoztatták elképzeléseiket. Úgy gondolják, hogy nem szép dolog a vadon élő állatokkal olyan trükköket végrehajtatni, amelyek természetellenesek számukra. Sok kiképzőjük kegyetlen módszereket alkalmazott, hogy megtanítsa ezeket az állatokat trükkökre, például megütötte az állatokat, áramütést adott nekik, vagy más módon fájdalmat okozott nekik. Az állatok állandóan vándoroltak, apró ketrecekben éltek. Ma már sok országban nem akarnak vadállatokat látni a cirkuszokban.

Női oroszlánszelídítő és leopárd. Az állatvédők szerint ezek a cselekmények kegyetlen kiképzési módszerekkel járnak.

Történelem

Az ókori Rómában a cirkusz egy kerek vagy ovális épület volt, amelyben ló- és szekérversenyeket, lovasbemutatókat, színpadi csatákat, állatbemutatókat, zsonglőrök és akrobaták bemutatóit rendezték. A római cirkuszban többszintes ülőhelyek voltak. A fontos emberek alul ültek, közel az eseményekhez. A latin cirkusz szó a görög kirkos szóból származik, ami "kört" vagy "karikát" jelent.

Az első római cirkusz a Circus Maximus volt, a Palatinus és az Aventinus hegyek közötti völgyben. Eleinte fából készült. Többször átépítették; a Circus Maximus utolsó épülete 250 000 ember befogadására volt alkalmas.

A római hatalom után Európában nem volt cirkuszi hagyomány. Kínában voltak akrobatikus előadásokat tartalmazó műsorok, de ezek nem voltak hatással a nyugati cirkuszra, amely a 18. század vége felé kezdett népszerűvé válni. Londonban voltak lovas cirkuszok. Ezeket 1768-ban Philip Astley kezdte el. A londoni Lambethben John Hughes alapított egy "királyi cirkuszt". A cirkuszok egyre nagyobbak lettek, és rengeteg állatot tartottak. Kicsit olyanok voltak, mint egy állatkert. Voltak vadállatok, például oroszlánok és elefántok. 1793-ban cirkuszépületet nyitottak az Egyesült Államokban, Philadelphiában. A cirkuszok népszerűvé váltak az USA-ban, különösen Dan Rice cirkusza. 1840-ben Thomas Cooke az USA-ból Angliába hozta lovas cirkuszát. A cirkusz a világ számos országában kezdett népszerűvé válni. A Barnum & Bailey Greatest Show On Earth 1897 és 1902 között turnézott. Állati és emberi mutatványokat mutattak be. Még csodabogarakkal (fizikailag szokatlan emberek, pl. törpék és óriások) is voltak műsorok. A 20. század nagy részében többnyire ilyenek voltak a cirkuszok.

1919-ben Lenin, a Szovjetunió vezetője azt mondta, hogy a cirkuszt komoly művészeti ágként kell kezelni, akárcsak az operát és a balettet. Az 1927-ben indult moszkvai cirkusziskola ma is az egyik legjobb cirkusz. Az artisták nagyon ügyes akrobaták, tornászok stb. A kínai cirkuszokban is vannak olyan artisták, akik a világ legjobb tornászai közé tartoznak.