Ruszok — kora középkori nép, eredet és Kijevi Rusz
Ruszok — a kora középkori népcsoport eredete, Novgorodtól Kijevi Ruszig: történet, keveredés és hatás a mai Kelet-Európa kialakulására.
A ruszok (görögül: Ῥῶς) egy kora középkori népcsoport vagy nép volt, amely nevét adta Oroszország, Rusz (Ruthenia), Ruszánia és Fehéroroszország területeinek. A források szerint a 9. század közepétől váltak meghatározó tényezővé Északkelet-Európa egyes részein; kezdetben körülbelül Novgorod környékén jelentek meg, később pedig politikai központjuk kiterjedt Kijev irányába is. A ruszok vezetőinek nevei különböző források alapján több nyelvi eredetre utalnak: sok név skandináv/varég (viking) eredetű, de idővel megjelentek a balto-szláv és szláv hatások is. A novgorodi környéki varég–szláv keveredés és a dinasztikus-politikai központosítás nyomán alakult ki a történetileg ismert Kijevi Rusz'.
Eredet és a név kérdése
A ruszok eredete vitatott a kutatásban. Két fő irányzat különböztethető meg:
- Normanista (varég) elmélet: a források, különösen a Kelet-szláv krónikák (például a Primér Krónika) és bizánci szerzők említései szerint a ruszok között jelentős szerepet játszottak északi, skandináv (varég) kereskedők és hadvezérek, akik a 9. században érkeztek és politikai vezetést biztosítottak. Sok uralkodói név (például Rurik) és régészeti leletek ezt támasztják alá.
- Anti‑normanista és helyi elméletek: vannak kutatók, akik a „rusz” elnevezés helyi, szláv vagy balti eredetét hangsúlyozzák, és szerintük a név illetve a hatalom kialakulása belső fejlődés eredménye volt. A név etimológiájára több javaslat létezik (például az óskandináv roðr, „evezés” szóból, illetve helynevekből, mint a svéd Roslagen).
Valószínűleg a kialakulásban mind a külső (varég) impulzusok, mind a helyi szláv és balti népesség szerepet játszottak, ezért a korszakot gyakran a kulturális és etnikai keveredés jellemezte.
Kijevi Rusz — állam és történet
A 9–13. század között kialakult Kijevi Rusz' volt Kelet-Európa egyik meghatározó államalakulata. Főbb jellemzői:
- Földrajzi kiterjedés: a kelet-európai síkság nagy részét, a Dnyeper folyó völgyeit és a Balti–Fekete-tenger közötti kereskedelmi útvonalakat foglalta magában.
- Politikai központok: kezdetben Novgorod és környéke volt jelentős, majd a 9. század végén Oleg és utódai idején Kijev vált a központi hatalom helyévé.
- Dinamikus társadalom és gazdaság: a gazdaság alapja volt a földművelés, kézművesség és a távolsági kereskedelem (különösen a Bizánccsal folytatott forgalom a Dnyeper mentén). A varég vezetők és helyi elit együttműködése segítette a kereskedelmi hálózatok kiépülését.
- Vallási fordulat: 988 körül Vlagyimir (Vladimir) nagyfejedelem felvette a kereszténységet és felvette a bizánci kereszténységet államvallásként, ami hosszú távon mély kulturális és politikai hatást gyakorolt a térségre.
- Történelmi végkifejlet: a belső tagolódás, a helyi fejedelmi viszonyok és végül a 13. századi mongol invázió (a tatárjárás) következtében a Kijevi Rusz' felbomlott, és utódállamok (például a Moszkvai Nagyfejedelemség, a Litván Nagyfejedelemség alá tartozó területek) alakultak.
Örökség
A „rusz” névből származik a későbbi államnevek és etnonimek sora: például a latin/nyugati forrásokban Ruthenia, a keleti nevezéktanban pedig a modern Oroszország (orosz: Rossiya) elnevezés. A Kijevi Rusz' kulturális és vallási öröksége (ortodox kereszténység, írásbeliség, adminisztrációs hagyományok) alapvető hatással volt a későbbi kelet-szláv államok fejlődésére, köztük a mai orosz, ukrán és fehérorosz kultúrákra.
Összefoglalva: a ruszok története összetett, a skandináv varég befolyás, a helyi szláv és baltikus népesség és a Bizánccsal való intenzív kapcsolatok mind hozzájárultak egy sajátos, kora középkori politikai-kulturális egység — a Kijevi Rusz' — kialakulásához, amely évszázadokig meghatározó szerepet játszott Kelet-Európa történetében.
Vendégek a tengerentúlról , Nicholas Roerich (1899)
Kik voltak ők?
A legtöbb nyugati tudós úgy véli, hogy ők a varánciak egy csoportja, konkrétan Pomerániából. A Povest vremennykh let vagy Rusz primer krónikája szerint, amelyet Kr. u. 1113 körül állítottak össze, a Ruszok Pomerániából települtek át. Vezetőjüket Ruriknak hívták. Később Rurik rokona, Oleg elfoglalta Kijevet, és megalapította a Kijevi Ruszt. Rurik leszármazottai voltak a Rusz uralkodó dinasztiája (862 után). A vitában ezt nevezik "normannista" nézetnek.
Az "antinormannista" nézet szerint a ruszok Kijevtől délre élő szláv népek voltak. Ennek az elméletnek az alátámasztására rámutattak, hogy több folyónak is hasonló neve van. Egyszer például a Ros folyó, amely a Dnyeper mellékfolyója. Lehet, hogy a ruszok innen vették a nevüket. A Szovjetunió hivatalos történelmében a "normannellenes" álláspontot a következő indoklással szerepeltették: "A normannista elmélet politikailag káros, mert tagadja a szláv nemzetek képességét, hogy saját erejükből önálló államot alakítsanak ki".
A meghívó
Az orosz prímási krónika szerint a kijevi szlávok egymás között harcoltak. A rend helyreállítása érdekében meghívták a legendás varég Rusz Rurikot, hogy legyen a vezetőjük. Ez egy másik ellentmondásos terület. Az egyik iskola elfogadja az orosz primer krónika beszámolóját a rusz nép balto-szláv eredetével együtt. Az ellenkező nézet szerint a skandinávok kis szerepet játszottak a Kijevi Rusz létrejöttében. A skandinávokat a szlávok egyszerűen felbérelték, hogy megvédjék őket. Az 1990-es évek óta további vita alakult ki arról, hogy ki, Oroszország vagy Ukrajna tartotta jobban igényt arra, hogy a Kijevi Rusz fejedelmeinek leszármazottja legyen. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz történészek nem kénytelenek elfogadni az antinormann elméletet. Ez azonban kisebb jelentőségűvé vált, mint az, hogy Ukrajna vagy Oroszország volt-e a Rusz igazi örököse.
Bizánciak
Egy másik változat lehetséges a tudósok által a De Administrando Imperio című, VII. Konstantin bizánci császár (913-959) által írt De Administrando Imperio című műhöz fűzött kommentárban:
| " | Ma már széles körben elismert tény, hogy a kijevi állam nem ex nihilo (a semmiből) született a Rusz kilencedik századi megjelenésével, hanem társadalmi és gazdasági alapjait már az azt megelőző időszakban lefektették, amikor a Dnyeper-medencei szlávok aktív szerepet játszottak a nyugat-eurázsiai és pontusi sztyeppék politikai és kereskedelmi életében; és hogy a már korábban létező szláv földbirtokos arisztokrácia és kereskedőosztály maradt az ország területi stabilitásának és gazdasági növekedésének fő záloga a rusz főurak alatt. Ugyanilyen egyértelmű azonban az is, hogy a balto-szlávugor hódítók voltak azok, akik a kilencedik század második felében a keleti szlávok szétszórt törzseit egyetlen, a Balti-fekete-tengeri vízi útvonalon alapuló államban egyesítették, és ennek adták a Rusz nevet. | " |
Közös szálak
A történelemnek ezen a pontján Kijev területe nőtt és terjeszkedett. A kijevi állam körülbelül száz évig, körülbelül 972-ig tartott. 839 és 1043 között a balti szlávok egyesültek a délszláv népekkel, és új társadalmat alkottak. A Rusz' elnevezés ezeket az egyesült népeket jelentette. 860-ban I. Fótiosz bizánci pátriárka leírt egy népet, amely szinte bizonyosan a szlávokkal kísért ruszok voltak. A Rusz' vezetőinek még a X. században is balto-szláv nevük volt. 911-ben a görögökkel szerződést kötő ruszok mind balto-szláv nevet viseltek. A 945-ös szerződésben azonban délszláv nevek is szerepeltek. .
Etimológia
A "Rusz" szó a szláv nyelvekben található. Ez párhuzamba állítható a latinnal: Rhos, görög: Rös és az arab: Rüs. Az oroszországi vagy keleti pomerániaiak leírására használt szavak a Veneti vagy Rujan (a középkori latin irodalomban Ruzzi néven ismert ) voltak. A finn: Venäjä, észt: Vene, karjalai: Veneä), amely Oroszországot jelöli.
Rurik képmása orosz kéziratokból
Keres