Ruszok

Kik voltak ők?

A legtöbb nyugati tudós úgy véli, hogy ők a varánciak egy csoportja, konkrétan Pomerániából. A Povest vremennykh let vagy Rusz primer krónikája szerint, amelyet Kr. u. 1113 körül állítottak össze, a Ruszok Pomerániából települtek át. Vezetőjüket Ruriknak hívták. Később Rurik rokona, Oleg elfoglalta Kijevet, és megalapította a Kijevi Ruszt. Rurik leszármazottai voltak a Rusz uralkodó dinasztiája (862 után). A vitában ezt nevezik "normannista" nézetnek.

Az "antinormannista" nézet szerint a ruszok Kijevtől délre élő szláv népek voltak. Ennek az elméletnek az alátámasztására rámutattak, hogy több folyónak is hasonló neve van. Egyszer például a Ros folyó, amely a Dnyeper mellékfolyója. Lehet, hogy a ruszok innen vették a nevüket. A Szovjetunió hivatalos történelmében a "normannellenes" álláspontot a következő indoklással szerepeltették: "A normannista elmélet politikailag káros, mert tagadja a szláv nemzetek képességét, hogy saját erejükből önálló államot alakítsanak ki".

A meghívó

Az orosz prímási krónika szerint a kijevi szlávok egymás között harcoltak. A rend helyreállítása érdekében meghívták a legendás varég Rusz Rurikot, hogy legyen a vezetőjük. Ez egy másik ellentmondásos terület. Az egyik iskola elfogadja az orosz primer krónika beszámolóját a rusz nép balto-szláv eredetével együtt. Az ellenkező nézet szerint a skandinávok kis szerepet játszottak a Kijevi Rusz létrejöttében. A skandinávokat a szlávok egyszerűen felbérelték, hogy megvédjék őket. Az 1990-es évek óta további vita alakult ki arról, hogy ki, Oroszország vagy Ukrajna tartotta jobban igényt arra, hogy a Kijevi Rusz fejedelmeinek leszármazottja legyen. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz történészek nem kénytelenek elfogadni az antinormann elméletet. Ez azonban kisebb jelentőségűvé vált, mint az, hogy Ukrajna vagy Oroszország volt-e a Rusz igazi örököse.

Bizánciak

Egy másik változat lehetséges a tudósok által a De Administrando Imperio című, VII. Konstantin bizánci császár (913-959) által írt De Administrando Imperio című műhöz fűzött kommentárban:

"

Ma már széles körben elismert tény, hogy a kijevi állam nem ex nihilo (a semmiből) született a Rusz kilencedik századi megjelenésével, hanem társadalmi és gazdasági alapjait már az azt megelőző időszakban lefektették, amikor a Dnyeper-medencei szlávok aktív szerepet játszottak a nyugat-eurázsiai és pontusi sztyeppék politikai és kereskedelmi életében; és hogy a már korábban létező szláv földbirtokos arisztokrácia és kereskedőosztály maradt az ország területi stabilitásának és gazdasági növekedésének fő záloga a rusz főurak alatt. Ugyanilyen egyértelmű azonban az is, hogy a balto-szlávugor hódítók voltak azok, akik a kilencedik század második felében a keleti szlávok szétszórt törzseit egyetlen, a Balti-fekete-tengeri vízi útvonalon alapuló államban egyesítették, és ennek adták a Rusz nevet.

"

Közös szálak

A történelemnek ezen a pontján Kijev területe nőtt és terjeszkedett. A kijevi állam körülbelül száz évig, körülbelül 972-ig tartott. 839 és 1043 között a balti szlávok egyesültek a délszláv népekkel, és új társadalmat alkottak. A Rusz' elnevezés ezeket az egyesült népeket jelentette. 860-ban I. Fótiosz bizánci pátriárka leírt egy népet, amely szinte bizonyosan a szlávokkal kísért ruszok voltak. A Rusz' vezetőinek még a X. században is balto-szláv nevük volt. 911-ben a görögökkel szerződést kötő ruszok mind balto-szláv nevet viseltek. A 945-ös szerződésben azonban délszláv nevek is szerepeltek. .

Etimológia

A "Rusz" szó a szláv nyelvekben található. Ez párhuzamba állítható a latinnal: Rhos, görög: Rös és az arab: Rüs. Az oroszországi vagy keleti pomerániaiak leírására használt szavak a Veneti vagy Rujan (a középkori latin irodalomban Ruzzi néven ismert ) voltak. A finn: Venäjä, észt: Vene, karjalai: Veneä), amely Oroszországot jelöli.

Rurik képmása orosz kéziratokból