Bahái hit

Bahá'í hit

Történelem

Korai idők

A bahá'í hit 1844-ben kezdődött, amikor egy Báb nevű férfi azt mondta, hogy üzenetet kapott Istentől. Azt mondta, az ő feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy az emberek készen álljanak Isten legfontosabb üzenetére, amelyet hamarosan küldeni fog. Ez egy vallást indított el, ennek a vallásnak a követőit bábiknak nevezték. Sokan lettek bábisták Iránban, amelyet akkoriban Perzsiának hívtak, és ez feldühítette a perzsa kormányt és a muszlim papokat. Letartóztatták és megölték a bábot és követőit. Annak ellenére, hogy ez megtörtént, az emberek továbbra is követték ezt a vallást.

Mielőtt Bahá'u'lláh azt mondta, hogy üzenetet kapott Istentől, a Báb által elindított vallás tagja volt. Nagyon híres lett a bábik között. Amikor a Bábot megölték, néhány bábí nagyon dühös lett, és megpróbálta megölni a perzsa királyt, annak ellenére, hogy Bahá'u'lláh azt mondta nekik, hogy ne öljék meg. Amikor a bábokat elfogták, a kormány sok bábit börtönbe zárt, köztük Bahá'u'lláh-t is. A teheráni börtönben Bahá'u'lláh azt mondta, hogy látott egy angyalt, akit "égi cselédnek" nevezett. Az angyal azt mondta neki, hogy Isten üzenetét kell tanítania a világ népeinek. Az angyal azt mondta, hogy Isten megmenti és megvédi őt, hogy taníthassa ezt az üzenetet. Végül kiszabadult a börtönből, és a perzsa kormány rábírta, hogy költözzön Bagdadba, amelyet akkor az Oszmán Birodalom királya irányított.

Bahá'u'lláh bejelentése

Amíg Baha'u'llah Bagdadban volt, sok problémája volt, de sok barátot is szerzett. A perzsa kormány elégedetlen volt azzal, hogy úgy tűnt, jól érzi magát Bagdadban, ezért megkérték az Oszmán Birodalmat, hogy költöztesse őt távolabb Perzsiától. Amikor 1863-ban távozni készült, 12 napon át fesztivált rendezett a Tigris folyó egy kis szigetén, amelyet Ridvánnak nevezett el, ami paradicsomot jelent. Ott közölte néhány legközelebbi barátjával és családtagjával, hogy ő a megígért minden nagy vallás megígértje, és hogy végül az egész világ meg fogja ismerni az üzenetét.

Végül az Oszmán Birodalom számos különböző városba küldte, többek között Konstantinápolyba, Adrianápolyba, Alexandriába, végül pedig Akkába. Egész idő alatt különböző börtönökben volt, Akka városa pedig egy nagy fallal volt körülvéve, és egyetlen nagy börtön volt. Amíg Bagdadban volt, és azután is, sok könyvet és levelet írt, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyeket barátai és követői tettek fel neki. Egyszer megmérgezték, úgyhogy nem tudott többé írni, mert annyira remegett a keze. Ezután valakivel leíratta, amit mondott. Amikor még idősebb lett, legidősebb fia, `Abdu'l-Bahá elintézte, hogy beköltözzön egy házba a Kármel-hegy közelében, és ott maradt, amíg végül 1892-ben meg nem halt.

Bahá'u'lláh után

Miután meghalt, az emberek követték `Abdu'l-Bahát. Bahá'u'lláh azt írta, hogy `Abdu'l-Bahá különleges hatalommal rendelkezik, és hogy Isten gondoskodik arról, hogy ha `Abdu'l-Bahá megmagyaráz valamit, amit Bahá'u'lláh mondott, akkor a Bahá'ísok higgyenek a magyarázatnak. `Abdu'l-Bahá sok levelet is írt és előadásokat tartott, és végül ellátogatott Párizsba, Londonba, Montrealba, New Yorkba, San Franciscóba és más nyugati városokba. Ez segítette a bahá'í hit terjedését Európában és Észak-Amerikában. 1921-ben halt meg. Végrendeletet hagyott hátra, amelyben azt tanácsolta a bahá'iaknak, hogy kövessék unokáját, Shoghi Effendit.

Shoghi Effendi 1900-ban született, és még csak fiatalember volt, amikor nagyapja meghalt, és ő lett a bahá'iak vezetője. Segített létrehozni a különböző ügynökségeket és tanácsokat, amelyek ma a bahá'í hitet működtetik, és sokféleképpen megszervezte a vallást. Sok könyvet és levelet is írt, hogy elmagyarázza nagyapja és dédapja tanításait. Egészen 1957-ig élt, és Angliában halt meg.

Shoghi Effendi halála után a bahá'iaknak hat évig nem volt vezetőjük, mivel Shoghi Effendi nem hagyott végrendeletet. Shoghi Effendinek voltak segítői, akik úgy gondolták, hogy nem szabad vezetniük a bahá'íkat, ezért segítettek a bahá'í közösségnek követni az utolsó tervet, amelyet Shoghi Effendi rájuk hagyott, és ennek a tervnek a végén, 1963-ban választást szerveztek, hogy megalakítsák az Egyetemes Igazság Házát, amelyről Bahá'u'lláh írt. Az Igazságosság Egyetemes Háza azóta is vezeti a bahá'íkat.

Szent könyvek

Bahá'u'lláh sok könyvet és levelet írt, és `Abdu'l-Bahá (akinek neve azt jelenti: "A dicsőség szolgája") szintén sok könyvet és levelet írt, amelyeket a bahá'ísok különlegesnek tartanak. Végül Bahá'u'lláh dédunokája, Shoghi Effendi sok könyvet és levelet írt, amelyeket a Bahá'ísok Bahá'u'lláh és `Abdu'l-Bahá írásainak jobb megértéséhez használnak. E könyvek közül a legfontosabb az Aqdas.

A bahá'í-k úgy vélik, hogy a Biblia, a Korán, a Gita és más vallások más könyvei is különlegesek.

Hiedelmek

Néhány fontos bahá'í hitvallás:

• Bahá'u'lláh azért jött, hogy minden ember egy családdá váljon.
• Csak egy Isten van, de sok neve van.
• Minden nagy vallásnak ugyanaz a forrása (Isten).
• Isten minden embert egyenlőnek tekint
• Isten a férfiakat és a nőket egyenlően kezeli
• Az előítéleteket (az emberekről alkotott rosszindulatú hiedelmeket anélkül, hogy előzetesen ismernénk őket) meg kell szüntetni.
• A nemzeteknek meg kell tanulniuk egymással kijönni és együttműködni.
• A tudománynak és a vallásnak nem kell ellentmondania egymásnak, mert ugyanazt a világot két különböző oldalról szemlélik.
• Az embereknek meg kell próbálniuk maguknak megismerni az igazságot.
• Mindenkinek oktatásban kellene részesülnie (iskolába járni vagy más módon tanulni).
• A világnak egy extra nyelvnek kellene lennie, amit mindenki megért.

Közösség

Emberek

Nyolc-kilenc millió bahá'í van a világon, mindenféle nép és nyelv képviselői. A bahá'í hit másként néz ki a különböző országokban, mivel kevés rituálé van, így a bahá'íak a saját kultúrájukat is bevonhatják abba, ahogyan a bahá'í eseményeket ünneplik, imákat mondanak stb.

A bahá'iak minden tizenkilencedik (19) nap találkoznak egy "ünnepnek" nevezett összejövetelen. Nem kell, hogy legyen étel, de általában van. Ezek az összejövetelek imával kezdődnek, és általában valaki felolvas néhány szent írást. Néha van zene és ének, néha színdarabok, néha csak csendes idő vagy meditáció. Ezután az idő után, amit a bahá'ík "áhítatos" időnek neveznek a lakomán, közösségi megbeszélést tartanak. Itt mindenféle, a tagok számára fontos témát meg lehet beszélni. A bahá'ísok azt mondják, hogy ez egy "konzultatív" idő, amikor a bahá'ísok konzultálhatnak egymással. Ezután következik a társasági idő, ahol az emberek közösen étkezhetnek, ihatnak (nem alkoholt), és néha itt is van zene, vagy színdarab, vagy előadás, vagy egyéb szórakozás. Ez az idő csak arra szolgál, hogy az adott város bahá'íjai megismerjék egymást, és jobban összebarátkozzanak.

Templomok és bahá'í központok

A bahá'iaknak gyakran nincs egy hely, ahol összejönnek, kivéve a nagyvárosokat. Kisebb helyeken általában egymás házában találkoznak. Néhány nagyobb városban vannak "bahá'í központok", amelyeket közösségi összejövetelekre, tanfolyamokra, illetve bizottságok és más tanácsok üléseire használhatnak. (lásd alább az intézményeket)

A világ nagyon kevés városában vannak bahá'í templomok. Ezek a templomok minden kontinensen vannak.

Intézmények

A bahá'iak egy világméretű közösségbe szerveződtek. Nincsenek papjaik. Mindenki maga felel a saját imáikért. A bahá'ísok felelősek azért is, hogy maguk olvassák szent könyveiket, és hogy megismerjék vallásukat. A bahá'iak vezetőket választanak a közösségük számára, hogy segítsenek megszervezni a tevékenységeiket, és hogy kezeljék a tagok közötti problémákat, és hogy döntsenek olyan dolgokról, amelyek nem egyértelműek a szentírásokból. Ezeket nevezik Spirituális Gyűléseknek, de egy nap majd Igazság Házainak fogják nevezni.

Van egy Igazság Háza, amelyet a bahá'ík az Igazság Egyetemes Házának neveznek, és amely az egész világ bahá'í közösségét vezeti. A bahá'ík ötévente választják meg ezt az Igazságszolgáltatás Házát, de évente csak egyszer a Nemzeti és Helyi Szellemi Gyűléseket.