Irak–iráni háború
Az iráni-iraki háború 1980 szeptemberétől 1988 augusztusáig tartó háború volt Irak és Irán fegyveres erői között. Általában Perzsa-öbölbeli háborúnak nevezték, amíg Irak 1990-ben meg nem támadta Kuvaitot. Az iraki-kuwaiti háborút, amelybe az Egyesült Államok is belépett, később Perzsa-öböl-háborúnak vagy Öböl-háborúnak nevezték.
A háború akkor kezdődött, amikor Irak 1980. szeptember 22-én megtámadta Iránt, miután hosszú határviták és Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére irányuló követelések előzték meg. Az iraki erők a háború elején jól teljesítettek, elfoglalták az iráni Khuzestánt, de rövid időn belül megállították és kiszorították őket Iránból. A háború évekig tartott, és egyik fél sem nyert sokat a kialakult lövészárok-háborúban. Körülbelül egymillió katona halt meg, és hasonlóan sok civil. Mindkét fél blokádot alkalmazott, amit más országok elleneztek. Annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször felszólította a harcok befejezésére, a két ország 1988. augusztus 20-ig harcolt; az utolsó hadifoglyokat 2003-ban cserélték ki. A háború megváltoztatta a közel-keleti és a világpolitikát.
Az iráni-iraki háború arról is nevezetes, hogy Irak vegyi és biológiai fegyvereket vetett be iráni csapatok és civilek ellen. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerepe nagyon fontos volt, még a hidegháború idejéből. 1953-ban az USA bátorította az államcsínyt Mohammad Mosaddegh iráni miniszterelnök ellen. Mohammad Reza Pahlavi sah visszatért a hatalomba, támogatva a hadseregét és kormányát. Az Egyesült Államok számos fegyvert adott el a sah kormányának. Eközben az Arab Szocialista Ba'ath Párt forradalmárai megdöntötték az iraki királyt, és a Szovjetunió segítségével felépítették hadseregüket. Az Egyesült Arab Köztársasággal kezdve arra törekedtek, hogy az összes arabot egy államban egyesítsék, beleértve az iráni arab kisebbséget is.
A háború kitörése után (különösen 1983 és 1988 között) az Egyesült Államok fegyvereket adott el az irakiaknak. Ez a lépés nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Amerika érdekelt volt a forradalmi ajatollah Khomeini megfékezésében. Így mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok fegyverekkel látta el Irakot, amelyeket Irán ellen használhatott. Az Egyesült Államok a háború előtt sok fegyvert adott el iránnak. úgy vélték, hogy a háború alatt a szovjetunió mindkét félnek adott el fegyvereket.
Kapcsolódó oldalak
- Perzsa-öböl
- Öbölháború
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az iráni-iraki háború?
V: Az iráni-iraki háború egy 1980 szeptemberétől 1988 augusztusáig tartó háború volt Irak és Irán fegyveres erői között.
K: Mikor kezdődött a háború?
V: A háború akkor kezdődött, amikor Irak 1980. szeptember 22-én megszállta Iránt, miután hosszú határviták után Irán követelte Szaddám Huszein rendszerének megdöntését.
K: Hány áldozata volt a konfliktusnak?
V: Körülbelül egymillió katona halt meg, és hasonlóan sok civil.
K: Milyen intézkedéseket tett mindkét fél a konfliktus során?
V: Mindkét fél blokádot alkalmazott, amelyet más országok elleneztek.
K: Hogyan kapcsolódtak be a nemzetközi hatalmak ebbe a konfliktusba?
V: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerepe létfontosságú volt, ami a hidegháborúra nyúlik vissza. 1953-ban az USA bátorította az államcsínyt Mohammad Mosaddegh iráni miniszterelnök ellen. Mohammad Reza Pahlavi sah visszatért a hatalomba, támogatva a hadseregét és a kormányát. Az Egyesült Államok számos fegyvert adott el a sah kormányának. Eközben az Arab Szocialista Ba'ath Párt forradalmárai megdöntötték az iraki királyt, és a Szovjetunió segítségével felépítették hadseregüket. Az Egyesült Arab Köztársasággal kezdve arra törekedtek, hogy az összes arabot egy államban egyesítsék, beleértve az iráni arab kisebbséget is. A háború kitörése után (különösen 1983 és 1988 között) az USA főként azért adott el fegyvereket az irakiaknak, mert Amerikának érdeke volt a forradalmi ajatollah Khomeini megfékezése, így a Szovjetunió és az USA egyaránt fegyverekkel látta el Irakot Irán ellen.Az USA már a háború előtt is sok fegyvert adott el az irániaknak, és úgy vélik, hogy a háború alatt a Szovjetunió mindkét félnek adott el fegyvereket.
K: Volt-e valamilyen megoldása vagy végdátuma ennek a konfliktusnak?
V: Annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször felszólította a harcok befejezésére, a két ország 1988. augusztus 20-ig harcolt; az utolsó hadifoglyokat 2003-ban cserélték ki.
