Gázai flottilla-incidens (2010): események és következmények

A Gázai övezet Palesztina része. A Föld legsűrűbben lakott területei közé tartozik. Körülbelül 1,5 millió ember él itt nagyjából 493 km²-es területen.

A Palesztin Hatóság szerint ez egy megszállt terület. Azt mondják, hogy Izrael a megszálló erő, és vissza kellene vonulnia, és vissza kellene adnia a területet a palesztinoknak. Izrael többször is megtámadta és bombázta Gázát, legutóbb 2008 decemberében.

Izrael nem így látja a dolgokat, mivel 2005-ben átadta a területet a palesztin közigazgatásnak, és idővel visszavonta csapatait. Eközben a Hamász, a területet ellenőrző palesztin csoport rakétákat lőtt ki Izraelre.

A Hamász vette át a Gázai övezetet a Fatah-Hamász konfliktus óta, amely a 2006-os palesztin választások után volt Izrael szerint a Hamász terrorista mozgalom. Egyiptom hasonlóképpen nem értett egyet azzal, hogy a Hamász eltávolítsa a Palesztin Hatóság tisztviselőit a Gázai övezetből.

A Gázai övezet izraeli blokádját Izrael biztonsági intézkedésnek nevezte, de a Szabad Gáza Mozgalom ellenzi. A Hamász más csoportokkal együtt ott és Izrael déli részein is gondokat okozott. A blokád 2007-ben kezdődött. Sok ország (például Egyiptom) sajnálja a Gázai övezetet, néhány ország (például Irán) gyűlöli vagy valamilyen módon fél Izraelt, néhány ország (például az USA) pedig egyetért Izraellel.

A Gázai övezet Palesztina része. A Föld legsűrűbben lakott területei közé tartozik. Körülbelül 1,5 millió ember él itt nagyjából 493 km²-es területen.

A Palesztin Hatóság szerint ez egy megszállt terület. Azt mondják, hogy Izrael a megszálló erő, és vissza kellene vonulnia, és vissza kellene adnia a területet a palesztinoknak. Izrael többször is megtámadta és bombázta Gázát, legutóbb 2008 decemberében.

Izrael nem így látja a dolgokat, mivel 2005-ben átadta a területet a palesztin közigazgatásnak, és idővel visszavonta csapatait. Eközben a Hamász, a területet ellenőrző palesztin csoport rakétákat lőtt ki Izraelre.

A Hamász vette át a Gázai övezetet a Fatah-Hamász konfliktus óta, amely a 2006-os palesztin választások után volt Izrael szerint a Hamász terrorista mozgalom. Egyiptom hasonlóképpen nem értett egyet azzal, hogy a Hamász eltávolítsa a Palesztin Hatóság tisztviselőit a Gázai övezetből.

A Gázai övezet izraeli blokádját Izrael biztonsági intézkedésnek nevezte, de a Szabad Gáza Mozgalom ellenzi. A Hamász más csoportokkal együtt ott és Izrael déli részein is gondokat okozott. A blokád 2007-ben kezdődött. Sok ország (például Egyiptom) sajnálja a Gázai övezetet, néhány ország (például Irán) gyűlöli vagy valamilyen módon fél Izraelt, néhány ország (például az USA) pedig egyetért Izraellel.

A Cruse Liner MV Mavi Marmara török utasszállító hajó május 31-én török és ciprusi segélyszállítmányokat akart a Gázai övezetbe vinni, amikor az izraeli haditengerészet rátalált. A 3 éve tartó blokádot a Flotilla 13 tartotta fenn. A Mavi Marmara 40 mérföldre volt a Gázai övezettől, amikor rajtaütöttek. A Mavi Marmarán 27 brit, 9 palesztin, 8 török, 2 ír, 1 svéd, 1 dél-afrikai, 1 amerikai és 1 albán aktivista tartózkodott, valamint néhány más személy. A Mavi Marmarát követte az ír MV Rachel Corrie személyszállító hajó és 4 másik kisebb hajó. A hajókon összesen 663-682 aktivista és segélymunkás tartózkodott, köztük több török, több malajziai, egy másik amerikai, egy ausztrál és egy belga.

A civil flottilla 6 hajójának fedélzetén összesen 663 vagy 683 ember tartózkodott 37 nemzetből. A flottilla fedélzetén olyan neves személyek tartózkodtak, mint a Nobel-békedíjas Mairead Corrigan, Denis Halliday volt ENSZ-főtitkárhelyettes, Haneen Zoubi, a Knesszet izraeli-arab tagja, Raed Salah, az Izraeli Iszlám Mozgalom északi ágának vezetője, Henning Mankell svéd író, valamint számos európai és arab nemzeti kormány és az Európai Parlament politikusai.

A Cruse Liner MV Mavi Marmara török utasszállító hajó május 31-én török és ciprusi segélyszállítmányokat akart a Gázai övezetbe vinni, amikor az izraeli haditengerészet rátalált. A 3 éve tartó blokádot a Flotilla 13 tartotta fenn. A Mavi Marmara 40 mérföldre volt a Gázai övezettől, amikor rajtaütöttek. A Mavi Marmarán 27 brit, 9 palesztin, 8 török, 2 ír, 1 svéd, 1 dél-afrikai, 1 amerikai és 1 albán aktivista tartózkodott, valamint néhány más személy. A Mavi Marmarát követte az ír MV Rachel Corrie személyszállító hajó és 4 másik kisebb hajó. A hajókon összesen 663-682 aktivista és segélymunkás tartózkodott, köztük több török, több malajziai, egy másik amerikai, egy ausztrál és egy belga.

A civil flottilla 6 hajójának fedélzetén összesen 663 vagy 683 ember tartózkodott 37 nemzetből. A flottilla fedélzetén olyan neves személyek tartózkodtak, mint a Nobel-békedíjas Mairead Corrigan, Denis Halliday volt ENSZ-főtitkárhelyettes, Haneen Zoubi, a Knesszet izraeli-arab tagja, Raed Salah, az Izraeli Iszlám Mozgalom északi ágának vezetője, Henning Mankell svéd író, valamint számos európai és arab nemzeti kormány és az Európai Parlament politikusai.

Izrael azt mondta, hogy a másik 5 hajóra békésen szálltak fel és vették át, és hogy csak a Mavi Marmara hajón történtek incidensek, de sok jelentés szerint a többi hajóról is többen megsebesültek.

A flottilla úgy tervezte, hogy áttöri a gázai blokádot, figyelmen kívül hagyva Izrael tervét, miszerint az aktivisták megállnak Asdod kikötőjében, és ott szállítják át a rakományt. Miután a flottilla aktivistái figyelmen kívül hagyták a többszöri felszólítást, hogy engedjenek, a Shayetet 13 (Flotilla 13) egység katonái 04:00 IST körül felszálltak a hajókra.

A konvoj szervezője Arafat Shoukriof, a Szabad Gáza Mozgalom (FGM) tagadta az izraeli hadsereg beszámolóját. A flottilla konvoj egyik társszervezője elmondta, hogy az egyik hajó fedélzetén tartózkodók telefonon felhívták őket, hogy izraeli helikopterek érkeztek, hogy meglepetésszerű rajtaütést hajtsanak végre.

Az MV Mavi Marmara hajót megtámadják

A Mavi Marmara fedélzetére való felszállás erőszakos összecsapásokhoz vezetett az aktivisták és az izraeli katonák között, bár a részletek vitatottak.

Állítólag egy izraeli helikopter 30 különleges katonát dobott a hajóra. Ezután ismeretlen okból harcok törtek ki. Egy izraeli katonát átdobtak a hajó oldalára, néhány segélymunkás lázadt és székeket dobált az izraeliekre. Az izraeliek ezután könnygázt, sokkolót, kábító gránátokat és füstbombákat vetettek be, hogy véget vessenek a zavargásoknak. Később mindkét fél részéről több lövés is eldördült. Végül az egésznek a végén egy albán nő a hajó oldalára zuhant. A kábító gránátokat használó katonák ezután a kormány engedélyét kérték a lőfegyverek használatára, amit meg is kaptak.

Az izraeli hadsereg szerint a katonákat hirtelen támadás érte, miután helikopterekről kötélen másztak le a hajó fedélzetére. A jelentések szerint a katonákat csúnyán megverték, egyet megkéseltek, egyet pedig a tengerbe dobtak Két izraelitől elvették a fegyverüket. Egy izraeli kommandós azt mondta, hogy egy ponton éles tüzet nyitottak rájuk a fedélzet alól. Kábítógránátokat és könnygázt használtak, hogy megpróbálják szétoszlatni az aktivistákat. Miután ez hatástalannak bizonyult, a kommandósok engedélyt kértek és kaptak arra, hogy az ellenálló aktivistákra lőhessenek. A kommandósok ezután lábon lőtték az aktivistákat, ami arra kényszerítette őket, hogy feloszoljanak. A kommandósok 30 perc múlva elérték a hidat, és átvették a hajó irányítását. Az izraeli hadsereg és a Free Gaza aktivistái által közzétett videókon látható néhány harc. Az izraeli hadsereg 20 videót tett közzé az incidensről,

Avital Leibovich őrnagy, az IDF szóvivői egységének munkatársa szerint az aktivisták késekkel, csúzlikkal, tüskékkel és botokkal, valamint az izraeli katonák által talált pisztolyokkal támadtak a katonákra. Adam Shapiro, a Szabad Gáza Mozgalom elnökségi tagja elmondta, hogy a hajón tartózkodó Al Jazeera tudósítói szerint a katonák azonnal tüzet nyitottak, amint leértek a köteleken.

A Mavi Marmara kapitányának felesége, Nilüfer Ören elmondta, hogy az IDF 90 mérföld (140 km) után kezdte el követni őket, 40 izraeli hajó követte és szaglászott a konvoj után, amíg a katonák 04:45-kor helikopterekről fel nem szálltak a hajókra. Azt is elmondta, hogy kábító gránátokat és füstbombákat használtak. Ezért az aktivisták és a legénység tagjai gázálarcokat használtak. Norman Paech, a német parlamenti Baloldali Párt volt tagja, aki a Mavi Marmara fedélzetén volt, azt mondta, hogy csak három aktivistát látott ellenállni a hajón az ő részéről, és azt mondta: "Nem voltak késeik, baltáik, csak botjaik, amikkel védekeztek".

Az iráni TV és az Al Jazeera TV híradójának riporterei könnygáz/CS-gáz és kábító gránátok használatáról számoltak be. Az izraeli katonák szerint az aktivisták gázálarcot és símaszkot viseltek. Az ENSZ egyik félnek sem hittek teljesen, és igyekeztek nem állást foglalni.

Az MV Rachel Corrie hajót megtámadják

Az MV Rachel Corrie megadta magát és kitűzte a fegyverszüneti zászlót, amikor az izraeli haditengerészet a fedélzetre lépett.

A Challenger One-ra rajtaütöttek

A Challenger One hajó felgyorsult a pályáján, hogy az újságírók lefényképezhessék a folyamatban lévő rajtaütést. Huwaida Arraf, egy amerikai aktivista, aki a Challenger One-on tartózkodott, arról számolt be, hogy az izraeli katonák rúgásokkal, sokkolóval és kábító gránátokkal támadtak mindenkire, aki megpróbálta megakadályozni őket a hajó elfoglalásában.

Huwaida Arraf aktivista arról számolt be, hogy a Challenger One fedélzetén az izraeli csapatok minden kommunikációs eszközt, fényképezőgépet, mobiltelefont, rádiót és memóriakártyát lefoglaltak az aktivistáktól.

A Sfendoni hajót megtámadják

Ed Peck volt brit diplomata, aki a Sfendoni hajó fedélzetén tartózkodott, azt mondta, hogy az izraeli katonák jól képzettek voltak, és jól viselkedtek. A katonák dulakodtak néhány aktivistával, akik megpróbálták megakadályozni a kormányállásba való bejutásukat, de nem történt komolyabb sérülés - mondta Peck. Paul Larudee-t, a kaliforniai El Cerritóból származó 64 éves volt nyelvtanárat, aki a Sfendoni fedélzetén tartózkodott, családja szerint az amerikai főkonzul és ügyvédei megverték és sokkolták; családja arról számolt be, hogy az izraeli konzuli tisztviselők arról tájékoztatták őket, hogy a pacifista Larudee-t azután verték meg, hogy nem követte a katonák utasításait.

Shane Dillon legénységi tag arról számolt be, hogy az izraeli katonák sokkolót használtak, betörték egy belga nő orrát, és megvertek egy másik utast. Kate Geraghty ausztrál fotóriportert megtámadták és sokkolták az izraeli katonák a Challenger One fedélzetén, miközben megpróbálta lefotózni a rajtaütést.

Az Eleftheri Mesogeios hajót megtámadják.

Kutlu Tiryaki, a flottilla másik hajójának kapitánya elmondta, hogy az utasoknál egyáltalán nem voltak fegyverek, csak azért jöttek, hogy békésen segítséget hozzanak.

A másik, meg nem nevezett hajóra rajtaütöttek

A konvoj utolsó hajója megadta magát, amikor rajtaütöttek, és fehér zászlót tűzött ki.

Az eredmények

9-19 halottról és 32-50 sebesültről érkezett bejelentés. A sebesültek közül 10 izraeli volt, 1 halott pedig egy török politikus. Izrael négy halottat erősített meg. A halottak között van İbrahim Bilgen, a Felicity párt török politikusa.

Legalább 32 aktivistát, akik a hajók fedélzetén voltak, letartóztatott és bebörtönzött az izraeli börtönszolgálat, miután megtagadták a kitoloncolási parancs aláírását, köztük két olyan aktivistát, akik megsebesültek, de megtagadták a kórházi kezelést.

Izrael azt mondta, hogy a haditengerészeti erők "előre készenlétben találtak fegyvereket, amelyeket a mi erőink ellen használtak". Az IDF fotóin kések, fém- és faoszlopok, jelzőfények, csavarkulcsok és csúzlik voltak láthatóak, amelyeken márványlövedékek voltak, amelyeket állítólag a katonák ellen használtak. Az aktivisták állítólag kábító gránátokat is dobtak az IDF katonáira, és az IDF ezt szemléltető videót mutatott be. Az izraeli házkutatások során golyóálló mellényeket, éjjellátó szemüvegeket és gázálarcokat találtak.

Az izraeli külügyminiszter sajtóközleménye szerint a katonák elleni erőszakot már előre eltervezték, és a hajókon "könnyű fegyvereket" találtak, köztük pisztolyokat, amelyeket az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái a Mavi Marmara aktivistáitól foglaltak volna le.

Egy közeli kép, amelyet a Jerusalem Post olvasóinak mutattak be: A gázai segélyflottillát alkotó hajók fedélzetén talált felszerelések sora éppoly eltérő volt, mint a flottilla kinyilvánított céljai, mutatott néhány kést és botot. Az izraeli katonák azt is elismerték, hogy kerekesszékeket, tisztítószereket és csecsemőtejet is találtak mindkét hajón.

Egy magas rangú norvég tiszt a képek megtekintése után kijelentette, hogy "ez nem katonai felszerelés", és hogy a legtöbb szerszám és konyhakés egy hajón lenne a helye.

A vámügyi államtitkárság magas rangú tisztviselői "teljes képtelenségnek" nevezték az izraelieket.

Izrael azt mondta, hogy a másik 5 hajóra békésen szálltak fel és vették át, és hogy csak a Mavi Marmara hajón történtek incidensek, de sok jelentés szerint a többi hajóról is többen megsebesültek.

A flottilla úgy tervezte, hogy áttöri a gázai blokádot, figyelmen kívül hagyva Izrael tervét, miszerint az aktivisták megállnak Asdod kikötőjében, és ott szállítják át a rakományt. Miután a flottilla aktivistái figyelmen kívül hagyták a többszöri felszólítást, hogy engedjenek, a Shayetet 13 (Flotilla 13) egység katonái 04:00 IST körül felszálltak a hajókra.

A konvoj szervezője Arafat Shoukriof, a Szabad Gáza Mozgalom (FGM) tagadta az izraeli hadsereg beszámolóját. A flottilla konvoj egyik társszervezője elmondta, hogy az egyik hajó fedélzetén tartózkodók telefonon felhívták őket, hogy izraeli helikopterek érkeztek, hogy meglepetésszerű rajtaütést hajtsanak végre.

Az MV Mavi Marmara hajót megtámadják

A Mavi Marmara fedélzetére való felszállás erőszakos összecsapásokhoz vezetett az aktivisták és az izraeli katonák között, bár a részletek vitatottak.

Állítólag egy izraeli helikopter 30 különleges katonát dobott a hajóra. Ezután ismeretlen okból harcok törtek ki. Egy izraeli katonát átdobtak a hajó oldalára, néhány segélymunkás lázadt és székeket dobált az izraeliekre. Az izraeliek ezután könnygázt, sokkolót, kábító gránátokat és füstbombákat vetettek be, hogy véget vessenek a zavargásoknak. Később mindkét fél részéről több lövés is eldördült. Végül az egésznek a végén egy albán nő a hajó oldalára zuhant. A kábító gránátokat használó katonák ezután a kormány engedélyét kérték a lőfegyverek használatára, amit meg is kaptak.

Az izraeli hadsereg szerint a katonákat hirtelen támadás érte, miután helikopterekről kötélen másztak le a hajó fedélzetére. A jelentések szerint a katonákat csúnyán megverték, egyet megkéseltek, egyet pedig a tengerbe dobtak Két izraelitől elvették a fegyverüket. Egy izraeli kommandós azt mondta, hogy egy ponton éles tüzet nyitottak rájuk a fedélzet alól. Kábítógránátokat és könnygázt használtak, hogy megpróbálják szétoszlatni az aktivistákat. Miután ez hatástalannak bizonyult, a kommandósok engedélyt kértek és kaptak arra, hogy az ellenálló aktivistákra lőhessenek. A kommandósok ezután lábon lőtték az aktivistákat, ami arra kényszerítette őket, hogy feloszoljanak. A kommandósok 30 perc múlva elérték a hidat, és átvették a hajó irányítását. Az izraeli hadsereg és a Free Gaza aktivistái által közzétett videókon látható néhány harc. Az izraeli hadsereg 20 videót tett közzé az incidensről,

Avital Leibovich őrnagy, az IDF szóvivői egységének munkatársa szerint az aktivisták késekkel, csúzlikkal, tüskékkel és botokkal, valamint az izraeli katonák által talált pisztolyokkal támadtak a katonákra. Adam Shapiro, a Szabad Gáza Mozgalom elnökségi tagja elmondta, hogy a hajón tartózkodó Al Jazeera tudósítói szerint a katonák azonnal tüzet nyitottak, amint leértek a köteleken.

A Mavi Marmara kapitányának felesége, Nilüfer Ören elmondta, hogy az IDF 90 mérföld (140 km) után kezdte el követni őket, 40 izraeli hajó követte és szaglászott a konvoj után, amíg a katonák 04:45-kor helikopterekről fel nem szálltak a hajókra. Azt is elmondta, hogy kábító gránátokat és füstbombákat használtak. Ezért az aktivisták és a legénység tagjai gázálarcokat használtak. Norman Paech, a német parlamenti Baloldali Párt volt tagja, aki a Mavi Marmara fedélzetén volt, azt mondta, hogy csak három aktivistát látott ellenállni a hajón az ő részéről, és azt mondta: "Nem voltak késeik, baltáik, csak botjaik, amikkel védekeztek".

Az iráni TV és az Al Jazeera TV híradójának riporterei könnygáz/CS-gáz és kábító gránátok használatáról számoltak be. Az izraeli katonák szerint az aktivisták gázálarcot és símaszkot viseltek. Az ENSZ egyik félnek sem hittek teljesen, és igyekeztek nem állást foglalni.

Az MV Rachel Corrie hajót megtámadják

Az MV Rachel Corrie megadta magát és kitűzte a fegyverszüneti zászlót, amikor az izraeli haditengerészet a fedélzetre lépett.

A Challenger One-ra rajtaütöttek

A Challenger One hajó felgyorsult a pályáján, hogy az újságírók lefényképezhessék a folyamatban lévő rajtaütést. Huwaida Arraf, egy amerikai aktivista, aki a Challenger One-on tartózkodott, arról számolt be, hogy az izraeli katonák rúgásokkal, sokkolóval és kábító gránátokkal támadtak mindenkire, aki megpróbálta megakadályozni őket a hajó elfoglalásában.

Huwaida Arraf aktivista arról számolt be, hogy a Challenger One fedélzetén az izraeli csapatok minden kommunikációs eszközt, fényképezőgépet, mobiltelefont, rádiót és memóriakártyát lefoglaltak az aktivistáktól.

A Sfendoni hajót megtámadják

Ed Peck volt brit diplomata, aki a Sfendoni hajó fedélzetén tartózkodott, azt mondta, hogy az izraeli katonák jól képzettek voltak, és jól viselkedtek. A katonák dulakodtak néhány aktivistával, akik megpróbálták megakadályozni a kormányállásba való bejutásukat, de nem történt komolyabb sérülés - mondta Peck. Paul Larudee-t, a kaliforniai El Cerritóból származó 64 éves volt nyelvtanárat, aki a Sfendoni fedélzetén tartózkodott, családja szerint az amerikai főkonzul és ügyvédei megverték és sokkolták; családja arról számolt be, hogy az izraeli konzuli tisztviselők arról tájékoztatták őket, hogy a pacifista Larudee-t azután verték meg, hogy nem követte a katonák utasításait.

Shane Dillon legénységi tag arról számolt be, hogy az izraeli katonák sokkolót használtak, betörték egy belga nő orrát, és megvertek egy másik utast. Kate Geraghty ausztrál fotóriportert megtámadták és sokkolták az izraeli katonák a Challenger One fedélzetén, miközben megpróbálta lefotózni a rajtaütést.

Az Eleftheri Mesogeios hajót megtámadják.

Kutlu Tiryaki, a flottilla másik hajójának kapitánya elmondta, hogy az utasoknál egyáltalán nem voltak fegyverek, csak azért jöttek, hogy békésen segítséget hozzanak.

A másik, meg nem nevezett hajóra rajtaütöttek

A konvoj utolsó hajója megadta magát, amikor rajtaütöttek, és fehér zászlót tűzött ki.

Az eredmények

9-19 halottról és 32-50 sebesültről érkezett bejelentés. A sebesültek közül 10 izraeli volt, 1 halott pedig egy török politikus. Izrael négy halottat erősített meg. A halottak között van İbrahim Bilgen, a Felicity párt török politikusa.

Legalább 32 aktivistát, akik a hajók fedélzetén voltak, letartóztatott és bebörtönzött az izraeli börtönszolgálat, miután megtagadták a kitoloncolási parancs aláírását, köztük két olyan aktivistát, akik megsebesültek, de megtagadták a kórházi kezelést.

Izrael azt mondta, hogy a haditengerészeti erők "előre készenlétben találtak fegyvereket, amelyeket a mi erőink ellen használtak". Az IDF fotóin kések, fém- és faoszlopok, jelzőfények, csavarkulcsok és csúzlik voltak láthatóak, amelyeken márványlövedékek voltak, amelyeket állítólag a katonák ellen használtak. Az aktivisták állítólag kábító gránátokat is dobtak az IDF katonáira, és az IDF ezt szemléltető videót mutatott be. Az izraeli házkutatások során golyóálló mellényeket, éjjellátó szemüvegeket és gázálarcokat találtak.

Az izraeli külügyminiszter sajtóközleménye szerint a katonák elleni erőszakot már előre eltervezték, és a hajókon "könnyű fegyvereket" találtak, köztük pisztolyokat, amelyeket az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái a Mavi Marmara aktivistáitól foglaltak volna le.

Egy közeli kép, amelyet a Jerusalem Post olvasóinak mutattak be: A gázai segélyflottillát alkotó hajók fedélzetén talált felszerelések sora éppoly eltérő volt, mint a flottilla kinyilvánított céljai, mutatott néhány kést és botot. Az izraeli katonák azt is elismerték, hogy kerekesszékeket, tisztítószereket és csecsemőtejet is találtak mindkét hajón.

Egy magas rangú norvég tiszt a képek megtekintése után kijelentette, hogy "ez nem katonai felszerelés", és hogy a legtöbb szerszám és konyhakés egy hajón lenne a helye.

A vámügyi államtitkárság magas rangú tisztviselői "teljes képtelenségnek" nevezték az izraelieket.

A diplomáciai eredmény többnyire igazságtalanul kemény volt Izraelre nézve.

Egyiptom megnyitotta a rafahi határátkelőt a Gázai övezettel, hogy az orvosi segélyek bejuthassanak, miután a világ a rajtaütést bírálta. A Hamász vezetője, Khaled Meshaal a határ azonnali megnyitására szólított fel.

Maga az izraeli blokád Gáza ellen nem illegális, és rendben van, hogy az izraeli hajók nemzetközi vizeken tevékenykednek ennek érvényesítésére" - mondta Allen Weiner, az amerikai külügyminisztérium korábbi vezetője.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap szerint az ENSZ világjog szerint az országok nem terjeszthetik ki uralmukat a parti vizeken kívüli területekre. Izrael esetében a partoktól 24 tengeri mérföldre (44 km).

Dél-Afrika nagykövete tiltakozásul elhagyta Izraelt és visszatért Dél-Afrikába.

A török parlament alelnöke, Guldal Mumcu azt mondta, hogy "ez a támadás nyíltan megsértette az ENSZ szabályait és a nemzetközi jogot", és hogy "Törökországnak a nemzeti és nemzetközi jogi hatóságokon keresztül kell igazságot szolgáltatnia Izrael ellen.". A parlament elvárja, hogy a török kormány felülvizsgálja az Izraellel fennálló politikai, katonai és gazdasági kapcsolatokat, és hatékony intézkedéseket tegyen".

Dr. Turgut Tarhanlı, az Isztambuli Egyetem jogásza az ártatlan áthaladás eszményét idézte, amely szerint a hajóknak biztonságos utazási jogot biztosítanak olyan módon, amely "nem sérti az állam békéjét, jó rendjét vagy biztonságát".

Ciprus kijelentette, hogy meggyőződése szerint a nem kormányzati szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon és jogszerűen végezhessék munkájukat. Továbbá felszólított a Gázai övezet blokádjának feloldására.

Az észak-koreai gazemberállam külügyminisztériuma elítélte Izraelt, amely "kíméletlenül megölt vagy megsebesített több tucat civilt a hajók fedélzetén". A továbbiakban a támadást "az Egyesült Államok bűnrészességével és védnöksége alatt elkövetett emberiség elleni bűntettnek, valamint az arabok, köztük a palesztinok és a közel-keleti békefolyamat szemenszedett kihívásának" nevezte. A nyilatkozat továbbá "teljes támogatását és szolidaritását fejezi ki a palesztinok és más arab népek ügyével".

Az iráni gazemberállam, az iszlám forradalom legfőbb vezetője, Szajjid Ali Khamenei ajatollah elítélte a cionista rezsim kegyetlen támadását egy Gáza felé tartó nemzetközi segélykonvoj ellen, és azt mondta, hogy az izraeli rezsim bebizonyította, hogy brutálisabb, mint a fasiszták. Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök szerint az incidens "a cionista rezsim embertelen akciója a palesztin nép ellen", és a rezsim "minden eddiginél közelebb kerül a végéhez". Az iráni kormány Izrael bojkottjára szólított fel. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkára, Szaíd Dzsalili kiemelte, hogy a regionális és iszlám államok között szükség van arra, hogy hatékonyan szálljanak szembe Izrael cionista rezsimjével. Az iráni külügyminisztérium elítélte a rajtaütést, mondván, hogy "az incidens ismét rávilágított a cionista rezsim bűnös és háborús uszító természetére". Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az OIC-t is felszólította, hogy tegyenek gyors büntetőintézkedéseket Izrael ellen.

Brian Cowen ír kormányfő "nagyon súlyosnak" nevezte a támadásokat, és kijelentette, hogy szerinte a blokád akció sérti a nemzetközi jogot. Kijelentette azt is, hogy az emberek humanitárius segítséget kaphatnak.Micheál Martin külügyminiszter "komolyan aggódik".

Nicolas Sarkozy francia elnök elítélte a flottillával szembeni "mérhetetlen erő alkalmazását".

Steven Vanackere belga külügyminiszter "aránytalannak" nevezte az izraeli erő alkalmazását, és "felkérte az izraeli nagykövetet, hogy magyarázza meg, hogyan történtek a dolgok".

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Bosznia képviselője, Ivan Barbalić elítélte az izraeli támadást, vizsgálatot követelt, és azt kívánta, hogy Izrael oldja fel a Gázai övezet blokádját.

Ma Zhaoxu, a kínai külügyminisztérium szóvivője elítélte a nemzetközi konvoj elleni izraeli támadást, és felszólította Izraelt, hogy hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait és javítsa a gázai humanitárius helyzetet.

A bolgár külügyminisztérium követelte a konvojban utazó két bolgár újságíró gyors szabadon bocsátását. Emellett Bulgária elítélte a támadást, mondván, hogy "semmi sem igazolhatja az erőszakot, amely az egyik hajó fedélzetén tartózkodó több mint 10 ember megöléséhez vezetett". Nyomozást sürgetett.

Tottenham, Párizs, Németország, Olaszország, Törökország, Egyiptom és Malajzia utcáin is tiltakozó megmozdulások zajlottak.

A Cseh Köztársaság kiállt Izrael mellett, és kijelentette, hogy a török flottilla azért készült, hogy katonai vagy politikai csapdába csalja Izraelt.

Az USA szintén Izrael-párti véleményt fogalmazott meg, míg Nauru szerint a Hamász tévedett.

A kubai külügyminisztérium elítélte az izraeli akciót, "bűncselekménynek" nevezve azt, és kifejezte "leghatározottabb elítélését". Kuba a gázai blokád feloldására szólít fel, és megerősíti szolidaritását a palesztin néppel. Fidel Castro volt kubai elnök "náci fasiszta dühként" ítélte el Izraelnek a Szabadságflottilla elleni támadását. Hozzátette, hogy a hajókra felszálló izraeli kommandósok tüzet nyitottak a segélymunkásokra.

Montenegró, Kína, Zambia és az Egyesült Királyság a helyzet békés megoldására szólított fel.

Gabon képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában megdöbbenésének adott hangot a történtek miatt. Felszólította továbbá Izraelt, hogy oldja fel a Gázai övezet blokádját, és felszólított minden felet, hogy vessen véget az erőszaknak.

Svájc nemzetközi vizsgálatot kért, és behívta az izraeli nagykövetet.

A Szentszék "nagy aggodalmát és fájdalmát" fejezte ki az incidens miatt.

A diplomáciai eredmény többnyire igazságtalanul kemény volt Izraelre nézve.

Egyiptom megnyitotta a rafahi határátkelőt a Gázai övezettel, hogy az orvosi segélyek bejuthassanak, miután a világ a rajtaütést bírálta. A Hamász vezetője, Khaled Meshaal a határ azonnali megnyitására szólított fel.

Maga az izraeli blokád Gáza ellen nem illegális, és rendben van, hogy az izraeli hajók nemzetközi vizeken tevékenykednek ennek érvényesítésére" - mondta Allen Weiner, az amerikai külügyminisztérium korábbi vezetője.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap szerint az ENSZ világjog szerint az országok nem terjeszthetik ki uralmukat a parti vizeken kívüli területekre. Izrael esetében a partoktól 24 tengeri mérföldre (44 km).

Dél-Afrika nagykövete tiltakozásul elhagyta Izraelt és visszatért Dél-Afrikába.

A török parlament alelnöke, Guldal Mumcu azt mondta, hogy "ez a támadás nyíltan megsértette az ENSZ szabályait és a nemzetközi jogot", és hogy "Törökországnak a nemzeti és nemzetközi jogi hatóságokon keresztül kell igazságot szolgáltatnia Izrael ellen.". A parlament elvárja, hogy a török kormány felülvizsgálja az Izraellel fennálló politikai, katonai és gazdasági kapcsolatokat, és hatékony intézkedéseket tegyen".

Dr. Turgut Tarhanlı, az Isztambuli Egyetem jogásza az ártatlan áthaladás eszményét idézte, amely szerint a hajóknak biztonságos utazási jogot biztosítanak olyan módon, amely "nem sérti az állam békéjét, jó rendjét vagy biztonságát".

Ciprus kijelentette, hogy meggyőződése szerint a nem kormányzati szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon és jogszerűen végezhessék munkájukat. Továbbá felszólított a Gázai övezet blokádjának feloldására.

Az észak-koreai gazemberállam külügyminisztériuma elítélte Izraelt, amely "kíméletlenül megölt vagy megsebesített több tucat civilt a hajók fedélzetén". A továbbiakban a támadást "az Egyesült Államok bűnrészességével és védnöksége alatt elkövetett emberiség elleni bűntettnek, valamint az arabok, köztük a palesztinok és a közel-keleti békefolyamat szemenszedett kihívásának" nevezte. A nyilatkozat továbbá "teljes támogatását és szolidaritását fejezi ki a palesztinok és más arab népek ügyével".

Az iráni gazemberállam, az iszlám forradalom legfőbb vezetője, Szajjid Ali Khamenei ajatollah elítélte a cionista rezsim kegyetlen támadását egy Gáza felé tartó nemzetközi segélykonvoj ellen, és azt mondta, hogy az izraeli rezsim bebizonyította, hogy brutálisabb, mint a fasiszták. Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök szerint az incidens "a cionista rezsim embertelen akciója a palesztin nép ellen", és a rezsim "minden eddiginél közelebb kerül a végéhez". Az iráni kormány Izrael bojkottjára szólított fel. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkára, Szaíd Dzsalili kiemelte, hogy a regionális és iszlám államok között szükség van arra, hogy hatékonyan szálljanak szembe Izrael cionista rezsimjével. Az iráni külügyminisztérium elítélte a rajtaütést, mondván, hogy "az incidens ismét rávilágított a cionista rezsim bűnös és háborús uszító természetére". Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az OIC-t is felszólította, hogy tegyenek gyors büntetőintézkedéseket Izrael ellen.

Brian Cowen ír kormányfő "nagyon súlyosnak" nevezte a támadásokat, és kijelentette, hogy szerinte a blokád akció sérti a nemzetközi jogot. Kijelentette azt is, hogy az emberek humanitárius segítséget kaphatnak.Micheál Martin külügyminiszter "komolyan aggódik".

Nicolas Sarkozy francia elnök elítélte a flottillával szembeni "mérhetetlen erő alkalmazását".

Steven Vanackere belga külügyminiszter "aránytalannak" nevezte az izraeli erő alkalmazását, és "felkérte az izraeli nagykövetet, hogy magyarázza meg, hogyan történtek a dolgok".

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Bosznia képviselője, Ivan Barbalić elítélte az izraeli támadást, vizsgálatot követelt, és azt kívánta, hogy Izrael oldja fel a Gázai övezet blokádját.

Ma Zhaoxu, a kínai külügyminisztérium szóvivője elítélte a nemzetközi konvoj elleni izraeli támadást, és felszólította Izraelt, hogy hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait és javítsa a gázai humanitárius helyzetet.

A bolgár külügyminisztérium követelte a konvojban utazó két bolgár újságíró gyors szabadon bocsátását. Emellett Bulgária elítélte a támadást, mondván, hogy "semmi sem igazolhatja az erőszakot, amely az egyik hajó fedélzetén tartózkodó több mint 10 ember megöléséhez vezetett". Nyomozást sürgetett.

Tottenham, Párizs, Németország, Olaszország, Törökország, Egyiptom és Malajzia utcáin is tiltakozó megmozdulások zajlottak.

A Cseh Köztársaság kiállt Izrael mellett, és kijelentette, hogy a török flottilla azért készült, hogy katonai vagy politikai csapdába csalja Izraelt.

Az USA szintén Izrael-párti véleményt fogalmazott meg, míg Nauru szerint a Hamász tévedett.

A kubai külügyminisztérium elítélte az izraeli akciót, "bűncselekménynek" nevezve azt, és kifejezte "leghatározottabb elítélését". Kuba a gázai blokád feloldására szólít fel, és megerősíti szolidaritását a palesztin néppel. Fidel Castro volt kubai elnök "náci fasiszta dühként" ítélte el Izraelnek a Szabadságflottilla elleni támadását. Hozzátette, hogy a hajókra felszálló izraeli kommandósok tüzet nyitottak a segélymunkásokra.

Montenegró, Kína, Zambia és az Egyesült Királyság a helyzet békés megoldására szólított fel.

Gabon képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában megdöbbenésének adott hangot a történtek miatt. Felszólította továbbá Izraelt, hogy oldja fel a Gázai övezet blokádját, és felszólított minden felet, hogy vessen véget az erőszaknak.

Svájc nemzetközi vizsgálatot kért, és behívta az izraeli nagykövetet.

A Szentszék "nagy aggodalmát és fájdalmát" fejezte ki az incidens miatt.

Izrael úgy tervezte, hogy az elfogott utasokat az Izraelbe való megérkezésüktől számított 48 órán belül kitoloncolja. 2010. június 2-án Izrael úgy döntött, hogy több mint 600 fogva tartott aktivistát szabadon enged.

Izrael úgy tervezte, hogy az elfogott utasokat az Izraelbe való megérkezésüktől számított 48 órán belül kitoloncolja. 2010. június 2-án Izrael úgy döntött, hogy több mint 600 fogva tartott aktivistát szabadon enged.