A Hamász (arabul: حماس, a Harakat al-Muqawama al-Islamiyya rövidítése, arabul: حركة المقاومة الاسلامية, szó szerint "Iszlám Ellenállási Mozgalom") palesztin szunnita iszlamista félkatonai szervezet. Ahmed Jaszin és Abdel Aziz al-Rantissi alapította 1987-ben az első intifáda idején, az egyiptomi Muzulmán Testvériség szervezet gázai ágaként. A 2006-os palesztin választásokon a Hamász a 132 parlamenti helyből 74-et szerzett meg, és a Gázai övezetet irányítja. A csoport egy iszlám értékeken alapuló palesztin államot akar létrehozni a mai Izrael, Ciszjordánia és a Gázai övezet területén. A Hamász nem ismeri el Izrael államot.
Története röviden
A Hamász 1987-ben alakult meg az első palesztin felkelés (intifáda) kezdetén, azzal a céllal, hogy a Muzulmán Testvériség palesztin ága keretei között politikai és társadalmi szerepvállalással egyesítse a palesztin ellenállást és vallási alapokra helyezze azt. A szervezet korai vezetői közé tartozott Ahmed Jaszin és Abdel Aziz al-Rantissi; mindketten később izraeli műveletek során veszítették életüket. A Hamász az 1990-es és 2000-es években vált meghatározó szereplővé mind politikailag, mind fegyveres téren, különösen a második intifáda (2000–2005) idején.
Politikai és ideológiai célok
Ideológiája a palesztin nemzeti törekvéseket az iszlám vallási elveivel kötötte össze. A szervezet korai alapdokumentuma, a 1988-as alapszabály, nyíltan elutasította Izrael létét és felszólította a „palesztin föld felszabadítására”. 2017-ben a Hamász kiadott egy politikai dokumentumot, amely részben módosította a retorikát: elfogadta egy palesztin állam létét a 1967-es határokon belül, de továbbra sem ismerte el Izraelt és megőrizte az ellenállás jogát. A gyakorlatban tehát a szervezet céljai egyaránt tartalmaznak vallási és nemzeti elemeket.
Szervezet és vezetés
A Hamász egészen összetett struktúrával rendelkezik: politikai szárny, társadalmi-szociális hálózatok és fegyveres szárny működik párhuzamosan. A külső, diaszpórában élő vezetés és a helyi gázai struktúrák között gyakran van megosztottság. Fontosabb vezetők az évek során: Ahmed Jaszin, Abdel Aziz al-Rantissi, Khaled Meshaal (külföldi vezetői szerepben), Ismail Haniyeh (politikai vezető), Yahya Sinwar (Gázai övezet vezetője). A döntéshozatal horizontális és vertikális elemeket is tartalmaz: helyi vezetők és külföldi tanácsadó testületek befolyásolják a stratégiát.
A fegyveres szárny: Izz ad-Din al-Qassam Brigádok
A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Din al-Qassam Brigádok, amely katonai műveletekért és támadásokért felelős. Taktikái között szerepeltek öngyilkos merényletek a múltban, továbbá rakéta- és aknavető-támadások Izrael ellen, illetve alagútrendszer használata és gerilla taktikák a szárazföldi hadviselésben. Az elmúlt években a rakétafegyverzet és a alagút-hadviselés vált hangsúlyossá, különösen nagyobb összecsapásokban.
2006–2007: választások és hatalomátvétel
A 2006-os palesztin választásokon a Hamász parlamenti sikert aratott, majd a következő évben fegyveres összecsapások után de facto átvette a hatalmat a Gázai övezetben, míg a Ciszjordánia nagy részét a Fatah és a Palesztin Hatóság irányítja. Azóta a Gázai övezetet a Hamász kormányzati intézményekkel, biztonsági erőkkel és közigazgatási struktúrával kezeli.
Nemzetközi megítélés és jogi státusz
A Hamász megítélése nagyon megosztott: sok arab és muszlim országban, illetve a palesztin társadalom egy részében ellenálló mozgalomként tekintenek rá, míg számos nyugati állam és nemzetközi szervezet a szervezetet vagy annak fegyveres ágazatát terrorista szervezetként tartja számon. Például egyes országok és intézmények a Hamászt vagy annak katonai szárnyát terrorista szervezetként minősítették, és ez jogi és politikai következményekkel jár (tiltások, befagyasztások, diplomáciai elszigetelés).
Kapcsolatok és támogatók
A Hamász külkapcsolatai régiónként eltérnek: Irán hosszú ideje katonai és anyagi támogatást nyújtott, különösen rakétatechnológiák és finanszírozás formájában; Katar politikai és humanitárius támogatást, továbbá pénzügyi eszközöket biztosított. További kapcsolatok vannak Törökországgal és egyes regionális szereplőkkel, miközben a szervezet viszonyai időről időre változnak (például a szíriai polgárháború idején voltak nézeteltérések).
Társadalmi szerep és szolgáltatások
A Hamász jelentős szociális hálót épített ki, amely iskolákat, egészségügyi intézményeket, jótékonysági szervezeteket és más közszolgáltatásokat működtet a Gázai övezetben. Ez a szolgáltató szerep hozzájárult politikai bázisához és társadalmi beágyazottságához, különösen ott, ahol a hivatalos szolgáltatások hiányosak voltak.
Konfliktusok és humanitárius következmények
A Hamász és Izrael közötti ismétlődő összecsapások súlyos humanitárius következményekkel jártak a Gázai övezetben: polgári áldozatok, infrastrukturális pusztítás, gazdasági elszigeteltség és blokád eredményeként magas munkanélküliség és szegénység alakult ki. A fegyveres cselekmények mindkét oldalon szenvedést okoztak, és a lakosság életkörülményeit hosszú távon rontották.
Kritikák és emberi jogi aggályok
Nemzetközi emberi jogi szervezetek és a kritikák szerint a Hamász kormányzása alatt a Gázai övezetben előfordultak jogsértések: politikai ellenfelekkel szembeni megtorlások, sajtószabadság korlátozása, nők és kisebbségek jogainak megsértése bizonyos esetekben. Ugyanakkor a kritikák részben a blokád és a háborús helyzet okozta működési nehézségekre is rámutatnak.
Záró megjegyzés
A Hamász egy összetett, történelmileg és politikailag erősen megosztó szervezet. Szerepe a palesztin társadalomban, a Gázai övezet feletti hatalma és a fegyveres tevékenységek együttesen határozzák meg helyzetét a térségben és a nemzetközi politikában. A konfliktus megértéséhez fontos figyelembe venni mind a történelmi gyökereket és ideológiai célokat, mind a jelenlegi humanitárius és politikai realitásokat.