Hamász: palesztin iszlamista mozgalom, története és céljai
Hamász: palesztin iszlamista mozgalom — története, céljai, ideológia, politikai és fegyveres szerepe valamint hatása a közel-keleti konfliktusra.
A Hamász (arabul: حماس, a Harakat al-Muqawama al-Islamiyya rövidítése, arabul: حركة المقاومة الاسلامية, szó szerint "Iszlám Ellenállási Mozgalom") palesztin szunnita iszlamista félkatonai szervezet. Ahmed Jaszin és Abdel Aziz al-Rantissi alapította 1987-ben az első intifáda idején, az egyiptomi Muzulmán Testvériség szervezet gázai ágaként. A 2006-os palesztin választásokon a Hamász a 132 parlamenti helyből 74-et szerzett meg, és a Gázai övezetet irányítja. A csoport egy iszlám értékeken alapuló palesztin államot akar létrehozni a mai Izrael, Ciszjordánia és a Gázai övezet területén. A Hamász nem ismeri el Izrael államot.
Története röviden
A Hamász 1987-ben alakult meg az első palesztin felkelés (intifáda) kezdetén, azzal a céllal, hogy a Muzulmán Testvériség palesztin ága keretei között politikai és társadalmi szerepvállalással egyesítse a palesztin ellenállást és vallási alapokra helyezze azt. A szervezet korai vezetői közé tartozott Ahmed Jaszin és Abdel Aziz al-Rantissi; mindketten később izraeli műveletek során veszítették életüket. A Hamász az 1990-es és 2000-es években vált meghatározó szereplővé mind politikailag, mind fegyveres téren, különösen a második intifáda (2000–2005) idején.
Politikai és ideológiai célok
Ideológiája a palesztin nemzeti törekvéseket az iszlám vallási elveivel kötötte össze. A szervezet korai alapdokumentuma, a 1988-as alapszabály, nyíltan elutasította Izrael létét és felszólította a „palesztin föld felszabadítására”. 2017-ben a Hamász kiadott egy politikai dokumentumot, amely részben módosította a retorikát: elfogadta egy palesztin állam létét a 1967-es határokon belül, de továbbra sem ismerte el Izraelt és megőrizte az ellenállás jogát. A gyakorlatban tehát a szervezet céljai egyaránt tartalmaznak vallási és nemzeti elemeket.
Szervezet és vezetés
A Hamász egészen összetett struktúrával rendelkezik: politikai szárny, társadalmi-szociális hálózatok és fegyveres szárny működik párhuzamosan. A külső, diaszpórában élő vezetés és a helyi gázai struktúrák között gyakran van megosztottság. Fontosabb vezetők az évek során: Ahmed Jaszin, Abdel Aziz al-Rantissi, Khaled Meshaal (külföldi vezetői szerepben), Ismail Haniyeh (politikai vezető), Yahya Sinwar (Gázai övezet vezetője). A döntéshozatal horizontális és vertikális elemeket is tartalmaz: helyi vezetők és külföldi tanácsadó testületek befolyásolják a stratégiát.
A fegyveres szárny: Izz ad-Din al-Qassam Brigádok
A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Din al-Qassam Brigádok, amely katonai műveletekért és támadásokért felelős. Taktikái között szerepeltek öngyilkos merényletek a múltban, továbbá rakéta- és aknavető-támadások Izrael ellen, illetve alagútrendszer használata és gerilla taktikák a szárazföldi hadviselésben. Az elmúlt években a rakétafegyverzet és a alagút-hadviselés vált hangsúlyossá, különösen nagyobb összecsapásokban.
2006–2007: választások és hatalomátvétel
A 2006-os palesztin választásokon a Hamász parlamenti sikert aratott, majd a következő évben fegyveres összecsapások után de facto átvette a hatalmat a Gázai övezetben, míg a Ciszjordánia nagy részét a Fatah és a Palesztin Hatóság irányítja. Azóta a Gázai övezetet a Hamász kormányzati intézményekkel, biztonsági erőkkel és közigazgatási struktúrával kezeli.
Nemzetközi megítélés és jogi státusz
A Hamász megítélése nagyon megosztott: sok arab és muszlim országban, illetve a palesztin társadalom egy részében ellenálló mozgalomként tekintenek rá, míg számos nyugati állam és nemzetközi szervezet a szervezetet vagy annak fegyveres ágazatát terrorista szervezetként tartja számon. Például egyes országok és intézmények a Hamászt vagy annak katonai szárnyát terrorista szervezetként minősítették, és ez jogi és politikai következményekkel jár (tiltások, befagyasztások, diplomáciai elszigetelés).
Kapcsolatok és támogatók
A Hamász külkapcsolatai régiónként eltérnek: Irán hosszú ideje katonai és anyagi támogatást nyújtott, különösen rakétatechnológiák és finanszírozás formájában; Katar politikai és humanitárius támogatást, továbbá pénzügyi eszközöket biztosított. További kapcsolatok vannak Törökországgal és egyes regionális szereplőkkel, miközben a szervezet viszonyai időről időre változnak (például a szíriai polgárháború idején voltak nézeteltérések).
Társadalmi szerep és szolgáltatások
A Hamász jelentős szociális hálót épített ki, amely iskolákat, egészségügyi intézményeket, jótékonysági szervezeteket és más közszolgáltatásokat működtet a Gázai övezetben. Ez a szolgáltató szerep hozzájárult politikai bázisához és társadalmi beágyazottságához, különösen ott, ahol a hivatalos szolgáltatások hiányosak voltak.
Konfliktusok és humanitárius következmények
A Hamász és Izrael közötti ismétlődő összecsapások súlyos humanitárius következményekkel jártak a Gázai övezetben: polgári áldozatok, infrastrukturális pusztítás, gazdasági elszigeteltség és blokád eredményeként magas munkanélküliség és szegénység alakult ki. A fegyveres cselekmények mindkét oldalon szenvedést okoztak, és a lakosság életkörülményeit hosszú távon rontották.
Kritikák és emberi jogi aggályok
Nemzetközi emberi jogi szervezetek és a kritikák szerint a Hamász kormányzása alatt a Gázai övezetben előfordultak jogsértések: politikai ellenfelekkel szembeni megtorlások, sajtószabadság korlátozása, nők és kisebbségek jogainak megsértése bizonyos esetekben. Ugyanakkor a kritikák részben a blokád és a háborús helyzet okozta működési nehézségekre is rámutatnak.
Záró megjegyzés
A Hamász egy összetett, történelmileg és politikailag erősen megosztó szervezet. Szerepe a palesztin társadalomban, a Gázai övezet feletti hatalma és a fegyveres tevékenységek együttesen határozzák meg helyzetét a térségben és a nemzetközi politikában. A konfliktus megértéséhez fontos figyelembe venni mind a történelmi gyökereket és ideológiai célokat, mind a jelenlegi humanitárius és politikai realitásokat.
Név
A Hamász az arab nyelvű arab kifejezés rövidítése: حركة المقاومة الاسلامية, azaz Harakat al-Muqawama al-Islamiyya vagy "Iszlám Ellenállási Mozgalom".
Erőszak
A Hamász ismert katonai szárnyáról, az Izz ad-Din al-Kasszam Brigádokról, amely Izrael elleni támadásokat tervez és hajt végre. Az izraeli civilek elleni öngyilkos merényletek és rakétatámadások politikája miatt az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok terrorszervezetnek nevezik. Jordánia illegálissá tette a csoportot. A nemzetközi sajtó nagy része, köztük a Haaretz című izraeli napilap angol nyelvű kiadása azonban a Hamász tagjaira a semlegesebb "militánsok" kifejezéssel hivatkozik.
Népszerűség
2006 elején a Hamász egyértelmű győzelmet aratott a palesztin parlamentbe történő szavazáson. A szavazók a Hamaszban a sokáig uralkodó Fatah párt, a PLO fő részének lecserélésére szolgáló alternatívát láttak. A Fatah nem javított a palesztin nép helyzetén és nem érte el az államiságot, és korruptnak tartották.
Jótékonysági munka
A Hamász megmutatta szervezőképességét azáltal, hogy egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatásokat épített ki a nagy szegénységben élő ciszjordániai és gázai övezeti lakosság megsegítésére. Ezek az erőfeszítések növelték a támogatottságát. 2007 első felében a Hamász megszerezte a politikai ellenőrzést a Gázai övezetben, míg a Fatah Ciszjordániában tartja a székhelyét.
A Hamász valamilyen módon kapcsolatban áll az Ahmed Dzsibril vezette Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezettel is.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Hamas?
V: A Hamász egy palesztin szunnita iszlamista militáns csoport.
K: Mit jelent a "Hamász" kifejezés?
V: A "Hamász" a Harakat al-Muqawama al-Islamiyya rövidítése, ami arabul "Iszlám Ellenállási Mozgalmat" jelent.
K: Mikor és hogyan alakult a Hamász?
V: A Hamászt 1987-ben, az első intifáda idején Ahmed Jaszin és Abdel Aziz al-Rantissi alapította az egyiptomi Muzulmán Testvériség szervezet gázai ágaként.
K: Milyen eredménnyel zárult a 2006-os palesztin választásokon a Hamász?
V: A 2006-os palesztin választásokon a Hamász a 132 képviselői helyből 74-et szerzett meg a parlamentben, és a Hamász ellenőrzi a Gázai övezetet.
K: Mi a Hamász célja?
V: A Hamász a saría jogon alapuló palesztin államot akar létrehozni a mai Izrael, Ciszjordánia és a Gázai övezet területén.
K: Elismeri a Hamász Izrael államot?
V: Nem, a Hamász nem ismeri el Izrael államot.
K: Milyen vallást követ a Hamász?
V: A Hamász egy szunnita iszlámista csoport, amely az iszlám hitet gyakorolja.
Keres