Mezopotámia

Mezopotámia (ógörögül: Μεσοποταμία - "folyók közötti föld") történelmi régió a Közel-Keleten. Magába foglalta a mai Irak nagy részét, valamint a mai Irán, Szíria és Törökország egyes részeit. A névben szereplő "két folyó" a Tigris és az Eufrátesz folyókra utalt.

A földet az arabok "Al-Jazirah"-nak ("a sziget") nevezték, és J. H. Breasted egyiptológus később a "termékeny félhold" közé sorolta. A régiót északkeleten a Zagrosz-hegység, délkeleten pedig az Arab-fennsík határolja.

A területet gyakran nevezik a "civilizáció bölcsőjének". Az ékírásnak nevezett ősi írást a sumérok használták először i. e. 3000 körül. Mezopotámia történelmileg fontos városai közé tartozott Uruk, Ur, Nippur, Ninive és Babilon.

Jelentősebb területi államok voltak az akkád királyság, az Ur harmadik dinasztiája és az Asszír Birodalom. Néhány fontos történelmi mezopotámiai vezető volt Ur-Nammu (Ur királya), Akkádi Szargon (az akkád királyság megalapítója), Hammurabi (aki megalapította az óbabiloni államot) és I. Tiglath-Pilézer (aki az Asszír Birodalmat elindította).

Az ókori sumérok számos technológiai fejlődést értek el, például az öntözés, a folyami kereskedelem és az árvízvédelem terén. A sumérok már a legkorábbi feljegyzések szerint is foglalkoztak földműveléssel és háziasított állatokkal, vagyis állattartással. Babilon valószínűleg az első város, amelyet letelepedett emberek építettek. Mezopotámia volt az a hely is, ahol először használták a kereket. Először fazekas kerék volt, amelyet agyagedények készítésére használtak, majd a sumérok a szállításhoz igazították.

Mezopotámia két folyójaZoom
Mezopotámia két folyója

Földrajz

Mezopotámia különböző régiókból áll. Észak-Mezopotámia hegyekből és síkságokból áll. A föld az évszakos esőzéseknek, valamint a hegyekből eredő folyóknak és patakoknak köszönhetően meglehetősen termékeny. A korai telepesek megművelték a földet, és fát, fémeket és követ használtak. Dél-Mezopotámia mocsaras területekből és széles, sík síkságokból áll. A városok az Eufrátesz és a Tigris folyók mentén alakultak ki, amelyek a térségen keresztül folynak. A korai telepeseknek öntözniük kellett a folyók partjainál fekvő földeket, hogy terményeik megteremjenek.

Mezopotámia népei

Mezopotámiát sokszor és sokféle nép hódította meg. Ez volt a sumér, akkád, babilóniai és asszír birodalmak központja. Ahogy minden új csoport beköltözött a térségbe, átvettek valamennyit az előző népek kultúrájából, hagyományaiból és hiedelmeiből. Meghódította Nagy Sándor (Kr. e. 332), a parthusok (Kr. e. 150), a rómaiak, a Perzsa Birodalom és az arabok (7. század). Ma is a Közel-Kelet egyik legtermékenyebb (és ezért legértékesebb) része.

Az ókori Mezopotámia az i. e. 6. évezred végén kezdődik, és vagy az akhaimenida perzsák felemelkedésével ér véget az i. e. 6. században, vagy Mezopotámia muszlim hódításával az i. sz. 7. században. Ez a hosszú időszak a következőképpen osztható fel:

  • Pre-Pottery neolitikum:
    • Jarmo (~7000 BC- ~6000 BC)
  • Kerámia neolitikum:
    • Hassuna (~6000 BC-? BC), Samarra (~5700 BC-4900 BC) és Halaf (~6000 BC-5300 BC) kultúrák.
  • Kőkorszak vagy rézkor:
    • Ubaid-korszak (~5900 BC-4400 BC)
    • Uruk-korszak (~4400 BC-3200 BC)
    • Jemdet Nasr időszak (~3100 BC-2900 BC)
  • Korai bronzkor
    • Korai dinasztikus sumér városállamok (~2900 BC-2350 BC)
    • Elam 2700 (Kr. e. 570).
    • Akkád Birodalom (~2350 BC-2193 BC).
    • Az Ur harmadik dinasztiája ("sumér reneszánsz" vagy "új-sumér korszak") (~2119 e.e.-2004 e.e.h.)
  • Középső bronzkor
    • Korai Babilónia (Kr. e. 20-18. század)
    • Korai asszír királyság (Kr. e. 20-18. század)
    • Első babiloni dinasztia (i. e. 18-17. század)
  • Késő bronzkor
  • Vaskor
    • Neo-hettita vagy szír-hettita regionális államok (Kr. e. 11-7. század)
    • Neoasszír birodalom (i. e. 10-7. század)
    • Káldea, Újbabiloni Birodalom (Kr. e. 7-6. század)
  • Klasszikus ókor
    • Perzsa Babilónia, Akhaimenida Birodalom (Kr. e. 6-4. század)
    • Szeleukida Mezopotámia (Kr. e. 4.-3. század)
    • Párthia, majd Asurisztán (Kr. e. 3. század - Kr. u. 3. század)
    • Osroene (Kr. e. 2. század - Kr. u. 3. század)
    • Adiabene (Kr. u. 1-2. század)
    • Római Mezopotámia, római Asszíria (Kr. u. 2. század)
  • Késő ókor
    • Szasszanida Asurisztán (Kr. u. 3-7. század)
    • Mezopotámia arab hódítása (Kr. u. 7. század)

Gilgames eposza

A Gilgames-eposz egy ősi történet Gilgames és közeli társa, Enkidu kapcsolatáról. Enkidu egy vadember, akit az istenek Gilgames egyenrangú társának teremtettek, hogy elterelje a figyelmét Uruk polgárainak elnyomásáról. Együtt veszélyes küldetésekre vállalkoznak, amelyek az istenek nemtetszését váltják ki. Először is a Cédrus-hegyre utaznak, hogy legyőzzék Humbabát, a hegy szörnyűséges őrét. Később megölik az Égi Bikát, akit Isztár istennő küldött, hogy megbüntesse Gilgamesst, amiért visszautasította a közeledését.

Az eposz második része Gilgames elkeseredett reakciójáról szól, amelyet Enkidu halála vált ki, és amely a halhatatlanság keresésének formájában jelenik meg. Gilgames az örök élet titkát úgy próbálja megismerni, hogy hosszú és veszélyes útra indul, hogy találkozzon a halhatatlan özönvízhőssel, Utnapishtimmal. A Gilgameshez intézett szavak a küldetés közepette előrevetítik a végeredményt:

"Az életet, amit keresel, soha nem fogod megtalálni. Amikor az istenek megteremtették az embert, a halált osztották rá, de az életet megtartották maguknak".

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Mezopotámia?


V: Mezopotámia egy történelmi régió a Közel-Keleten, amely a mai Irak nagy részét, valamint a mai Irán, Szíria és Törökország egyes részeit foglalta magába. A név a Tigris és az Eufrátesz folyókra utal, amelyek a térségen keresztül folynak.

K: Mi volt a sumérok által használt ősi helyesírás?


V: A sumérok által használt ősi írást ékírásnak hívták. Először Kr. e. 3000 körül használták.

K: Kik voltak Mezopotámia néhány fontos történelmi vezetője?


V: Mezopotámia néhány fontos történelmi vezetője volt Ur-Nammu (Ur királya), Sargon akkád király (az akkád birodalom alapítója), Hammurabi (aki megalapította a régi babiloni államot) és I. Tiglath-Pilészer (aki megalapította az asszír birodalmat).

K. Milyen technológiai fejlődést értek el a sumérok?


V: A sumérok számos előrelépést tettek a technológia terén, mint például az öntözés, a folyami kereskedelem, az árvízvédelem, a mezőgazdaság, az állatok/állattartás háziasítása és az agyagkerék használata az agyagedények készítéséhez. Ezt a közlekedésre is alkalmazták.

K: Földrajzilag hol található Mezopotámia?


V: Földrajzilag Mezopotámiát északkeleten a Zagrosz-hegység, délkeleten pedig az Arab-fennsík határolja.

K: Mi teszi Mezopotámiát történelmileg jelentőssé?



V: Mezopotámiát történelmi jelentősége miatt gyakran nevezik a "civilizáció bölcsőjének"; itt született az ékírás i. e. 3000 körül a sumérok által, és Babilon valószínűleg az egyik legkorábbi város volt, amelyet állandó lakosok építettek, akik feltalálták a kerámia készítésére és szállítására szolgáló kereket is.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3