Versailles-i békeszerződés

A versailles-i békeszerződés (franciául: Traité de Versailles) az első világháborút követő békeszerződés volt Japán, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia között. 1919-ben kötötték. Németország, Ausztria és Magyarország nem vett részt a megírásában. Németország választhatott, hogy aláírja-e azt, vagy szembenéz Németország szövetséges csapatok általi megszállásával.

Németországnak 6 millióról 100 000 főre kellett csökkentenie fegyveres erőit, és meg kellett szabadulnia tengeralattjáróitól, katonai repülőgépeitől és tüzérségének nagy részétől. Haditengerészeti csatahajóit mindössze hat kis hajóra korlátozták.

Németországnak vissza kellett adnia az általa megszállt francia területeket, valamint nagy területeket Lengyelországnak és más szomszédos országoknak, és le kellett mondania valamennyi gyarmatáról. Németországnak vissza kellett fizetnie a hatalmas első világháborús jóvátételeket a szövetséges országoknak, főként Franciaországnak az első világháború során a német csapatok által okozott károkért. Az összeg nagyon nagynak kellett lennie, de még nem volt rögzítve: sok arany márkát kellett csak kifizetni a német adósság első részeként.

A szerződés létrehozta a Népszövetséget, amelynek az volt a feladata, hogy a szerződés aláírása után döntéseket hozzon és fenntartsa a békét. A Liga háború nélkül megoldott néhány nemzetközi vitát, de a második világháborút nem tudta megállítani.

Ez a szerződés egyoldalú, Németországnak diktált békének tekinthető. John Maynard Keynes angol közgazdász úgy vélte, hogy nagy hiba volt ilyen kemény intézkedéseket kényszeríteni a német népre, de tanácsát figyelmen kívül hagyták.

Németország létrehozta a Weimari Köztársaságot. Demokratikus volt, de gazdasági összeomlást szenvedett el, a márka hatalmas inflációjával. Adolf Hitler kancellár lett, és felülbírálta a szerződést. Tettei végül a II. világháborúhoz vezettek.

Média lejátszása A versailles-i békeszerződés aláírása
Média lejátszása A versailles-i békeszerződés aláírása

Négyek TanácsaZoom
Négyek Tanácsa

Feltételek

Németországnak vissza kellett adnia a francia-porosz háborúban Németország által elfoglalt francia területeket (Elzász-Lotaringia), ami még mindig kínos volt Franciaország számára. A franciák arra kényszerítették Németországot, hogy kivonja csapatait a Rajna-vidékről (Németország és Franciaország határán lévő hosszú földterület, ahol a Rajna folyó folyik), amely Németország számára fontos terület volt, mivel sok gyárral és vállalkozással rendelkezett. Ha Németország visszaküldte csapatait a Rajna-vidékre, a franciák megszállhatták Németországot.

Németországnak is át kellett adnia részeket Lengyelországnak, az orosz és osztrák részekből, valamint az ott élő lengyel és litván népből álló országnak. Lengyelország néhány száz évvel korábban még egy nagy királyság volt, de Ausztria, Poroszország és Oroszország a lengyel felosztás során felosztotta.

Belgiumnak megengedték, hogy legyen Moresnet, Eupen és Malmedy, ami a fő oka annak, hogy Belgiumban német nyelvű közösség él.

Versailles számos nagy birodalmat is felosztott a vesztes oldalon. Woodrow Wilson amerikai elnök ezt nagyon jó ötletnek tartotta, mert Európában sokan akartak megszabadulni a nagy birodalmaktól, de ez problémákat is okozott, például azt, hogy sok kis ország állt a sokkal nagyobb Németország mellett.

A Saint-Germain-en-Laye-i külön szerződésben ugyanabban az évben. Ausztria-Magyarország több országra szakadt. Az egyik Ausztria volt, amely az osztrákok hazájának volt szánva, akik németül beszéltek és főként Ausztria-Magyarországot uralták. Fővárosa Bécs volt. Versailles egyik problémája az volt, hogy a legtöbb osztrák, például Adolf Hitler, úgy gondolta, hogy Ausztriának Németország részévé kell válnia, ami később Ausztria német megszállásához vezetett.

Magyarország is létrejött. Lengyelországhoz hasonlóan ez is egy olyan ország volt, amely évszázadokkal korábban önmagában is erős volt. Fővárosa Budapest volt. Egy másik új ország, Csehszlovákia a csehek és szlovákok hazájaként jött létre. A cseh rész az egykor Csehországnak és Morvaországnak nevezett országból állt. Az ország fővárosa Prága volt. Sok német élt a határai közelében, a Szudéta-vidéken, és Hitler később ragaszkodott ahhoz, hogy ez a terület Németországhoz tartozzon, amit sokan akartak.

Bosznia, Szlovénia, Horvátország (Ausztria-Magyarország részei), Észak-Macedónia (Bulgária része), Szerbia és Montenegró egy országgá alakult, amelyet Jugoszláviának (délszláv szóval Jugoszláviának) neveztek el. Délszláv hazának hozták létre, de számos vallási, nyelvi és nemzeti különbséggel.

Az I. világháborút követően más szerződésekkel is új balti-tengeri országok jöttek létre (Észtország, Finnország, Lettország és Litvánia). A háború alatt kezdődött az orosz forradalom, amelynek során II. Miklós orosz cárt megölték, és kommunista államot hoztak létre. Oroszországban polgárháború dúlt az antikommunista fehéroroszok és a kommunista vörösoroszok között. Oroszország elvesztette az ellenőrzést nyugati területei (Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia és Lengyelország egyes részei) felett. Később, a második világháború során a Szovjetunió átvette Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország felét.

Egy másik szerződés, a Sèvres-i szerződés a legyőzött Oszmán Birodalom egy részét a különböző győzteseknek adta. A görög és török hadseregek azonban hamarosan újabb háborút indítottak.

Németország 1919-es térkép a versailles-i szerződés szerintZoom
Németország 1919-es térkép a versailles-i szerződés szerint

Hosszú távú problémák

A Német Birodalomból Weimari Köztársaság lett. Németország számára nagy problémát jelentett, hogy óriási összeget kellett visszafizetnie a szövetséges országoknak, főként Franciaországnak az I. világháború alatt okozott összes kárért. Ez Németországot Európa egyik legszegényebb országává tette majdnem 20 évre, és politikai harcokat okozott Németországban. Két fontos párt, a Kommunista Párt, amely az oroszországihoz hasonló kommunista forradalmat akart, és a nácik, akik szerint Németországnak Európa legerősebb országává kellett volna válnia, hosszú éveken át harcoltak egymással.

Mivel Németország hatalmas összeggel tartozott a szövetségeseknek, az Egyesült Államoktól kezdett kölcsönöket kapni (például a Dawes-terv keretében). Amikor 1932-ben kitört a nagy gazdasági világválság, az USA visszakérte az összes pénzét. Németország nem volt hajlandó fizetni, és egyre több pénzt nyomtatott, hogy kifizesse az adósságokat. Ez hiperinflációhoz vezetett, és a birodalmi márka értéktelenné vált. A német gazdaság tönkrement. Sok német gyűlölte a szerződést, és néhányan még egy újabb háborút is akartak vívni, hogy megszabaduljanak tőle.

A Versailles után létrehozott Nemzetek Szövetsége általában nem volt elég erős ahhoz, hogy megállítsa a háborúkat. Japán elfoglalta Mandzsúriát, és a Liga nem állította meg. Olaszország megszállta Etiópiát, és bár az etióp császár könyörgött a Liga segítségéért, az nem tette meg. Németország, Japán és Olaszország kilépett a Ligából, és a tengelyhatalmak lettek, és számos békés ország lerohanásával okozták a második világháborút. Az Egyesült Államok és egy ideig a Szovjetunió sem csatlakozott a Ligához, noha ez elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök ötlete volt. A Ligát soha nem vették komolyan, pedig az egyik ok, amiért létrehozták, az volt, hogy biztosítsák a szerződés betartását.

A szerződés végül nem tudta fenntartani a békét, és ez volt az oka annak, hogy az Adolf Hitler vezette náci Németország megnyerte sok német támogatását, hogy megszabaduljon a "versailles-i láncoktól", ami a második világháborúhoz vezetett.

Kérdések és válaszok

K: Ki írta alá a versailles-i békeszerződést?


V: Japán, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság mindannyian aláírták a versailles-i szerződést 1919-ben.

K: Mely országok nem vettek részt a szerződés megírásában?


V: Németország, Ausztria és Magyarország nem vett részt a versailles-i szerződés megírásában.

K: Milyen katonai korlátozásokat kellett Németországnak elfogadnia?


V: Németországnak 6 millióról 100 000 főre kellett csökkentenie fegyveres erőit, és meg kellett szabadulnia tengeralattjáróitól és katonai repülőgépeitől, valamint tüzérségének nagy részétől. Csak a haditengerészeti csatahajókat tarthatta meg.

K: Milyen területekről kellett lemondania Németországnak?


V: Németországnak vissza kellett adnia az általa megszállt francia területeket, valamint nagy területeket Lengyelországnak és más szomszédos országoknak, továbbá a szerződésben meghatározott feltételek szerint valamennyi gyarmatát.

K: Milyen jóvátételeket követeltek Németországtól a szövetséges országok?


V: A német csapatok által az I. világháború alatt okozott károk megfizetéseként a szövetséges országok, különösen Franciaország, hatalmas jóvátételeket követeltek Németországtól; bár pontos összeget eleinte nem határoztak meg, sok arany márkát fizetnének csak annak részeként, amivel a német adósok a szerződési feltételek szerint tartoztak.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3