Belga német nyelvű közösség (Keleti kantonok): Eupen, lakosság és történet
Ismerje meg a Belga Németajkú Közösség (Keleti kantonok) történetét, Eupen városát, lakosságát és határmenti kulturális örökségét — részletes történelmi áttekintés.
A Belga Németajkú Közösség (németül: Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens, röviden DGB) Belgium három szövetségi közösségének egyike. A közösség a hagyományos keleti kantonok (németül: Ost-Kantone) fő részét alkotja. Területe 854 km2 (329,7 négyzetmérföld), lakossága több mint 73 000 fő; a helyiek döntő többsége német anyanyelvű, és a mindennapi nyelvhasználatot részben helyi német nyelvjárások jellemzik (például ripuari és mozellai frank nyelvjárások).
Földrajz és települések
A közösség székhelye Eupen. Közigazgatásilag a terület a Liège tartományhoz tartozik; földrajzilag keletre Németországgal és északkeleten Hollandiával határos, és a terület közel helyezkedik el Luxemburggal is. A történelmi elnevezés Eupen-Malmedy, de ma általában egyszerűen Keleti Kantonokról beszélnek. A mai közigazgatási helyzet szerint a német nyelvű közösség területéhez tartozó településeken kívül a történeti régió részeként is említik a francia nyelvű Malmedy és Waimes (Weismes) településeket, amelyek azonban a belga francia nyelvű közösséghez tartoznak.
Történeti áttekintés
A keleti kantonok története a 19–20. század fordulóján jelentős politikai változásokon ment keresztül. A terület 1920-ig a németországi Poroszország Rajna tartományához tartozott. Az első világháború lezárását követő versailles-i békeszerződés értelmében a térséget Belgiumhoz csatolták. Az átadást kísérő adminisztratív intézkedések része volt a helyi lakosság „kikérdezése” a politikai státuszukról: ez a folyamat nem titkos volt, és azoknak, akik nemet mondtak a belga állampolgárságra, nyilvánosan fel kellett tüntetniük nevüket és lakcímüket, ami sok helybélitől félelmet váltott ki a megtorlás vagy a kirekesztés lehetősége miatt.
A térség sorsa a következő háborús években ismét megváltozott: 1940-ben a második világháború idején a náci Németország ismét elfoglalta a kantonokat, majd 1945-ös veresége után a területek újból Belgium részei lettek. A 20. század második felében Belgium belső államszerkezete fokozatosan átalakult: az 1960-as évek elejétől a nyelvi alapon szerveződő területi és intézményi átalakítások vezettek ahhoz, hogy az országot külön nyelvterületekre bontották.
Autonómia és közigazgatás
1973-ban három kulturális közösséget és három területi régiót hoztak létre, amelyek részleges belső önkormányzattal rendelkeznek. Ennek keretében jött létre a német nyelvű közösség törvényhozó testülete, a Rat der Deutschsprachigen Gemeinschaft, amely a közösség nyelvi, kulturális és bizonyos oktatási, szociálpolitikai ügyekben önálló döntési jogkörrel bír. A német nyelvű közösség a belga államszerkezet keretein belül ma is különleges státusszal bír: saját parlamenttel és végrehajtó testülettel rendelkezik, miközben közigazgatásilag továbbra is a francia nyelvű Vallónia tartomány részét képezi.
Nyelv, kultúra és oktatás
A német nyelvű közösségben a német az elsődleges hivatalos és oktatási nyelv. A régió kulturális élete gazdag: helyi múzeumok, közösségi rendezvények, hagyományőrző egyesületek és saját médiatermékek működnek. A közösség felelős az iskolák nyelvi és kulturális irányításáért, így az oktatási politikák nagyrészt helyi szinten alakulnak.
Politikai viták és törekvések
Időnként politikai viták törnek ki arról, hogy a német nyelvű közösség jogilag külön régióvá váljon-e, vagy megőrizze-e jelenlegi viszonyát Vallóniával. Egyes helyi politikusok és pártok nagyobb területi autonómiát vagy akár teljes regionális státuszt támogatnak; az érvek között szerepel az adminisztratív önállóság növelése és a közösségi identitás erősítése. Korábban a közösség egyik ismert politikusa, Karl-Heinz Lambertz, hosszabb ideig betöltött vezető szerepet a helyi politikában, de a mai politikai helyzet és személyek időről időre változnak, így a döntések folyamatos viták tárgyát képezik.
Kitekintés
A Belga Németajkú Közösség kis mérete ellenére jelentős kulturális és történelmi különlegesség Belgium soknyelvű rendszerében. A jövőben a közösség autonómiájáról és közigazgatási státuszáról folytatott egyeztetések várhatóan továbbra is részei lesznek Belgium belpolitikai diskurzusának, miközben a mindennapi életben a helyi identitás, nyelv és kultúra megőrzése áll az előtérben.
Belgium német nyelvű területei
Belgium német nyelvű közösségének zászlaja
Kormány
A német nyelvű közösségnek saját kormánya van, amelyet a parlament öt évre nevez ki. A kormány élén egy miniszterelnök áll, aki a Közösség "miniszterelnökeként" tevékenykedik, és akit a Német Nyelvű Közösség minisztériuma segít. A kormányt jelenleg négy miniszter alkotja:
- Karl-Heinz Lambertz, miniszterelnök és a kerületi önkormányzatokért felelős miniszter
- Bernd Gentges, miniszterelnök-helyettes, szakképzési és foglalkoztatási, szociálpolitikai és idegenforgalmi miniszter
- Oliver Paasch, oktatási és kutatási miniszter
- Isabelle Weykmans, kulturális és médiaügyi, műemlékvédelmi, ifjúsági és sportminiszter
Városok és városok a német nyelvű közösségben
- Amel
- Büllingen
- Burg-Reuland
- Bütgenbach
- Eupen
- Kelmis
- Lontzen
- Raeren
- Sankt Vith
A Német Nyelvű Közösség Végrehajtó Bizottságának és Tanácsának székhelye Eupenben.
Kérdések és válaszok
K: Mi a Belgiumi Német Nyelvű Közösség?
V: A Belga Németajkú Közösség (DGB) Belgium három szövetségi közösségének egyike. Területe 854 km2 , lakossága több mint 73 000 fő, és csaknem 100%-a németül beszél (hagyományosan ripacsnyelvű). A Német Nyelvű Közösségből, valamint Malmedy és Waimes (Weismes) településekből áll, amelyek Belgium Francia Nyelvű Közösségéhez tartoznak.
K: Hogyan vált Belgium részévé?
V: A Keleti kantonok 1920-ig a poroszországi Rajna tartomány részei voltak, de Németország első világháborús vereségét és az azt követő versailles-i szerződést követően Belgiumhoz kerültek. Ezt a folyamatot "kikérdezésnek" nevezték, ahol a helyieknek teljes nevüket és címüket kellett bejegyeztetniük, ha nem akartak belgává válni.
K: Mikor vette vissza Németország a második világháború alatt?
V: 1940-ben, a második világháború alatt az új kantonokat Németország visszavette. Akkor még csak 20 éve voltak Belgiumban, így sokan még mindig németnek tartották magukat.
K: Mikor került vissza belga fennhatóság alá a második világháború után?
V: Németország 1945-ös vereségét követően a kantonok ismét Belgiumhoz kerültek.
K: Milyen nyelvterületek vannak most Belgiumban?
V: Az 1960-as évek elején négy nyelvterületet hoztak létre Belgiumon belül: holland nyelvű flamand terület, francia nyelvű terület, kétnyelvű főváros Brüsszel és német nyelvű terület a keleti kantonokban.
K: Milyen autonómiával rendelkezik ma ez a közösség? V: Ma a német nyelvű közösség bizonyos fokú önkormányzattal rendelkezik, különösen nyelvi és kulturális kérdésekben, de továbbra is része a francia nyelvű Vallóniának.
K: Ki akarja, hogy ez a közösség saját régió legyen? V: A jelenlegi miniszterelnök, Karl Heinz Lambertz szeretné, ha ez a közösség saját régió lenne.
Keres