Belgium német nyelvközössége
A Belga Németajkú Közösség (németül: Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens, röviden DGB) Belgium három szövetségi közösségének egyike. Belgium úgynevezett keleti kantonjainak (németül: Ost-Kantone) fő részét képezi. Területe 854 km2 (329,7 négyzetmérföld), lakossága több mint 73 000 fő, akiknek csaknem 100%-a német nyelvű (hagyományosan ripacsnyelvű).
Fővárosa Eupen; Liège tartomány része, és Hollandiával, Németországgal és Luxemburggal határos.
A területet Eupen-Malmedy néven ismerték, és ma Keleti Kantonoknak nevezik. A német nyelvű közösségből, valamint a belga francia nyelvű közösséghez tartozó Malmedy és Waimes (Weismes) településekből áll.
A keleti kantonok 1920-ig a németországi Poroszország Rajna tartományához tartoztak, de Németország első világháborús vereségét és az azt követő versailles-i békeszerződést követően Belgiumhoz kerültek. Így váltak a "megváltott kantonok", a "cantons rédimés" néven is ismertté. A versailles-i békeszerződés megkövetelte a helyi lakosság "kikérdezését" politikai státuszukról.
Ez nem volt titkos szavazás, és aki nem akart belga lenni, annak teljes nevét és címét be kellett jelentenie. Sok helybéli félt a megtorlástól vagy akár a kiutasítástól is, miután bevonult.
Az 1920-as évek közepén úgy tűnt, hogy a belga királyság vissza akarja adni a régiót Németországnak. A francia kormány felszólította a belgákat, hogy állítsák le a belga-német tárgyalásokat az üzletről.
1940-ben a másodikvilágháborúban az új kantonokat Németország visszafoglalta. Alig 20 éve voltak Belgiumban, így a keleti kantonok lakosainak többsége még mindig németnek tartotta magát. Németország 1945-ös vereségét követően a kantonok ismét Belgiumhoz kerültek.
Az 1960-as évek elején Belgiumot négy nyelvterületre osztották: a holland nyelvű flamand területre, a francia nyelvű területre, a kétnyelvű fővárosra, Brüsszelre és a keleti kantonok német nyelvű területére. 1973-ban három közösséget és három régiót hoztak létre, amelyek belső autonómiát kaptak. Létrejött a német nyelvű közösség törvényhozó parlamentje, a Rat der Deutschsprachigen Gemeinschaft. Ma a Német Nyelvi Közösség bizonyos fokú önkormányzattal rendelkezik, különösen nyelvi és kulturális kérdésekben, de továbbra is a francia nyelvű Vallónia része.
Egyesek azt szeretnék, ha a német nyelvű közösség saját régió lenne. Ezek egyike a jelenlegi miniszterelnök, Karl-Heinz Lambertz.
Belgium német nyelvű területei
Belgium német nyelvű közösségének zászlaja
Kormány
A német nyelvű közösségnek saját kormánya van, amelyet a parlament öt évre nevez ki. A kormány élén egy miniszterelnök áll, aki a Közösség "miniszterelnökeként" tevékenykedik, és akit a Német Nyelvű Közösség minisztériuma segít. A kormányt jelenleg négy miniszter alkotja:
- Karl-Heinz Lambertz, miniszterelnök és a kerületi önkormányzatokért felelős miniszter
- Bernd Gentges, miniszterelnök-helyettes, szakképzési és foglalkoztatási, szociálpolitikai és idegenforgalmi miniszter
- Oliver Paasch, oktatási és kutatási miniszter
- Isabelle Weykmans, kulturális és médiaügyi, műemlékvédelmi, ifjúsági és sportminiszter
Városok és városok a német nyelvű közösségben
- Amel
- Büllingen
- Burg-Reuland
- Bütgenbach
- Eupen
- Kelmis
- Lontzen
- Raeren
- Sankt Vith
A Német Nyelvű Közösség Végrehajtó Bizottságának és Tanácsának székhelye Eupenben.
Kérdések és válaszok
K: Mi a Belgiumi Német Nyelvű Közösség?
V: A Belga Németajkú Közösség (DGB) Belgium három szövetségi közösségének egyike. Területe 854 km2 , lakossága több mint 73 000 fő, és csaknem 100%-a németül beszél (hagyományosan ripacsnyelvű). A Német Nyelvű Közösségből, valamint Malmedy és Waimes (Weismes) településekből áll, amelyek Belgium Francia Nyelvű Közösségéhez tartoznak.
K: Hogyan vált Belgium részévé?
V: A Keleti kantonok 1920-ig a poroszországi Rajna tartomány részei voltak, de Németország első világháborús vereségét és az azt követő versailles-i szerződést követően Belgiumhoz kerültek. Ezt a folyamatot "kikérdezésnek" nevezték, ahol a helyieknek teljes nevüket és címüket kellett bejegyeztetniük, ha nem akartak belgává válni.
K: Mikor vette vissza Németország a második világháború alatt?
V: 1940-ben, a második világháború alatt az új kantonokat Németország visszavette. Akkor még csak 20 éve voltak Belgiumban, így sokan még mindig németnek tartották magukat.
K: Mikor került vissza belga fennhatóság alá a második világháború után?
V: Németország 1945-ös vereségét követően a kantonok ismét Belgiumhoz kerültek.
K: Milyen nyelvterületek vannak most Belgiumban?
V: Az 1960-as évek elején négy nyelvterületet hoztak létre Belgiumon belül: holland nyelvű flamand terület, francia nyelvű terület, kétnyelvű főváros Brüsszel és német nyelvű terület a keleti kantonokban.
K: Milyen autonómiával rendelkezik ma ez a közösség? V: Ma a német nyelvű közösség bizonyos fokú önkormányzattal rendelkezik, különösen nyelvi és kulturális kérdésekben, de továbbra is része a francia nyelvű Vallóniának.
K: Ki akarja, hogy ez a közösség saját régió legyen? V: A jelenlegi miniszterelnök, Karl Heinz Lambertz szeretné, ha ez a közösség saját régió lenne.
