John Maynard Keynes (1883–1946): a keynesi közgazdaságtan alapítója

John Maynard Keynes élete és gondolatai: a keynesi közgazdaságtan alapjai, makroökonómiai elméletek és gazdaságpolitikai megoldások a recessziók kezelésére.

Szerző: Leandro Alegsa

John Maynard Keynes, 1. báró Keynes, CB (1883. június 5. - 1946. április 21.) brit közgazdász. Keynesi közgazdaságtan néven ismert elképzelései nagy hatással voltak a modern gazdasági és politikai elméletre. Elképzelései számos kormány adó- és gazdaságpolitikájára is nagy hatással voltak. Szerinte a kormányoknak adó- és banki intézkedésekkel kell megállítaniuk a gazdasági recessziók, a depressziók és a fellendülések hatásait. Ő a modern elméleti makroökonómia egyik atyja.

Élete és pályafutása

Keynes tanulmányait az Eton Kollégiumban és a Cambridge-i King's College-ben végezte; eredetileg matematikát tanult, később azonban a közgazdaságtan felé fordult. Korai pályafutása során állami intézményeknél és pénzügyi körökben dolgozott, majd egyetemi oktatóként és kutatóként is ismertté vált. Az első világháború és az azt követő békerendszer gazdasági következményei mélyen foglalkoztatták: részt vett a brit delegáció munkájában a versailles-i béketárgyalások idején, később a brit Kincstár (Treasury) tanácsadójaként is dolgozott. A második világháború végén aktív szerepet vállalt a nemzetközi pénzügyi rendezés alakításában, többek között a 1944-es Bretton Woods-i konferencián is képviselte Nagy-Britanniát.

Fő művei

  • The Economic Consequences of the Peace (1919) – a versailles-i békerendszer kritikája és a háború utáni gazdasági kilátások elemzése.
  • A Tract on Monetary Reform (1923) és A Treatise on Money (1930) – a pénz és infláció kérdéseivel foglalkozó munkák.
  • The General Theory of Employment, Interest and Money (1936) – legjelentősebb műve, amelyben megalkotta a modern makroökonómia alapfogalmait és elméletét az aggregált keresletről, foglalkoztatásról és állami beavatkozásról.

Alapvető elméleti megállapítások

  • Aggregált kereslet szerepe: Keynes szerint a gazdaság teljesítménye rövid távon elsősorban az összkereslet nagyságától függ; ha ez elég alacsony, munkanélküliség és alulhasználtság alakulhat ki.
  • Munkanélkülés és hatékony kereslet: a piaci mechanizmusok nem mindig biztosítják a teljes foglalkoztatást, ezért szükség lehet kormányzati keresletélénkítésre.
  • Multiplikátorhatás: a beruházások és a költségvetési kiadások növelhetik az összkeresletet, és ezen keresztül többszörös hatást fejthetnek ki a gazdaságra.
  • Likviditás-preferencia és kamat: a kamatláb kialakulásában a pénztartás iránti kereslet (likviditás-preferencia) játssza a fő szerepet; a monetáris politika korlátai mellett a fiskális politika lehet hatékony eszköz a foglalkoztatás növelésére.
  • Pszichológia és várakozások: Keynes hangsúlyozta a vállalkozói hangulatot és a bizonytalanságot (az úgynevezett „animal spirits”) mint a beruházási döntések fontos tényezőit.

Gyakorlati hatás és örökség

Keynes elméletei jelentős hatást gyakoroltak a 20. század közepének gazdaságpolitikájára. Az ő gondolatai szolgáltak alapul a nagy állami beruházások, a munkanélküliség elleni küzdelem és a makrogazdasági stabilizációs politika kialakításához. A második világháború utáni időszakban sok országban a keynesi elvek szerint épült ki a jóléti állam és a teljes foglalkoztatás elérésére törekvő gazdaságpolitika. Keynes maga is központi szerepet játszott a háború utáni nemzetközi pénzügyi rendezés előkészítésében, és javaslataival hozzájárult a nemzetközi pénzügyi intézmények létrejöttéhez.

Kritika és későbbi fejlődés

Noha Keynes nézetei hosszú időn át uralták a makrogazdasági gondolkodást, a későbbi évtizedekben kritikák is érték őket. A monetarista iskola (pl. Milton Friedman) és más közgazdászok a pénzmennyiség és az infláció szerepét hangsúlyozták, míg a 1970-es évekbeli stagfláció különösen megkérdőjelezte az egyszerű keynesi recepteket. A későbbi „új-keynesi” irányzatok megkísérelték a keynesi intuíciókat mikroökonómiai alapokra helyezni, és a mai makroökonómia számos eszköze a keynesi hagyatékra épül.

Személyes vonások és kitüntetések

Keynes nemcsak közgazdászként volt jelentős személyiség: aktív tagja volt a kulturális életnek is, kapcsolatban állt a Bloomsbury-körrel, és nagy hatással volt a 20. századi intellektuális közegre. 1942-ben bárói címet kapott (1. báró Keynes). 1946-ban hunyt el; munkássága máig alapvető hivatkozási pont a gazdaságpolitikai vitákban.

Életrajz

Személyes és családi élet

John Maynard Keynes az angliai Cambridge-ben, a Melville Road 7. szám alatt született. Apja John Neville Keynes volt, a Cambridge-i Egyetem közgazdaságtanának előadója. Édesanyja Florence Ada Brown, sikeres író és szociális reformer volt. Öccse, Geoffrey Keynes (1887-1982) sebész és bibliofil (könyvszerető) volt. Kisebbik nővére, Margaret (1890-1974) a Nobel-díjas fiziológus Archibald Hillhez ment feleségül.

Keynes 1902-ben járt először a cambridge-i King's College-ba. Először matematikát tanult. Később közgazdaságtant tanult A.C. Pigou és Alfred Marshall mellett. Az emberek úgy gondolják, hogy Marshall professzor ösztönözte Keynest arra, hogy tanulmányait a matematikáról és a klasszikusokról a közgazdaságtanra változtassa. Keynes 1905-ben szerezte meg az egyetemi diplomáját, majd 1908-ban az egyetemi diplomáját.

Amikor Keynes fiatal volt, romantikus és szexuális kapcsolatai voltak férfiakkal. Egyik nagy szerelme Duncan Grant művész volt, akivel 1908-ban ismerkedett meg. Keynesnek Lytton Strachey íróval is volt kapcsolata. Úgy tűnt, hogy Keynes az első világháború idején elfordult a homoszexuális kapcsolatoktól. 1918-ban találkozott Lydia Lopokovával, egy ismert orosz balerinával. Keynes és Lopokova 1925-ben házasodtak össze.

Keynes sikeres befektető volt, és nagy vagyonra tett szert. Az 1929-es tőzsdei összeomlás után majdnem minden pénzét elvesztette. Később újra felépítette a vagyonát.

Szerette gyűjteni a könyveket: például Isaac Newton számos iratát összegyűjtötte és megvédte.

Bertrand Russell szerint Keynes volt a legintelligensebb ember, akit valaha ismert. Lord Russell azt mondta: "Minden alkalommal, amikor Keynes-szel vitatkoztam, úgy éreztem, hogy az életemet veszem a kezembe, és ritkán jöttem ki úgy, hogy ne éreztem volna magam kissé bolondnak."

Karrier

Keynes elfogadta a Cambridge-i közgazdaságtani előadótanszéket, amelyet Alfred Marshall személyesen finanszírozott. Hamarosan kinevezték az indiai valutával és pénzügyekkel foglalkozó királyi bizottságba, ahol a gazdasági elméletet a gyakorlatban is alkalmazhatta.

Az első világháború alatt a pénzügyminiszter és a kincstár pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácsadójának dolgozott.

Keynes részt vett az első világháborút lezáró versailles-i szerződésről szóló konferencián is. 1919-ben megírta A béke gazdasági következményei című művét, majd 1922-ben A szerződés felülvizsgálata című művét. Könyveiben azt állította, hogy a Németország által fizetendő jóvátételek tönkreteszik a német gazdaságot, és további harcokhoz vezetnek Európában. Ezek a jóslatok beigazolódtak, amikor a német gazdaságot az 1923-as hiperinfláció sújtotta. A jóvátételeket csak 2010-ben fejezték be.

Keynes főműve (latinul "Nagy mű", azaz a leghíresebb könyve) a Foglalkoztatás, kamat és pénz általános elmélete volt. Az Általános elmélet 1936-ban jelent meg. A könyvben szereplő elképzelések nagyban eltértek a klasszikus közgazdaságtantól.

A történészek egyetértenek abban, hogy Keynes befolyásolta Roosevelt amerikai elnök New Dealjét, de abban nem értenek egyet, hogy milyen mértékben. A New Dealben 1938-tól kezdve többet költöttek, mint amennyit a kormányzat adókból megkeresett (ezt nevezik deficit spendingnek). Az ötletet azonban már Herbert Hoover elnök is elfogadta. Kevés vezető közgazdász értett egyet Keynes-szel az 1930-as években az Egyesült Államokban. Idővel azonban elképzeléseit egyre szélesebb körben elfogadták.

1942-ben Keynes bekerült a Lordok Házába. A Sussex megyei Tilton bárója lett. Amikor a Lordok Házában ült, liberális képviselő volt.

A második világháború alatt Keynes könyvet írt Hogyan fizessük ki a háborút címmel. Azt mondta, hogy a háborús erőfeszítéseket magasabb adókból kellene fizetni. Nem szerette a deficitkiadásokat, mert el akarta kerülni az inflációt.

Halál

Keynes szívrohamban halt meg a kelet-sussexi Tiltonban lévő nyaralójában. Szívproblémáit súlyosbította a háború utáni nemzetközi pénzügyi problémákkal való foglalkozás okozta megterhelés. Nem sokkal azután halt meg, hogy garanciát vállalt egy Nagy-Britanniának nyújtott angol-amerikai hitelre. Keynes apja, John Neville Keynes (1852-1949) három évvel élte túl fiát. Keynes testvére, Sir Geoffrey Keynes (1887-1982) kiváló sebész, tudós és bibliofil volt. Unokaöccsei közé tartozik Richard Keynes (született 1919-ben) fiziológus; és Quentin Keynes (1921-2003) kalandor és bibliofil. Keynesnek nem voltak gyermekei.

Keynes munkáira gyakorolt hatások

Ezek az emberek hatással voltak Keynesre:

  • Knut Wicksell
  • Arthur C. Pigou
  • Alfred Marshall
  • Adam Smith
  • David Ricardo
  • Dennis Robertson
  • Karl Marx
  • Thomas Malthus
  • Michal Kalecki

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Ki volt John Maynard Keynes?


V: John Maynard Keynes brit közgazdász volt, a modern elméleti makroökonómia egyik atyja.

K: Mi a keynesi közgazdaságtan?


V: A keynesi közgazdaságtan a John Maynard Keynes által megfogalmazott elképzelések, amelyek nagy hatással voltak a modern gazdaság- és politikaelméletre.

K: Hogyan hatottak az elképzelései a kormányok politikájára?


V: Elképzelései nagy hatással voltak számos kormány adó- és gazdaságpolitikájára.

K: Mit javasolt a gazdasági recessziók, depressziók és fellendülések hatásainak megállítására?


V: Azt javasolta, hogy a kormányok adó- és banki intézkedésekkel állítsák meg a gazdasági recessziók, depressziók és fellendülések hatásait.

K: Mi az a makroökonómia?


V: A makroökonómia a közgazdaságtan olyan területe, amely a gazdaság általános tendenciáit vizsgálja, mint például az infláció, a munkanélküliség, a GDP növekedése stb.

K: Mikor született John Maynard Keynes?


V: John Maynard Keynes 1883. június 5-én született.

K: Mikor halt meg? V: 1946. április 21-én halt meg.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3