Moresnet
Moresnet vagy semleges Moresnet (eszperantó: Neŭtra Moresneto) egy nagyon kis terület volt, amely 1816-tól 1919-ig létezett. Mérete 3,5 km² volt. Azért létezett, mert a szomszédai nem tudtak megegyezni abban, hogy kié legyen, ezért úgy döntöttek, hogy semleges területet csinálnak belőle, ahol mindkét szomszédnak egyaránt hatalma van. Aix-la-Chapelle-től (Németország) 7 km-re délnyugatra volt, és délre azoktól a pontoktól, ahol Németország, Belgium és Hollandia határai a Vaalserbergnél találkoznak.
Rise
Az 1815-ös bécsi kongresszuson számos határ és ország megváltozott. Az egyik ilyen határ az új Holland Királyság és Poroszország közötti határ volt. Poroszország és Hollandia nagyrészt egyetértett a határral, mivel az nagyrészt megegyezett a régi határral. Moresnet környékén azonban probléma merült fel. Moresnet és Neu-Moresnet falvak között volt a Vieille Montagne (franciául) / Altenberg (németül) cinkbánya. Mindkét ország ezt a bányát akarta megszerezni. 1816-ban úgy döntöttek, hogy maga Moresnet falu Hollandia része lesz, Neu-Moresnet pedig Poroszországé, a bánya és a körülötte lévő Kelmis falu pedig semleges terület lesz, ahol mindkét ország megosztozott a hatalmon.
A semleges Moresnet többé-kevésbé háromszög alakú volt. A déli határ az Aix-la-Chapelle és Liège közötti út volt. A bánya éppen ettől az úttól északra volt. Az ország legészakibb pontja a Vaalserberg volt. Amikor Belgium 1830-ban függetlenné vált Hollandiától, a holland oldalon lévő terület belga lett. Így 1830-tól Belgium és Poroszország volt hatalmon Moresnetben. Moresnetet eleinte két királyi biztos kormányozta, egy-egy szomszédos országból. Később Moresnet saját uralkodókat kapott: egy polgármestert és egy tíz tagú tanácsot állítottak fel. A polgármester volt az államfő, őt a tanács nevezte ki.
Moresnetben a legtöbb ember a cinkbányában dolgozott. A szomszédos országokból is sokan dolgoztak a cinkbányában. Mivel Moresnet semleges volt, nagyon alacsonyak voltak az adók és nem voltak importvámok (mint most Andorrában). A moresneti emberek megválaszthatták, hogy melyik hadseregben akarnak szolgálni, de saját hadseregük nem lehetett.
Ősz
A bánya 1885-re kimerült, így a moresneti embereknek új pénzkereseti lehetőséget kellett találniuk. Néhányan kaszinót akartak nyitni, vagy saját bélyeget akartak kibocsátani. Dr. Wilhelm Molly olyan országgá akarta változtatni Moresnetet, ahol mindenki eszperantóul beszél. Az országot Amikejónak ("a barátság helye") akarta elnevezni. Egyik terv sem sikerült. Belgium és Poroszország (amely 1871-ben Németország része lett) egyaránt át akarta venni a területet. 1914-ben, az első világháborúban Németország megszállta Belgiumot és elfoglalta Moresnet. 1915-ben hivatalosan is annektálták, így a semleges Moresnet többé nem létezett.
1919-ben, a háború után a versailles-i békeszerződésben úgy döntöttek, hogy Moresnet Belgium része lesz. 1940-től 1944-ig, a második világháború alatt Moresnet ismét Németország megszállása alatt állt, de 1944 óta ismét Belgium része.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Moresnet?
V: Moresnet, más néven Semleges Moresnet egy nagyon kis terület volt, amely 1816 és 1919 között létezett. Mérete 3,5 km² volt.
K: Miért létezett?
V: Azért létezett, mert a szomszédai nem tudtak megegyezni abban, hogy kié legyen, ezért úgy döntöttek, hogy semleges területet csinálnak belőle, ahol mindkét szomszédnak egyaránt hatalma van.
K: Hol helyezkedett el?
V: Aix-la-Chapelle-től (Németország) 7 km-re délnyugatra volt, és délre azoktól a pontoktól, ahol Németország, Belgium és Hollandia határai a Vaalserbergnél találkoznak.
K: Kik voltak a lakói?
V: A lakosok németek, flamandok, vallonok és hollandok voltak.
K: Mekkora volt Moresnet?
V: Moresnet területe 3,5 km² volt.
K: Mikor létezett Moresnet?
V: Moresnet 1816-tól 1919-ig létezett.
K: Milyen hatalommal rendelkeztek az egyes szomszédok Moresnet vonatkozásában?
V: Minden szomszédnak egyenlő hatalma volt Moresnet tekintetében, mivel semleges területté alakították, ahol mindkét szomszédnak egyaránt hatalma volt.
