Woodrow Wilson

Life

Woodrow Wilson, Joseph Ruggles Wilson és Janet "Jessie" Woodrow Wilson fia, Stauntonban, Virginia államban, az Egyesült Államokban született. Wilson apja presbiteriánus lelkész volt. Wilsonnak egy bátyja és két nővére volt. Tanulmányait 1875 és 1879 között a New Jersey állambeli Princeton Egyetemen végezte. Wilson 1879 és 1883 között a Virginiai Egyetemen tanult jogot. 1885-ben a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen doktorált. Disszertációja a "Kongresszusi kormányzatról" szólt. Ugyanebben az évben Wilson feleségül vette Ellen Louise Axsont.

Wilson 1886-ban kezdett politológiát tanítani a Princeton Egyetemen. A Princeton Egyetem igazgatója 1902-ben lett. Wilson 1910-ig töltötte be ezt a pozíciót. Wilson célja az volt, hogy megváltoztassa a pedagógiai rendszert, a társadalmi rendszert és az egyetem stílusát.

Politikai karrier

1911-ben a Demokrata Párt színeiben New Jersey kormányzójává választották. 1912. november 4-én Wilson lett az Egyesült Államok 28. elnöke. A hivatalban lévő elnökkel, William Howard Tafttal szemben 42%-kal győzött. Elnöki ideje 1913 márciusában kezdődött.

Wilson első ciklusa alatt főként belpolitikai ügyekkel foglalkozott. Törvényeket fogadott el a monopóliumok kialakulásának megakadályozására, elindított néhány üzleti szabályozást, törvényeket hozott a munkások védelmére, és létrehozta a Federal Reserve-et. Második ciklusa alatt a nők szavazati jogának megszerzéséhez is hozzájárult.

1914-ben felesége, Ellen Bright-kórban meghalt. Orvosa, Cary Grayson bemutatta őt egy Edith Galt nevű lánynak, akinek a férje szintén meghalt. Két hónap múlva egymásba szerettek és összeházasodtak. Hosszú ideig a lányra koncentrált az elnöki munkája helyett. De hamarosan visszatért a munkához.

1917-ben Wilson belépett az országgal az első világháborúba. Amerika korábban semleges volt, de a német tengeralattjárók folyamatosan süllyesztették el a brit vizeken közlekedő amerikai hajókat, sőt Mexikót is megpróbálták az Egyesült Államok lerohanására buzdítani, ami Wilson számára az utolsó csepp volt a pohárban. Az első világháború a központi hatalmak (Németország, Ausztria-Magyarország és az Oszmán Birodalom) és a szövetséges hatalmak (Anglia, Franciaország és Olaszország) elleni háború volt. Amerika a szövetségesek oldalán állt. A szövetségesek egy évvel később megnyerték a háborút.

Wilson hajóval Európába utazott, hogy a többi szövetséges vezetőjével tárgyaljon arról, hogy mit tegyen Németországgal. Megállapodtak a versailles-i szerződéssel. A versailles-i szerződés egy része kimondta, hogy létrejön egy Nemzetek Szövetsége nevű országcsoport. Amerikában sok embernek nem tetszett a Népszövetség, mert úgy gondolták, hogy Amerikának semmi köze más országok problémáival való foglalkozáshoz.

Wilson politikai ellensége, Henry Lodge massachusettsi szenátor a versailles-i szerződésnek egy másik változatát készítette el. Bár Wilson nagyon beteg volt, körbeutazta az országot, és arra kérte az embereket, hogy szeressék a szerződést és a Ligát. Wilson végül agyvérzést kapott. Ez volt az első alkalom, hogy agyvérzést kapott. Nagyon súlyos volt, és Wilson nem tudta a lehető legjobban irányítani az országot. A stroke miatt a gondolkodása sem volt túl jó. De elnök maradt, és azt mondta a kongresszusnak, hogy ne szavazza meg Henry Lodge új szerződését. A kongresszus meghallgatta, de nemet mondott Wilson szerződésére is.

Wilsont számos döntése miatt kritika érte. Theodore Roosevelt bírálta, hogy túl későn lépett be a háborúba.

Wilson államosította a magánipart, például a távírót, a telefont és a vasutat, és az árak exponenciálisan emelkedtek. Ahogy az árak emelkedni kezdtek, recesszió kezdődött, és faji zavargások kezdődtek, amelyek 150 halálos áldozatot követeltek. A faji harcok csillapítására való képtelensége és a szövetségi tartalék létrehozásával minden idők egyik legkövetkezetesebb elnökévé vált.