Requiem: a római katolikus gyászmise, zenetörténet és híres rekviemek

Requiem: a római katolikus gyászmise története, zenetörténeti jelentősége és híres rekviemek (Mozart, Verdi, Bruckner) bemutatása — dallamok az örök nyugalomért.

A Requiem (vagy Requiem mise) a római katolikus egyházban a halott lelki nyugalmáért imádkozó eucharisztikus szertartás. A Requiem misének különleges szavai vannak. Ezek latinul vannak. A Requiem mise legismertebb része a "Requiem aeternam dona eis, Domine" ("Adj nekik örök nyugalmat, Uram") szavakkal kezdődik. Ezért nevezik "Requiem"-nek.

Az évszázadok során számos zeneszerző komponált zenét ezekre a szavakra. A "Requiem" szó olyan zeneművet jelenthet, amely a Requiem mise szavait hangszereli.

Az Eucharisztia ünneplése az elhunytakért való imádkozás céljából legalább a 2. századig nyúlik vissza.

A középkorban a Requiem mise szavait gregorián énekre énekelték.

A reneszánsz egyházi zene általában többszólamú volt. Ezt a fajta zenét, amelyben több szólam szövődik egymásba és egymásba, akkoriban a requiemeknél használták. Johannes Ockeghem zeneszerző például ilyen zenét írt.

A Requiem mise többszólamú feldolgozása a barokk korszakban (17. század és a 18. század eleje) is folytatódott, annak ellenére, hogy más zenei formák (pl. az opera) sokkal modernebb stílust alakítottak ki.

A 18. század leghíresebb Requiemje Mozarté. Sok zenész szerint ez az egyik legnagyszerűbb zenemű, amit valaha írtak. Mozart halálakor befejezetlenül maradt.

A 19. században számos zeneszerző írt rekviemet. Ezek többsége nem templomi szertartásra, hanem koncerteken való előadásra íródott, de továbbra is a római katolikus Requiem mise latin szövegét használták.

Luigi Cherubini c-moll Requiemet írt XVI. Lajos kivégzésének éves megemlékezésére. Írt egy másik d-moll Requiemet is, amelyet saját magának írt. Ezt saját temetésén adták elő.

Giuseppe Verdi nagyon izgalmas Messa da Requiem (1874) című művét írta, amely nagyon operai hangzású. Verdi átdolgozta a hagyományos Requiem mise szövegének (szavainak) egy részét.

Bruckner, Saint-Saëns és Dvořák is írt rekviemet.

Brahms írt egy művet, amelynek az Ein Deutsches Requiem (Német requiem) címet adta. Ez azért szokatlan, mert a hagyományos latin szöveg helyett a Biblia német fordításából vett át néhány szót.

1888-ban Gabriel Fauré írt egy Requiemet, amelyben a "Sanctus" című tételben egy szólóhegedű kivételével hegedű nélküli zenekart használ. 1900-ban néhány változtatást hajtott végre, és egy fontos baritonszólóval egészítette ki a művet.

A 20. században számos zeneszerző folytatta a Requiemek írását. A leghíresebb Britten War Requiemje (1961). A mű üzenete, hogy a háború kegyetlen és értelmetlen. Britten a Requiem mise latin szavait használja, de az első világháborúban elesett Wilfred Owen néhány angol versét is. Az angol szavakat éneklő bariton és tenor szólisták a német és az angol katonákat képviselik. A művet a Coventry-székesegyház számára írták, amelyet a II. világháborúban teljesen elpusztult régi székesegyház újjáépítése után építettek.

A Requiem szövege és szerkezete

A klasszikus római katolikus Requiem mise meghatározott, latin nyelvű részekből áll, bár a szerzők és korok szerint ezekkel variáltak. A leggyakoribb tételek röviden:

• Introitus – "Requiem aeternam dona eis, Domine" (Adj nekik örök nyugalmat): a mise kezdő imája.
• Kyrie – könyörgés: "Kyrie eleison".
• Sequentia (Dies irae) – a harag napjáról szóló verssorok, sok komponista dramatikus hangsúlyt ad neki, mások részben vagy egészben elhagyják.
• Offertorium – ajánló imádságok ("Domine Jesu Christe", "Hostias").
• Sanctus – "Sanctus, sanctus, sanctus": az áldás rész.
• Agnus Dei – könyörgés a bűnbocsánatért és békéért.
• Communio (Lux aeterna) – a mise zárórésze, a világosság örök kérése az elhunyt számára.
• Libera me – ez a temetési liturgiában gyakori ének gyakran külön tételeként jelenik meg a rekviemekben, de nem része a missae ordinarie-nak.

Történeti és zenei áttekintés

Az ókeresztény gyakorlatokra visszavezethető imádság a halottakért a középkor folyamán állandósult. A gregorián dallamok és a középkori liturgia alapjai meghatározták a későbbi megkomponált requiemek szövegét és hangulatát. A reneszánsz többszólamúságban a mesterek, mint Ockeghem, gazdag polifóniát alkalmaztak, míg a barokk korban a stílusok és az előadásmódok sokszínűvé váltak: megjelent a chorale, a concertato és a nagyzenekari megoldás.

A klasszikus és romantikus korban (18–19. század) a requiemek gyakran koncertezésre készültek, így megnőttek az igények az erőteljesebb kifejezésre és nagyobb apparátusra. A Mozart Requiemje jelentős hatású, noha befejezetlenül maradt; a mű befejezését Süssmayr nevéhez kötik, de a rekonstrukciók és viták a mai napig tartanak. A 19. században Cherubini, Verdi, Brahms, Fauré és mások mind új megközelítést adtak a műfajnak: Cherubini és Verdi monumentálisak és drámaiak, Fauré inkább a vigasztalásra koncentrál, Brahms pedig nem liturgikus nyelven (német Bibliaszöveggel) közelítette meg a témát.

A 19. század egyik különleges példája Berlioz Grande Messe des Morts (Nagy halotti mise), amely óriási zenekart és több kórust alkalmazott, lélegzetelállító effektusokkal (több fúvós csoport, távoli trombiták stb.). A 20. században a zenei nyelv modernizálódott: Britten War Requiem-je vegyíti a hagyományos liturgikus latin szöveget modern költészettel, míg más kortárs szerzők (például Ligeti) új hangzásokat és technikákat hoztak a műfajba.

Jelentősebb rekviemek és jellemzőik

• Mozart – befejezetlen, lírai és tragikus pillanatok váltakoznak; a Süssmayr-féle befejezés vitatott.
• Luigi Cherubini – klasszikus formáltság, ünnepélyes hangvétel.
• Giuseppe Verdi – operai erejű, drámai és nagy érzelmi intenzitású Messa da Requiem.
• Brahms – Ein Deutsches Requiem: nem liturgikus, bibliai német szövegekre épül, emberi vigaszt keresi a gyászolóknak.
• Gabriel Fauré – a vigasztalás és a béke pátosza; a Pie Jesu szólam különösen népszerű.
• Benjamin Britten – War Requiem: latin és Wilfred Owen-angol versek összeépítése, erőteljes pacifista üzenet.
• Berlioz – monumentális erő és nagy léptékű hangszerelés (nagy vaskos zenekar, több kórus).
• Kortárs szerzők, mint Ligeti vagy John Rutter, változatos új hangokat hoztak, egyes darabok filmes vagy ünnepi alkalmakhoz kötődnek.

Előadás és funkció: liturgia kontra koncert

A requiemek eredetileg liturgikus célokat szolgáltak, a gyászszertartás részei voltak. A későbbi évszázadokban azonban a rekviem mint koncertmű is önálló életre kelt: a koncertre szánt rekviemek gyakran nagyobb zenekari erőt, szólókat és kórust igényelnek, illetve dramaturgiai igény szerint eltávolodnak a szigorúan liturgikus formától.

Liturgikus környezetben a zene szerepét a papi és egyházi normák határozzák meg (például az ének nyilvános imádságként való kezelése, nem dramatizált teátrális kifejezés). Koncertszínpadon viszont a szerzők és előadók nagyobb szabadságot kapnak a kifejezésmód és a hangszerelés terén.

Előadási gyakorlat és érdekességek

• A Dies irae témája sok komponistánál különleges hangsúlyt kap: jellemző motívumai könnyen felismerhetőek és dramatikus hatásúak.
• Pie Jesu és más szólistaparcellák gyakran a legemlékezetesebb részek: például Fauré vagy Andrew Lloyd Webber (utóbbi modern Requiemje) jól kihasználja a szólisták expresszivitását.
• Sok nagy rekviem különleges hangszerelést használ: Berlioz „távoli trombiták”, hatalmas fúvósok; Fauré takarékosabb, kamarajellegű kíséretet alkalmaz.
• Kortárs használat: Ligeti Requiemjét köztudatba emelte a filmzene (pl. Stanley Kubrick 2001 című filmje).

Összességében a Requiem műfaja egyszerre liturgikus és koncertszerű hagyomány: a halál és az elmúlás témájának zenei-megkomponált feldolgozása, amely a megalkotás korától, a szerző szándékától és az előadás körülményeitől függően számos formát ölthet — a szemlélődő, vigasztaló Fauré-tól a monumentális Berlioz-on át a drámai Verdiig és a provokatív Brittenig.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a rekviem?

K: Milyen nyelven hangzanak el a Requiem mise szavai?

K: Mikor kezdődött az Eucharisztia ünneplése a meghalt emberekért való imádkozás céljából?

K: Kik írtak a barokk korban a Requiem mise többszólamú megzenésítéseit?

K: Melyik zeneszerző írta a valaha írt egyik legnagyszerűbb darabot?

K: Ki alakított át néhány szöveget a hagyományos latin szavakból a Messa da Requiemben?

K: Mi a szokatlan Brahms "Ein Deutsches Requiem" című művében?

Keresés betűvel