Wilfred Owen (1893–1918) — az első világháború angol költője

Wilfred Owen (1893–1918): az első világháború angol költője, aki nyers, hiteles verseivel örökítette meg a front borzalmait, életrajz és háborús költészet.

Wilfred Edward Salter Owen MC (1893. március 18. - 1918. november 4.) angol költő és katona, az első világháború egyik legismertebb és legtöbbet idézett költője. Verseiben a front mindennapi borzalmait, a háború emberromboló hatását és a veszteség fájdalmát örökítette meg, és művei máig fontos forrásai a hús-vér katonasors, a sebesülés és a gyász irodalmi ábrázolásának.

Owen Shropshire-ben született, és gyermekként családjával Birkenheadbe költözött, ahol iskolába járt; később a Shrewsbury Technical School tanulója volt. Bár sikerrel teljesítette az egyetemi felvételi követelményeket, családja anyagi helyzete miatt nem folytathatta az egyetemi tanulmányokat. A háború kitörése előtt plébánosi asszisztensként dolgozott, majd rövid időre Franciaországba ment, hogy egy francia család gyermekeit angol nyelvre oktassa. Néhány hónappal később önként csatlakozott a hadsereghez; a manchesteri ezreddel szolgált a nyugati fronton, ahol súlyos élmények érték, és később a további harcra alkalmatlannak találták.

A fronton szerzett traumák miatt az edinburgh-i Craiglockhart háborús kórházba került, ahol pszichiáter kezelte. Itt kezdett intenzíven verseket írni, és a kórház folyóiratának, a Hydra-nak szerkesztői feladatait is ellátta. A kórházba később egy másik jelentős költő, Siegfried Sassoon is bekerült, és közöttük szoros barátság és irodalmi együttműködés alakult ki: Sassoon bátorította Owen költői fejlődését, műveit véleményezte és bemutatta más íróknak és kiadóknak. Később Owen szolgálati beosztásában olyan feladatot kapott Riponban, a hadsereg északi parancsnokságánál, ahol nem volt közvetlen harci bevetés.

Visszatérés a frontra és halála

Amikor orvosi vélemények szerint állapota lehetővé tették, Owen visszatért Franciaországba 1918 júliusában — barátai, köztük Sassoon, aggódtak érte, és egy alkalommal meg is próbálták lebeszélni a visszatérésről. Owen azonban úgy érezte, hogy ki kell igazítania megítélését: korábban előfordult, hogy gyávasággal vádolták, ezért igyekezett bebizonyítani bátorságát. 1918. október 1-jén Joncourt közelében támadást vezetett, amiért a Katonai Kereszt kitüntetéssel ismerték el. Nem sokkal később, amikor egységével együtt a Sambre csatornán próbált átkelni, halálos sebet kapott; 1918. november 4-én hunyt el, mindössze 25 évesen, alig egy héttel az első világháború végét megelőzően.

Költészete — témák és forma

Owen verseihez a háború pokla adta a legfőbb témát: a lövészárkok, a gázrohamok, a sebesültek és a halottak valóságos, érzékletes ábrázolása meghatározó elemei munkásságának. Kritikus hangon bírálta a háborús dicsőítést és a hazafias szólamokat: több verse ironikusan vagy nyersen cáfolta a „Dulce et decorum est pro patria mori” (édes és dicső meghalni a hazáért) klasszikus állítását. Művészetében gyakran használta a szokatlan rímeket és hangpárosításokat (például a pararím technikáját), erőteljes képeket és érzékszervi részleteket a front traumáinak megragadására.

• Főbb témák: háború brutalitása, fiatalok elpazarlása, testi és lelki sérülések, társadalmi hazugságok elleni felháborodás, emberi együttérzés.
• Stílusjegyek: élénk képi világ, ironikus és szókimondó hang, kísérletező rím- és ritmushasználat, gyakori klasszikus utalások.

Főbb művei és utóélete

Owen legismertebb versei közé tartozik a „Dulce et Decorum Est”, az „Anthem for Doomed Youth”, a „Strange Meeting”, a „Disabled” és a „Futility”. Ezek a művek ma a háborús költészet klasszikusainak számítanak, és gyakran szerepelnek irodalomtananyagokban, emlékműsorokban és antológiákban.

Versgyűjteménye a háború után, barátai és irodalmi ismerősei közreműködésével jelent meg először; a posztumusz kiadványok és a folyamatos kritikai feldolgozások révén Owen hírneve a 20. század második felétől fogva egyre nőtt. Ma a háborús irodalom meghatározó alakjaként tartják számon, aki hozzájárult ahhoz, hogy a modern költészetben megjelenhessen a háború konkrét, emberi arca.

Személyes vonatkozások

Owen soha nem nősült meg; magánéletét és szexuális irányultságát illetően a kutatók között viták folynak. Sok elemző és történész úgy véli, hogy homoszexuális volt, és személyes levelezései, kapcsolatainak jellegzetességei erre utalnak, de a korabeli dokumentumok és bizonyítékok nem adnak teljesen egyértelmű, tételes megállapítást.

Örökség

Wilfred Owen költészete az első világháború irodalmi emlékezetének központi részévé vált: versei ma is alapvető források a háború emberi következményeinek megértéséhez, és erős hatással vannak a későbbi háborús költészetre és művészi feldolgozásokra. Munkássága emlékeztet arra, hogy a háború nem csak stratégiai és politikai esemény, hanem emberi tragédia, amelynek következményeit generációk hordozzák tovább.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt Wilfred Edward Salty Owen foglalkozása?

K: Hány testvére volt?

K: Hová járt Owen iskolába?

K: Milyen munkát végzett a háború előtt?

K: Ki segített neki fejleszteni az írását, amíg a Craiglockhart háborús kórházban volt?

K: Milyen kitüntetést kapott Owen 1918. október 1-jén bátorságáért?

K: Mikor halt meg Wilfred Edward Salty Owen?

Keresés betűvel