Enyhítő körülmény olyan

Afrika

Tizenhat afrikai ország eltörölte a halálbüntetést (illegálissá tette az országban). További 22 ország több mint 10 éve nem alkalmazza a halálbüntetést, vagy moratóriumot (a halálbüntetés ideiglenes felfüggesztését) rendelt el.

A Cornell Egyetem jogi karának adatai szerint 2015-ben a halálbüntetést még mindig alkalmazó afrikai országok közül csak egynek vannak enyhítő tényezőkről szóló törvényei. Ez az ország Botswana.

Botswana

Botswanában a gyilkosságért elítélt személy halálbüntetést kap, hacsak nem tud enyhítő körülményeket felmutatni. A botswanai törvény azonban nem mondja meg, hogy mik lehetnek ezek az enyhítő tényezők, és nem is hoz példákat. Ez azt jelenti, hogy minden egyes bírónak magának kell eldöntenie, hogy valami enyhítő körülménynek minősül-e.

A múltban például a bírák úgy döntöttek, hogy az enyhítő tényezők közé tartoznak:

A botswanai törvények nem teszik lehetővé a bírák számára, hogy a gyilkosság előtti enyhítő tényezőket figyelembe vegyék. Ha például valakit gyermekkorában bántalmaztak, vagy az áldozat bántalmazta, ezek nem számítanak enyhítő körülménynek. Csak a közvetlenül a gyilkosság idején történt dolgok számítanak enyhítő körülménynek.

Kötelező halálbüntetés

Kilenc afrikai országban, ahol alkalmazzák a halálbüntetést, bizonyos bűncselekményekre kötelező halálbüntetést szabnak ki. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok semmilyen enyhítő tényezőt nem vesznek figyelembe, bármi is legyen az.

Ezek az országok a következők:

Americas

Az amerikai kontinensen mindössze két országban végeztek ki embert az elmúlt tíz évben: az Egyesült Államokban, valamint St. Kitts és Nevisben. A többi országban eltörölték a halálbüntetést, vagy moratóriumot vezettek be.

St. Kitts és Nevis

St. Kitts és Nevis legutóbbi kivégzése 2008-ban történt.

St. Kitts és Nevis lehetővé teszi a halálbüntetést gyilkosságért vagy árulásért. Az ország legfelsőbb bíróságának egyik határozata kimondta, hogy a halálbüntetést csak "a gyilkosság legkivételesebb és legszélsőségesebb eseteiben" szabad alkalmazni. Úgy tűnik azonban, hogy a törvény nem határozza meg, hogy mitől lesz egy gyilkosság "kivételes", és milyen enyhítő tényezők akadályozhatják meg a halálbüntetés kiszabását.

St. Kitts és Nevis törvény tiltja a 18 év alattiak kivégzését, amikor elkövették a bűncselekményt.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban az enyhítő tényezők nagyon fontosak a halálbüntetéssel kapcsolatos ügyekben. Az enyhítő tényezők segíthetnek az ügyészeknek eldönteni, hogy kérjék-e a halálbüntetés kiszabását. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is többször kimondta, hogy a bíráknak és az esküdteknek az enyhítő tényezőket is figyelembe kell venniük, mielőtt döntenek az ítéletről.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága törvénytelenné tette a kötelező halálbüntetést. A bíróság döntése szerint a méltányosság érdekében minden bírónak vagy esküdtszéknek el kell gondolkodnia azon, hogy az adott vádlott megérdemli-e a halálbüntetést.

Íme néhány példa a szövetségi és állami törvényekben szereplő leggyakoribb enyhítő tényezőkre:

• A vádlott fiatal volt a bűncselekmény elkövetésekor, de nem fiatalabb 18 évesnél.
• A vádlott nem volt képes felfogni, hogy a bűncselekménye mennyire helytelen volt ("korlátozott cselekvőképességű").
• A vádlott a bűncselekményt súlyos mentális betegség vagy súlyos érzelmi problémák fennállása alatt követte el.
• A vádlott kábítószer vagy alkohol hatása alatt állt.

Ázsia és a csendes-óceáni térség

Kötelező halálbüntetések

Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a halálbüntetést alkalmazó országok közül tizennégyben kötelező a halálbüntetés bizonyos bűncselekményekre.

Ezek az országok a következők:

Japán

1968-ban a 19 éves Norio Nagayama négy embert gyilkolt meg Japánban. A japán legfelsőbb bíróság halálra ítélte. Ugyanebben az ítéletben a Legfelsőbb Bíróság kilenc különböző dolgot határozott meg, amelyeket a japán bíróságoknak figyelembe kell venniük, mielőtt halálra ítélnek valakit:

Ez a kilenc dolog azonban nem mind egyforma. Például egy személynek öt enyhítő tényezője is lehet (fiatal volt, szörnyen érezte magát a bűncselekmény miatt, és így tovább). Ha azonban az áldozat családja nagyon szerette volna, hogy a gyilkos halálbüntetést kapjon, a bíró ennek ellenére elrendelheti a halálbüntetést. Ebben a japán rendszerben az enyhítő tényezők nem "ellensúlyozzák" a súlyosbító tényezőket.

Kína

Az 1990-es évek végén Kína elkezdett azon dolgozni, hogy a büntetéseket a bűncselekményhez igazítsa, ahelyett, hogy számos bűncselekményért automatikusan halálbüntetést követelne meg. Például 1999-ben a kínai Legfelsőbb Népi Bíróság úgy döntött, hogy a halálbüntetést nem kell alkalmazni, ha enyhítő körülmények állnak fenn - például ha a gyilkosság áldozata tett valamit a bűncselekmény elkövetéséért vagy a helyzet súlyosbításáért.

2012-ben Kína új szabályokat írt a bűnözők elítélésére. Ezek szigorúbb szabályokat tartalmaznak a büntetéskiszabásra vonatkozóan, így a bíráknak néhány konkrét választási lehetőségük van a büntetések tekintetében. Ezután átgondolhatják az enyhítő (és súlyosbító) tényezőket, hogy eldönthessék, ezek közül a választási lehetőségek közül melyik illik a legjobban a bűncselekményhez. Az új szabályok szerinti enyhítő tényezők közé tartozik például a feladás és a rendőrségnek tett beismerő vallomás.

A Legfelsőbb Népbíróság saját szavaival élve egy 2004-es jelentésében azt mondta, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítéseket tették annak érdekében, hogy "a halálbüntetést csak nagyon kis számú, rendkívül súlyos bűncselekményt elkövető bűnözőre alkalmazzák".

A Közel-Kelet

Benjamin MacQueen politológus azt írja, hogy egyes közel-keleti országok, például Algéria, "enyhített büntetést" adnak azoknak, akik terrorista csoportokhoz vagy lázadókhoz tartoznak (a különböző közel-keleti kormányok ellen harcoló csoportok). Ezek az emberek halálos ítéletét eltörlik, börtönbüntetésüket pedig évekkel vagy akár évtizedekkel csökkentik - mondja. Így az állam és a börtönök tisztviselői úgy tűnhetnek, mintha semmi rosszat nem tettek volna; csak idő előtt kiengedték az embereket, mert jól viselkedtek a börtönben. Ugyanakkor a terroristák és a felkelők visszatérhetnek a harcba, az államok pedig támogathatják őket anélkül, hogy úgy tűnne, mintha valóban így lenne.

Európa és Közép-Ázsia

2016 januárjában Fehéroroszország volt az egyetlen olyan ország Európában és Közép-Ázsiában, ahol még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. Néhány más országban még mindig vannak halálbüntetésre vonatkozó törvények, de több mint 10 éve nem alkalmazzák a halálbüntetést, vagy moratóriumot (a halálbüntetés ideiglenes leállítását) vezettek be.^p. 41 Fehéroroszországon kívül 1997 óta senkit sem végeztek ki Európában.

Az Európai Unió határozottan ellenzi a halálbüntetést, és azért küzd, hogy ez a büntetés Európa-szerte megszűnjön. Minden országnak, amely az Európai Unió tagja akar lenni, először is meg kell szüntetnie a halálbüntetést az országában.

Fehéroroszország

A fehéroroszországi törvények szerint halálbüntetés kiszabható gyilkosságért, halált okozó terrorizmusért, hazaárulásért, háborús bűnökért, emberiség elleni bűncselekményekért és népirtásért.

A fehéroroszországi törvényekben felsorolt egyetlen enyhítő tényező a mentális betegség. Ha egy személy az elítélés után mentálisan megbetegszik, és nem képes megérteni vagy kontrollálni a viselkedését, nem kapja meg a halálbüntetést. Ha azonban meggyógyul, kivégzik, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el.

A fehéroroszországi törvény felsorol néhány olyan embercsoportot is, akiket nem lehet kivégezni, bármi is legyen az. Ezek a csoportok a következők:

• Azok, akik 18 év alattiak voltak, amikor elkövették a bűncselekményt.
• Nők
• 65 évnél idősebbek, amikor elítélik őket

Nemzetközi bíróságok

A második világháborút követő nürnbergi perek vége óta a világ nagy nemzetközi bíróságai törvényen kívül helyezték a halálbüntetést a bíróságaikban. Az ENSZ például 1993-ban létrehozta a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéket (amely 2016-ban még mindig folytat büntetőeljárást). 1994-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa létrehozta a ruandai népirtás során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására és megbüntetésére a Ruandai Nemzetközi Törvényszéket. Egyik bíróság sem oszthatott halálos ítéleteket.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre állandó nemzetközi szervezetként. Feladata a háborús bűnök, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás kivizsgálása és tárgyalása, bárhol is történjenek a világon. Bármilyen súlyosak is legyenek ezek a bűncselekmények, a Nemzetközi Büntetőbíróság nem alkalmazhatja a halálbüntetést büntetésként.