Illegális drogok: meghatározás, típusok, példák és jogi szabályozás
Ismerje meg az illegális drogok definícióját, típusait, gyakori példákat és a jogi szabályozást — részletes, könnyen érthető útmutató.
Az illegális drogok olyan drogok, amelyeket egy személynek tilos birtokolnia vagy használnia. A törvény szerint egy személy nem birtokolhat ellenőrzött kábítószert engedély nélkül. A kábítószer minden olyan vegyi anyag, amely bármilyen módon fogyasztva hatással van az emberi testre vagy elmére. A pszichoaktív drog az agyra hat. A legtöbb kábítószer elleni törvény a pszichoaktív drogok ellen irányul.
Egyes gyógyszerek akkor engedélyezettek, ha az orvos engedélyt (úgynevezett "receptet") ad rá. Más drogok illegálisak, ami azt jelenti, hogy az embernek soha nem szabad hozzájuk jutnia. Az egyes országokban és helyeken különböző törvények vonatkoznak a különböző kábítószerekre, és egyes kábítószerek ellen nemzetközi szerződések is léteznek. A leggyakrabban használt drogok nem tartoznak ilyen ellenőrzés alá, például a dohány.
Típusok és példák
- Opioidok – erős fájdalomcsillapítók és euforizáló hatású szerek. Példák: heroin, morfin, ópiátok, valamint vényköteles opioidok, mint a kodein vagy az oxikodon. Ezek magas túladagolási kockázattal járnak.
- Serkentők (stimulánsok) – fokozzák az éberséget és az energiát. Példák: kokain, amfetaminok, metamfetamin, valamint népszerű rekreációs szer az MDMA (ecstasy).
- Nyugtatók, altatók – csökkentik a szorongást és lassítják az idegrendszert. Ide tartoznak a benzodiazepinek (pl. diazepam) és a barbiturátok; ezek orvosi indikációval is használatosak, de visszaélésekhez vezethetnek.
- Hallucinogének – megváltoztatják az érzékelést és a gondolkodást. Példák: LSD, psilocibin („varázsgomba”), ketamin (anesthetikumként is használatos).
- Kannabinoidok – a Cannabis nemzetséghez tartozó szerek. A kender fő pszichoaktív hatóanyaga a THC; jogi megítélése országonként eltérő (tiltás, orvosi engedély, részleges vagy teljes legalizáció).
- Syntetikus és „designer” drogok – mesterségesen előállított molekulák, amelyek célja lehet a jogi kontroll megkerülése vagy új hatások létrehozása (pl. új pszichoaktív anyagok, fentanyl-származékok).
- Vényköteles gyógyszerek visszaélése – egyes legálisan kiadható gyógyszerek (pl. opioid fájdalcsillapítók, benzodiazepinek) illegális használata és kereskedelme veszélyes problémát jelent.
Jogi szabályozás és nemzetközi egyezmények
A kábítószerek jogi státusza országonként változik. Általánosságban különbséget tesznek birtoklás, fogyasztás, terjesztés és kereskedelem között — a büntetések ezek szerint eltérnek. Nemzetközi szinten fontos egyezmények szabályozzák az ellenőrzést, például az ENSZ kábítószer-ellenes egyezményei (Single Convention on Narcotic Drugs, 1961; Convention on Psychotropic Substances, 1971; Convention against Illicit Traffic in Narcotic Drugs and Psychotropic Substances, 1988). Ezek az egyezmények segítik az országokat a tiltó és ellenőrzési rendszerek kialakításában.
Néhány országban a dekriminalizáció (a kis mennyiségű birtoklás nem büntetőjogi, de adminisztratív szankciót vonhat maga után) vagy a legalizáció (a forgalmazás és/vagy fogyasztás szabályozott formában engedélyezett) részben megváltoztatta a gyakorlatot, különösen a cannabis esetén. Országok és régiók különböző megoldásokat alkalmaznak a közegészségügyi megközelítéstől a szigorú büntetőjogi eljárásokig.
Egészségügyi kockázatok és kezelés
A kábítószer-használat rövid és hosszú távú egészségügyi következményekkel járhat: függőség, szív- és érrendszeri problémák, légzési elégtelenség (különösen opioid túladagolásnál), pszichózis, fertőző betegségek (ha nem steril injekciós eszközöket használnak), valamint társadalmi és foglalkozási károk.
A kezelési lehetőségek között szerepelnek:
- gyógyszeres terápiák: opioid-helyettesítő kezelés (metadon, buprenorfin), antagonistás kezelés (naltrexon);
- pszichoszociális intervenciók: egyéni és csoportos tanácsadás, kognitív viselkedésterápia (CBT), családterápia;
- akut ellátás: túladagolás esetén sürgősségi beavatkozás, opioid túladagolásnál naloxon alkalmazása;
- rehabilitációs programok és utógondozás a visszaesés megelőzése érdekében.
Csökkentés (harm reduction) és prevenció
A közegészségügyi megközelítés hangsúlyozza a kockázatcsökkentő intézkedéseket:
- steril injekciós eszközök és tűcsere programok a fertőző betegségek terjedésének csökkentésére;
- droghasználati helyiségek (felügyelt fogyasztási helyek), ahol orvosi felügyelet mellett lehet fogyasztani;
- tájékoztatás és oktatás a biztonságosabb használatról, valamint drug checking szolgáltatások (anyagvizsgálat) a keverékek és a veszélyes szennyeződések felismerésére;
- megelőző programok iskolákban és közösségekben a fiatalok tájékoztatására.
Jogi következmények és alternatív intézkedések
A büntetőjogi szankciók között lehet pénzbírság, szabadságvesztés, közügyektől való eltiltás. Sok helyen azonban nő az alternatív megoldások iránti érdeklődés: terápiás átirányítás, drug court rendszerek (bírósági programok, amelyek a büntetőjogi eljárás helyett kezelést és felügyeletet biztosítanak) és közösségi alapú ellátások, amelyek célja a társadalmi reintegráció és a visszaesés megelőzése.
Mit tegyünk, ha problémát észlelünk?
- Ha valaki túladagolás jeleit mutatja (légzéslassulás, tudatzavar, eszméletlenség), azonnal hívjunk mentőt és jelezzük a feltételezett kábítószer-használatot.
- Keressünk szakembert vagy helyi addiktológiai szolgáltatást, ha függőség vagy problémás használat gyanúja merül fel.
- Használjunk rendelkezésre álló csökkentéses szolgáltatásokat (tűcsere, naloxon-készletek, tanácsadás) a kockázatok mérséklésére.
Összefoglalva: az „illegális drog” jogi kategória, amely országonként és anyagonként eltérő kezelést kap. A közegészségügyi megközelítés a megelőzést, a kockázatcsökkentést és a kezelést helyezi előtérbe a pusztán büntetőjogi válaszok helyett. Szükség esetén mindig érdemes szakmai segítséget kérni.
Hashish
A pszichoaktív drogok típusai és hatásaik
A pszichoaktív drogoknak számos kategóriája (típusa) létezik. Ezeknek a kategóriáknak vannak alkategóriái (kategóriákon belüli kategóriák). Például a benzodiazepinek és az ópiátok a depresszánsok alkategóriái. Egyes drogok, mint például a ketamin, két kategória (hallucinogének és depresszánsok) elemeit tartalmazzák. Minden drog más és más, ezért fontos ismerni az egyes drogok hatásait.
Hallucinogének
A hallucinogének megváltoztatják az emberek látását, hallását, érzéseit vagy gondolkodását. A hallucinogének három fő csoportja a következő: pszichedelikus szerek, disszociatív szerek és deliránsok. Mindegyik csoportnak más-más hatása van. Hallucinációkat okozhatnak. A hallucinációk olyan érzés, hang vagy látvány, amely nem létezik. Amikor valaki hallucinál, olyasmit érez, hall vagy lát, ami valójában nincs is ott.
Stimulánsok
A stimulánsok felgyorsítják a központi idegrendszert. A stimulánsokat használó emberek boldognak és izgatottnak érezhetik magukat. Emellett több energiájuk, koncentrációjuk vagy motivációjuk van. A stimulánsok alvási nehézségeket okoznak.
Depresszánsok ("Downerek")
A depresszánsok lelassítják a központi idegrendszert. A depresszánsokat használó emberek boldognak és elégedettnek, valamint álmosnak és nyugodtnak érzik magukat. A depresszánsok lelassítják a testi funkciókat, például a légzést és a szívverést. A beszédet vagy a mozgást is megnehezíthetik. A beszéd nehézsége a "elmosódott beszéd".
Antipszichotikumok
Az antipszichotikumokat a hangulat kiegyensúlyozására vagy a hallucinációk megszüntetésére használják. Sok antipszichotikum legális vényköteles gyógyszer. Akkor lehet hozzájutni, ha receptre (orvosi engedéllyel) kaphatóak. Az antidepresszánsok a depressziót segítik. Néhány antidepresszáns egyben antipszichotikum is.
Miért használnak az emberek drogot
Az emberek gyógyszerként használhatják a kábítószereket, ha betegek, és a gyógyszerek segítenek meggyógyulni. Az emberek rekreációs céllal is használhatnak drogokat (szórakozás céljából). Ezek általában ellenőrzött kábítószerek. Vannak, akik azért használnak drogokat, hogy produktívabbá tegyék magukat, vagy hogy ébren maradjanak, ebben az esetben olyan stimulánsokat használnak, mint az amfetamin vagy a koffein.
Vannak, akik spirituális vagy vallási okokból használnak drogokat. Egyes keresztények kis dózisú bort (alkoholt) használnak vallási szertartásaik részeként. Az amerikai őslakos egyház egyes tagjai a Peyote-ot (egy kaktuszfajta, amely a meszkalin nevű kábítószert tartalmazza) használják. Egyes hinduk a vallási szertartásaik részeként kannabiszt (amely THC-t és CBD-t tartalmaz) használnak.
Vannak, akik azért is használnak drogot, mert függők. (Lásd alább a "Drogok egészségügyi hatásai" című részt).
Kábítószer és a törvény
A törvények minden országban mások. Lehet, hogy egy drog birtoklása az egyik országban legális, míg egy másikban illegális. Ecuadorban például engedélyezett a kannabisz. Az Amerikai Egyesült Államokban azonban a legtöbb államban illegális a kannabisz birtoklása. Az Egyesült Arab Emírségekben az alkohol fogyasztása nem megengedett. De az Egyesült Államokban a felnőttek számára engedélyezett az alkoholfogyasztás. Néhány kábítószer birtoklása csak akkor legális, ha az orvos engedélyt ("receptet") ad rá. Ha valakit rajtakap a rendőrség olyan ellenőrzött kábítószerekkel, amelyek birtoklása nem megengedett, bíróság elé állíthatják. A bírósági ügyek pénzbírságot vonhatnak maguk után (amikor az embernek nagy összegű pénzt kell fizetnie a kormánynak). Börtönbe is kerülhet valaki. Egyes országokban a kábítószer-birtoklásért kivégzés a büntetés. Fontos tudni, hogy az Ön területén mit mond a törvény a kábítószerrel kapcsolatban.
A kábítószerek egészségügyi hatásai
A kábítószereknek sokféle hatása lehet az ember egészségére. Egyes gyógyszerek miatt évente sokan halnak meg. A dohányzás és az alkohol is okozhat halált. Más drogok nem okoznak halált. A kannabisz és a pszilocibin gomba ("varázsgomba") nem okoz halált. De minden drog hatással van az ember egészségére. Aki kábítószert használ, az "megrészegül". A bódult emberek veszélyes dolgokat tehetnek. Képtelenek lehetnek biztonságosan vezetni vagy gépeket kezelni. Ha egy ittas személy gépeket kezel, baleset történhet.
Túladagolás akkor fordul elő, ha valaki túl sokat használt egy kábítószerből. A túladagolás nagyon veszélyes. Halált okozhat. Néhány kábítószert könnyű túladagolni (heroin, alkohol és aszpirin). Más drogokat nehéz túladagolni (LSD, kannabisz). Sok kábítószer hosszú távú (tartós) egészségügyi hatásokat okoz. A dohányzás rákot okozhat. Az alkoholfogyasztás károsítja a májat (májzsugor).
Sok gyógyszert gyógyszerként használnak, hogy segítsenek a beteg emberek gyógyulásában. Az opiátok (morfium, heroin és kodein) fájdalomcsillapítók. A dinitrogén-oxidot és a ketamint érzéstelenítőként (altatásra) használják sebészeti műtéteknél. Az amfetaminokat egyes országokban, például az Egyesült Államokban, legálisan írják fel figyelemzavarok kezelésére.
A gyógyszerek kombinálása gyakran okoz negatív hatásokat. Az ember meghalhat, ha több gyógyszert kombinál.
Függőség és függőség
A függőség egy kábítószer ismételt használata. A függő (függőségben szenvedő személy) újra és újra használja a kábítószert. A függők akkor is folytatják a drog használatát, ha a drog árt nekik. A függőség sóvárgást okoz a kábítószer után. A sóvárgás a kábítószer hatása iránti intenzív szükséglet. A kábítószer-tolerancia akkor lép fel, amikor a személy szervezete alkalmazkodik a kábítószerhez. A szervezet ellenállóbbá válik a droggal szemben, és folyamatosan vágyik a drogra. Ha a függő személy abbahagyja a drog szedését, nagyon beteggé válhat vagy meghalhat. A függőség negligálásához (segítéséhez) gyakran orvosi segítségre van szükség. A függőség és a függőség egymástól függetlenül is előfordulhat. Az emberek olyan dolgoktól is függővé válhatnak, amelyek nem kábítószerek (például szerencsejáték vagy szex).
Egyes pszichoaktív drogokról ismert, hogy nagyon erős függőséget okoznak (függőséget okoznak, mint például az alkohol, a heroin, a dohány, a metamfetamin és a kokain), más drogokról pedig ismert, hogy kissé kevésbé (mint például a khat, a kannabisz és a koffein) vagy egyáltalán nem (mint például az LSD és a pszilocibin gombák).
Drogok használata
A kábítószereket sokféleképpen használják. A különböző gyógyszerek különböző módon használhatók. Egyes gyógyszerek különböző formákban állnak rendelkezésre, és minden formát egy bizonyos módon használnak. A crack kokaint (szilárd formában lévő kokain) elszívják vagy elpárologtatják. A por alakú kokaint (kokain sós formában) felszippantják. A kábítószereket be lehet venni:
- Szájon át - A gyógyszert a szájba helyezik, majd lenyelik. A tablettákat szájon át alkalmazzák.
- Füstölt - A kábítószert elégetik, majd a füstöt belélegzik. A dohányzáshoz pipákat, vízipipákat, szivarokat és cigarettákat használnak.
- Insufflált - A gyógyszer por alakú. A port közvetlenül az orrba szippantják.
- Párologtatott - A gyógyszert addig melegítik, amíg gőzzé nem válik. A gőzt belélegezzük.
- Sublingválisan - A gyógyszert a nyelv alá helyezik. A gyógyszer a nyelv alatti vénán keresztül szívódik fel. A feloldódó tabletták a szublingvális gyógyszerhasználatra példa.
- Bukkálisan - A gyógyszer az arcon keresztül szívódik fel. A gyógyszert az arc és az íny közé helyezik.
- Intravénás - (más néven IV) - A gyógyszert a vénákba fecskendezik. Általában a karon keresztül adják be. Az injekció beadásához tűt és fecskendőt használnak.
- Intramuszkuláris - (más néven IM) - A gyógyszert az izomba fecskendezik. Az injekció beadásához tűt és fecskendőt is használnak.
- Rektálisan - A gyógyszert a végbélnyílásba helyezik, és ott szívódik fel. Az anális gyógyszert kúpnak nevezik.
- Transzdermálisan - A gyógyszer a bőrön keresztül szívódik fel. A nikotintapaszokat és a fentanil tapaszokat transzdermálisan használják.
A szájon át történő alkalmazás a leglassabb módszer, mivel a gyógyszert először meg kell emészteni a gyomorban. A gyógyszer beadása (intravénásan vagy intravénásan) a leggyorsabb módszer a gyógyszer használatára. Az intravénás és az intravénásan beadott kábítószerek okozzák a legnagyobb valószínűséggel a túladagolást. Fontos, hogy tiszta tűket használjunk az injekció beadásához. A használt vagy piszkos tűkkel történő injekciózás halálos fertőzéseket (például hepatitis C vagy HIV) terjeszt.
A dohányzás bármitől rákot okozhat. A dohányzás emfizémához (tüdőbetegség) is vezethet. A kábítószer szippantása fül-, orr- és torokbetegségekhez vezethet. Egy drog elfogyasztása szájüregi (a szájjal kapcsolatos) problémákat okozhat, például fogszuvasodást.
Kérdések és válaszok
K: Mik az illegális kábítószerek?
V: Az illegális drogok olyan drogok, amelyeket egy személynek tilos birtokolnia vagy használnia.
K: Hogyan hatnak az illegális drogok az emberi testre és elmére?
V: Az illegális drogok bármilyen módon fogyasztva hatással lehetnek az emberi testre és elmére.
K: Mi az a kábítószer?
V: A kábítószer minden olyan vegyi anyag, amely bármilyen módon fogyasztva hatással van az emberi testre vagy elmére.
K: Minden vegyi anyag drognak minősül?
V: Nem, nem minden vegyi anyag tekinthető drognak. Csak azok tekinthetők kábítószernek, amelyek bármilyen módon bevéve hatással vannak az emberi testre vagy elmére.
K: Legális az illegális drogok birtoklása és használata?
V: Nem, nem legális az illegális drogok birtoklása vagy használata.
K: Vannak-e következményei az illegális drogok használatának?
V: Igen, az illegális kábítószerek használatának súlyos következményei lehetnek, beleértve a pénzbírságot, a börtönbüntetést és a bűncselekmény súlyosságától függően egyéb büntetéseket.
K: A vényköteles gyógyszerek is minősülhetnek illegális kábítószernek?
V: Igen, bizonyos vényköteles gyógyszerek illegális kábítószernek is minősülhetnek, ha azokat érvényes orvosi vény nélkül használják, vagy ha nem orvosi célokra használják.
Keres