Emberiség elleni bűntettek: meghatározás, példák és jogi háttér

Emberiség elleni bűntettek: világos meghatározás, dokumentált példák és részletes jogi háttér — felelősség és büntetések áttekintése.

Szerző: Leandro Alegsa

Az emberiség elleni bűncselekmények olyan bűncselekmények, amelyeket olyan emberek nagy csoportja ellen követnek el, akik semmi rosszat nem tettek. Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető csoportok nem csak egy vagy néhány embert bántanak. Egy egész embercsoportot akarnak bántani, amely nem tetszik nekik. Például a náci Németországban a holokauszt idején a nácik megpróbálták megölni az összes európai zsidó embert. Ez egy példa az emberiség elleni bűncselekményre.

A háborús bűnökkel ellentétben az emberiesség elleni bűncselekmények békeidőben és háborúban is megtörténhetnek.

Mi a jogi meghatározás?

Jogilag az emberiség elleni bűncselekmény olyan cselekmény, amelyet egy széleskörűen vagy rendszerszerűen végrehajtott támadás részeként követnek el a polgári lakosság ellen. A modern nemzetközi jog egyik alapdokumentuma, a Római Statútum (1998) részletesen felsorolja azokat az aktusokat, amelyek emberiség elleni bűntettnek minősülhetnek, és hangsúlyozza, hogy a bűncselekmény elkövetőjének tudnia kell az általános támadásról.

Milyen cselekmények tartoznak ide?

  • Gyilkosság
  • Kiirtás (extermination)
  • Rabszolgaság (enslavement)
  • Kitoloncolás vagy lakosság elűzése (deportation)
  • Jogellenes fogva tartás
  • Fizikai vagy lelki kínzás
  • Szexuális erőszak, nemi erőszak, kényszerű prostitúció
  • Persecució különböző védett csoportok ellen (pl. politikai, vallási, etnikai alapon)
  • Elhurcolás, személyek eltűnése erőszakkal
  • Aparthaid vagy egyéb embertelen cselekmények, amelyek súlyosan sérelmezik az emberi méltóságot

Hogyan különbözik ez a népirtástól és a háborús bűnöktől?

Népirtás (genocide) esetén a jog szerint különös szándék szükséges: a cél egy meghatározott, védett csoport teljes vagy részleges megsemmisítése. Az emberiség elleni bűntett tágabb fogalom: nem szükséges a teljes megsemmisítés szándéka, elég, ha széleskörű vagy rendszerszerű támadás történik a polgári lakosság ellen. A háborús bűnök pedig elsősorban fegyveres konfliktusokban elkövetett jogsértések (például civilszemélyek ellen elkövetett támadások, katonai szabályok megsértése). Az emberiség elleni bűntett viszont előfordulhat békeidőben és háborúban egyaránt.

Példák és történelmi esetek

A történelemből számos példa ismert: a holokauszt, a Rwanda 1994-es népirtása, a Szerbia és Bosznia területén elkövetett szerbiai tisztogatások (például Srebrenica), a Kambodzsai Vörös Khmer rezsim terrorja és más tömeges atrocitások. A felsorolás nem teljes: az emberiség elleni bűntettek eltérő formákat ölthetnek, de közös ismérvük a nagyszámú áldozat és a rendszerszerűség.

Jogi felelősség és eljárások

Az emberiség elleni bűncselekményekért egyénileg lehet felelősségre vonni az elkövetőket. A felelősség kiterjedhet azokra is, akik parancsot adtak, illetve azoknak a feletteseinek a felelősségére is, akik tudtak a bűncselekményekről, de nem tettek meg mindent, hogy megakadályozzák vagy büntessék azokat (felsőbb parancsnoki felelősség). Az eljárásokat nemzeti bíróságok, különleges nemzetközi törvényszékek (például Nurnberg, ICTY, ICTR, Sierra Leone különleges bírósága) és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is folytathatják.

Szankciók, elévülés és áldozatok joga

Az elítélés következményei lehetnek hosszú szabadságvesztés, életfogytig tartó szabadságvesztés, illetve egyes jogrendszerekben halálbüntetés is (attól függően, hogy melyik országban folyik az eljárás). Sok nemzetközi egyezmény és jogelv szerint az ilyen súlyos bűncselekmények általában nem évülnek el, vagy legalábbis az elévülési szabályok különlegesek. Az áldozatoknak joguk van kártérítésre, rehabilitációra és részvételre az igazságszolgáltatás folyamatában; számos eljárásnál biztosított a tanúk és sértettek védelme.

Kihívások és megelőzés

Az emberiség elleni bűncselekmények felderítése és bizonyítása komoly nehézségekkel jár: hiányozhatnak a közvetlen bizonyítékok, sokszor rendszerszintű eltussolás zajlik, és nehéz a politikai beavatkozástól mentes eljárást biztosítani. A megelőzés kulcsa a nemzetközi együttműködés, a korai figyelmeztető mechanizmusok, az emberi jogok védelme, a jogállam erősítése és az oktatás a gyűlöletbeszéd és diszkrimináció ellen.

Miért fontos az elszámoltathatóság?

Az elszámoltathatóság megakadályozza az újabb atrocitásokat, segít a társadalmi gyógyulásban, és hangsúlyozza, hogy a súlyos emberi jogi sérelmek nem maradnak következmények nélkül. Az igazságszolgáltatás és az emlékezet fenntartása hozzájárul a jogbiztonsághoz és a közösségek helyreállításához.

Ha többet szeretne megtudni a konkrét jogi definíciókról, nemzetközi bírósági ügyekről vagy az áldozatok jogairól, jelezze, és kiegészítem az ismertetőt részletesebb forrásokkal és példákkal.

Meghatározás

Nem minden nagy csoport ellen elkövetett bűncselekmény emberiség elleni bűncselekmény. Ahhoz, hogy a bűncselekmények emberiség elleni bűntettek legyenek, a bűncselekményeknek olyannak kell lenniük:

  • kormány által tervezett, vagy
  • A kormány által elfogadva. Annak ellenére, hogy a bűncselekmények nagyon gyakoriak, a kormány nem tesz semmit, hogy megpróbálja megállítani őket. Ily módon a kormány jóváhagyja a bűncselekményeket, anélkül, hogy ténylegesen utasítaná az embereket, hogy kövessék el azokat.

Az emberiesség elleni bűncselekményeket a polgári lakosság (nem katonák) ellen is el kell követni.

Példák

Ma az emberiesség elleni bűncselekmények közé tartozhatnak:

A múltban azonban nem minden ilyen dolgot tekintettek emberiség elleni bűncselekménynek. Az emberiesség elleni bűncselekményeket például először 1945-ben sorolták fel. A szexuális visszaélések számos formája (például a szexuális rabszolgaság) azonban csak 2002-ben került be az emberiesség elleni bűncselekmények közé. . pp. 8–10

Történelem

Az örmény népirtás

Az "emberiség elleni bűncselekmény" kifejezést először az örmény népirtás után használták. Az Oszmán Birodalom kormánya 1915-ben 1,5 millió örményt ölt meg. A kormány megölte az embereket, vagy kényszermunkára kényszerítette őket. Az örmény nőket és gyermekeket is arra kényszerítették, hogy elhagyják otthonaikat. Útközben az oszmán katonaság megerőszakolta, kirabolta és megölte a civileket.

1915. május 24-én Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország "emberiség elleni bűncselekmény" elkövetésével vádolta meg az Oszmán Birodalmat.

A nürnbergi perek

A második világháború befejezése után sokakat, akik részt vettek a holokausztban, elfogtak és bíróság elé állítottak a nürnbergi perben. A pereket vezető embereknek azonban ki kellett találniuk, hogyan kezeljék azokat a bűnöket, amelyeket ezek az emberek a holokauszt során elkövettek. Abban az időben a bíróságok háborús bűnökért ítélkezhettek. De a bíróságok még soha nem találkoztak olyan esettel, amikor egy kormány ilyen szörnyű bűnöket követett volna el a saját állampolgárai ellen.

Annak érdekében, hogy a bíróság vádat emelhessen a nácik ellen e bűncselekmények miatt, a bíróság törvényt fogadott el. Ez a törvény kimondta, hogy a bíróság emberiség elleni bűncselekményekért és háborús bűnökért is bíróság elé állíthat embereket. Az "emberiség elleni bűncselekményeket" a következőképpen határozta meg:

A háború előtt vagy alatt a polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosság, megsemmisítés, rabszolgasorba taszítás, deportálás és más embertelen cselekmények, vagy üldöztetés [politikai, faji vagy vallási [okokból].]

Apartheid

Az apartheid egy olyan rendszer, amely az egyik fajt elkülöníti a másiktól. Az egyik fajnak minden hatalma megvan, a másik fajnak pedig semmi. Ez a rasszista törvények és hozzáállások révén folytatódik.

Dél-Afrikában évtizedekig apartheidet gyakoroltak. A kormány törvényeket hozott, amelyek szerint a különböző fajok nem élhettek ugyanazon a területen, nem élhettek együtt, nem házasodhattak, nem járhattak együtt iskolába, nem mehettek ugyanazokra a strandokra, de még csak nem is mehettek ugyanazokba a kórházakba. Az iskolák, kórházak és más helyek, ahová a nem fehér emberek mehettek, sokkal rosszabbak voltak, mint a fehérek számára fenntartott helyek.

1976-ban az ENSZ Közgyűlése úgy döntött, hogy az apartheid az emberiség elleni bűncselekmény. A határozat egy része kimondta:

Figyelembe véve ... hogy minden ember szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születik, és hogy mindenkinek joga van minden ... jog és szabadság ... [kijelentjük], hogy az apartheid az emberiség elleni bűncselekmény.

Soha senkit nem állítottak bíróság elé az apartheiddel kapcsolatos emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

Nemi erőszak és szexuális erőszak

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002-ben nyílt meg. Feladata a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása. Ha lehetséges, bíróság elé állítja és megbünteti az ilyen bűncselekményekért felelős személyeket. Az NBB megalakulásakor új listát állított össze az emberiesség elleni bűncselekményekről. Ez volt az első alkalom, hogy a nemi erőszakon kívül a szexuális visszaélések bármely fajtája emberiesség elleni bűncselekményként szerepelt. Az NBB az alábbiakat sorolja az emberiség elleni bűncselekmények közé: . pp. 8–10

  • Nemi erőszak
  • Szexuális rabszolgaság
  • A nők prostituáltként való munkára kényszerítése
  • A nők teherbeesésre kényszerítése
  • A nők sterilizálásra kényszerítése
  • Szexuális erőszak (a szexuális visszaélés és a szexuális támadás egyéb formái)

Az NBB ezeket a bűncselekményeket is háborús bűnöknek tekinti, ha azok háború részeként történnek. pp. 8–10

2008-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy döntött, hogy "a nemi erőszak és a szexuális erőszak más formái háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények vagy népirtás [részei] lehetnek".

Kérdések és válaszok

K: Mik az emberiesség elleni bűncselekmények?


V: Az emberiesség elleni bűncselekmények olyan bűncselekmények, amelyeket olyan emberek nagy csoportja ellen követnek el, akik nem követtek el semmi rosszat.

K: Ki követ el emberiség elleni bűncselekményeket?


V: Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető csoportok nem csak egy vagy néhány embert bántanak. Egy egész embercsoportot akarnak bántani, amely nem tetszik nekik.

K: Tudna példát mondani az emberiség elleni bűncselekményre?


V: Az emberiség elleni bűntettre példa a nácik próbálták megölni az összes európai zsidó embert a holokauszt idején.

K: Az emberiség elleni bűncselekmények különböznek a háborús bűntettektől?


V: Igen, a háborús bűnökkel ellentétben az emberiség elleni bűncselekmények történhetnek békeidőben vagy háborúban.

K: Csak bizonyos csoportokat céloznak meg ilyen típusú bűncselekményekkel?


V: Igen, az ilyen típusú bűncselekményeket elkövető csoportok az emberek egy egész csoportját veszik célba, akiket nem kedvelnek.
K: Előfordulhatnak ilyen típusú atrocitások olyan időszakban is, amikor nincs háború? V: Igen, a háborús bűncselekményekkel ellentétben, amelyek csak akkor fordulhatnak elő, amikor konfliktus van vagy háborút hirdetnek, az emberiesség elleni bűncselekmények békeidőben vagy háborúban is megtörténhetnek.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3