Sorozat (matematika)
A szekvencia szó jelentése: "utána vagy utána következő, sorozat".
A matematikában és más tudományágakban is használják. A hétköznapi használatban események sorozatát jelenti, amelyek egymás után következnek. A matematikában a sorozatot több, egymás után következő dolog alkotja. A dolgok sorrendje számít: A (kék, piros, sárga) egy sorozat, és a (sárga, kék, piros) egy sorozat, de ezek nem ugyanazok. A számokból álló sorozatoknak is nevezik a haladást.
Kétféle szekvencia létezik. Az egyik fajta a véges sorozatok, amelyeknek van vége. Például az (1, 2, 3, 4, 5) egy véges sorozat. A sorozatok lehetnek végtelenek is, ami azt jelenti, hogy folyamatosan folytatódnak, és soha nem érnek véget. Egy példa a végtelen sorozatra az összes páros szám sorozata, amely nagyobb, mint 0. Ez a sorozat soha nem ér véget: 2, 4, 6, és így tovább, és mindig folytathatjuk a páros számok megnevezését.
Ha egy sorozat véges, akkor könnyű megmondani, hogy mi az: egyszerűen felírhatjuk a sorozatban szereplő összes dolgot. Ez nem működik végtelen sorozat esetén. Tehát egy másik módja annak, hogy leírjunk egy sorozatot, az, hogy írjunk egy szabályt arra, hogy a dolgot bármelyik helyen megtaláljuk. A szabálynak meg kell mondania, hogyan kapjuk meg a dolgot az n-edik helyen, ha n bármilyen szám lehet. Ha tudod, mi az a függvény, akkor ez azt jelenti, hogy a sorozat egyfajta függvény.
A szabály lehet például az, hogy az n-edik helyen lévő dolog a 2×n (2-szer n) szám. Ez megmondja, hogy mi az egész sorozat, még akkor is, ha soha nem ér véget. Az első szám a 2×1, ami a 2. A második szám a 2×2, vagyis a 4. Ha a 100. számot akarjuk tudni, akkor az a 2×100, vagyis 200. Mindegy, hogy a sorozat melyik részét akarjuk, a szabály meg tudja mondani, hogy mi az.
A szekvenciák típusai
Aritmetikai haladás (AP)
Egy kifejezés és az előtte lévő kifejezés közötti különbség mindig egy konstans.
Példa: {\displaystyle 4,9,14,14,19,24,29,34,\ldots } 
9 - 4 = 5, 14 - 9 = 5, 19 - 14 = 5, 24 - 19 = 5, stb.
tehát ha az első tagot A-nak, a konstans különbséget pedig D-nek vesszük, akkor az aritmetikai sorozat általános képlete T=a+(n-1)D, ahol n a tagok száma.
Geometriai haladás (GP)
Egy kifejezés és az előtte lévő kifejezés közötti arány mindig állandó.
Példa: {\displaystyle 3,6,12,24,24,48,96,192,\ldots } 
6 : 3 = 2, 12 : 6 = 2, 24 : 12 = 2, 48 : 24 = 2, és így tovább.
az általános képlet T=ar^(n-1), ahol a az első kifejezés, r az arány és n a kifejezések száma.
Harmonikus progressziók (HP)
Egy kifejezés reciproka és az előtte lévő kifejezés reciproka közötti különbség egy konstans.
Példa: {\displaystyle 3,1.5,1,1,{\tfrac {3}{4}}},{\tfrac {3}{5}}},{\tfrac {3}{6}},{\tfrac {3}{7}}},\ldots } 
( 1 : 1.5 ) - ( 1 : 3 ) = 1 3 , ( 1 : 1 ) - ( 1 : 1.5 ) = 1 3 , ( 1 : 3 4 ) - ( 1 : 1 ) = 1 3 , {\displaystyle (1:1.5)-(1:3)={\tfrac {1}{3}}},\,\,\,\,(1:1)-(1:1.5)={\tfrac {1}{3}}},\,\,\,\,(1:{\tfrac {3}{4}})-(1:1)={\tfrac {1}{3}}},} 
és így tovább stb.
Sorozat
A sorozat egy sorozat összes tagjának összege.
Az aritmetikai sorozat összegének kiszámítására szolgáló általános képlet a következő
S=n/2 [2a=(n-1)d]
a geometriai szekvencia a következő
S= a/(1-r), ha a sorozat végtelen, és S= [a(1-r^n)]/(1-r), ha véges.
itt a az első kifejezés, d a közös különbség a számtani sorozatban, r az arány n geometriai sorozat és n a kifejezés száma.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sorozat?
V: A szekvencia egymással összefüggő események, mozgások vagy elemek összessége, amelyek meghatározott sorrendben követik egymást.
K: Hogyan használják?
V: A matematikában és más tudományágakban használják. A hétköznapi használatban események sorozatát jelenti, amelyek egymás után következnek.
K: Milyen kétféle sorozat létezik?
V: A sorozatok két fajtája a véges sorozatok, amelyeknek van vége, és a végtelen sorozatok, amelyeknek soha nincs vége.
K: Tudna példát mondani egy végtelen sorozatra?
V: A végtelen sorozatra példa a 0-nál nagyobb páros számok sorozata. Ez a sorozat soha nem ér véget; 2, 4, 6 és így tovább.
K: Hogyan írhatunk le egy végtelen sorozatot?
V: Egy végtelen sorozatot úgy írhatunk le, hogy leírunk egy szabályt, amely alapján a dolgot bármelyik helyen megtaláljuk. A szabálynak meg kell mondania, hogyan találjuk meg a dolgot az n-edik helyen, ahol n bármilyen természetes szám lehet.
K: Mit jelent (a_n), amikor egy sorozatot írunk le?
V: (a_n) a sorozat n-edik tagját jelenti.
