Mi az a nyelvcsalád? Meghatározás, példák és típusok

Nyelvcsaládok: világos meghatározás, szemléletes példák (latin→francia, spanyol), típusok, izolátumok és konstruált nyelvek áttekintése egy cikkben.

A nyelvcsaládok olyan nyelvcsoportok, amelyek rokonságban állnak egymással, mivel egy közös, régebbi nyelvből származnak. Az ilyen családba tartozó nyelvek szókincsükben, hangrendszerükben vagy szerkezetükben gyakran felismerhető hasonlóságokat mutatnak — például közös szavak (rokonszavak), hasonló toldalékrendszerek vagy szabályszerű hangtani megfelelések. A nyelvcsaládok alá különböző ágak, nyelvek és dialektusok tartozhatnak; a rokonságot a nyelvészet tudományos módszereivel lehet feltárni.

Például a francia és a spanyol is a latinból származik. A latin nyelvet régen beszélték, és az emberek egy része, akik beszélték, elkezdett egyféleképpen beszélni, például azt mondták, hogy jó: "bueno", míg egy másik csoport azt kezdte mondani, hogy "bon". A legtöbb szót egy kicsit másképp mondják a spanyolban és a franciában, ezért a kettőt különböző nyelveknek nevezik. Az ilyen eltérések mögött rendszeres szabályszerű hangtani változások és helyi fejlődés állnak, amelyek évszázadok alatt alakítják külön nyelvekké a közös eredetet.

A legtöbb nyelv egy nyelvcsaládba tartozik, de vannak nyelvek, amelyek nem. Ezeket a nyelveket nyelvi izolátumoknak nevezzük. Ilyen például a baszk (Európában) — ezeknél nem található meggyőző bizonyíték arra, hogy bármely ismert nyelvcsaládhoz tartoznának.

Vannak konstruált nyelvek is, mint például az eszperantó. A konstruált nyelvek különböző okokból készülnek: "világnyelv" létrehozása, tudományos és oktatási célok, művészi vagy fikciós használat, illetve egyszerűen szórakozásból. Ezek a nyelvek nem feltétlenül tartoznak hagyományos értelemben vett nyelvcsaládokba, mert tervezettek és gyakran ismert teremtők vagy közösségek hozták létre őket.

Hogyan állapítják meg a rokonságot?

A nyelvek rokonságát a nyelvészek elsősorban a komparatív módszerrel vizsgálják. Ennek lényege, hogy az egyes nyelvek hasonló jelentésű szavait és szerkezeti jelenségeit hasonlítják össze, majd megkeresik a szabályszerű hangtani megfeleléseket (pl. hogyan változik egy bizonyos hang egy nyelvben a másikhoz képest). Ha a megfelelések rendszeresek és több tucat, esetleg száz közös elemet mutatnak, az erős bizonyítéka lehet a közös eredetnek. A módszerrel rekonstruálni lehet a régies, már nem beszélt ősi nyelveket (ún. protónyelveket), amelyekből a család tagjai származnak.

Példák nagyobb nyelvcsaládokra

• Indoeurópai — a világ egyik legnagyobb családja; ide tartoznak a román nyelvek (pl. francia, spanyol), a germán ág (pl. angol, német), a szláv nyelvek (pl. orosz, lengyel), az indoiráni ág (pl. hindi, bengáli) és mások.
• Uralic — ide tartozik többek között a magyar, a finn és az észt.
• Sino-tibeti — ennek a családnak tagja például a kínai nyelvcsalád (mandarin) és a tibeti nyelvek.
• Afrikai családok — például az afroázsiai (arab, héber) és a nigero-kongi családok nagyon sok nyelvet foglalnak magukba.
• Ausztronéz — többek között a maláj, indonéz és a tagalog nyelvek tartoznak ide; hatalmas földrajzi kiterjedésű család.
• Dravid — Dél-Indiában például a tamil és a telugu tartozik ide.

Típusok és különleges esetek

• Nyelvi izolátumok: olyan nyelvek, amelyeknek nem ismert rokona (például a baszk); ezek vizsgálata különösen kihívást jelent.
• Konstruált nyelvek: mesterségesen tervezett nyelvek, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak történeti nyelvcsaládokhoz.
• Pidgin és kreol nyelvek: pidgin akkor keletkezik, ha különböző anyanyelvű beszélők egyszerűsített kommunikációs rendszert használnak; ha egy pidgin anyanyelvvé válik egy közösségben, kreollá alakulhat.
• Vegyes és kontakt nyelvek: hosszú nyelvi érintkezés eredményeként néha keverednek a rendszerek (szókincs, grammatikai elemek), ami megnehezítheti a tiszta családi besorolást.
• Dialektusfolyamok: egyes területeken nincs éles határ nyelvek között, hanem fokozatos átmenetek (dialektusok sora) figyelhető meg; ez a gyakorlatban sokszor döntés kérdése, hogy mi számít külön nyelvnek és mi dialektusnak.
• Kihalás és dokumentáció: sok kisebb nyelv napról napra veszít beszélőket; a nyelvcsaladok és izolátumok megértéséhez fontos a nyelvi dokumentáció és kutatás.

Összességében a nyelvcsaládok megmutatják, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ nyelvei, és segítenek megérteni a beszéd történetét, vándorlást és kulturális kapcsolatokat. A besorolásokat folyamatosan pontosítják az új kutatások (nyelvészeti, régészeti és genetikai eredmények), ezért időnként változhatnak a családokra vonatkozó elképzelések és határok.

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a nyelvcsaládok?

K: Miben hasonlítanak a nyelvek egy nyelvcsaládon belül?

K: Miért tekintik a franciát és a spanyolt különböző nyelveknek?

K: Mik azok a nyelvi izolátumok?

K: Mik a konstruált nyelvek?

K: A konstruált nyelvek tartozhatnak egy nyelvcsaládhoz?

Keresés betűvel