Nyomdai sajtó
A nyomdagép a nyomtatásra szolgáló gép. Sok másolatot készít azonos oldalakról. A nyomdagépet ma könyvek és újságok nyomtatására használják. Nagy hatással volt a társadalomra, különösen a nyugati társadalomra. Ez volt "a nyugati civilizáció egyik leghatásosabb eszköze... a gondolkodók szétszórt eszméinek összefogásában".
A fametszetű nyomtatást több évszázada végzik. Ez fába vágott egész oldalakat jelentett, szavakat és képeket. A 15. században Johannes Gutenberg továbbfejlesztette az eljárást. Különálló ötvözetből készült betűket használt, amelyeket keretbe csavarozott. Így egy nagy betűkészletből szinte bármilyen nyomtatható oldalt lehetett készíteni. Ezt az eljárást nevezték gépelésnek. Minden betű egy fémtömbben volt, keretbe rögzítve. Ezután a bélyegzőhöz hasonlóan papírt és tintát mozgathatott rajta. Ezt a módszert nevezték betűnyomógépnek. A betűk a betűk alakjában tintát hagytak a papíron, így létrehozva szöveget vagy illusztrációkat.
Az ipari forradalomban nagyobb és sokkal gyorsabb nyomdagépeket találtak fel. A legfontosabb fejlesztések a 19. században történtek. Két ötlet teljesen megváltoztatta a nyomdagépek kialakítását. Az első a gőzerő használata volt a gépek működtetéséhez. A második a nyomdai síkágy helyett a hengerek forgómozgása volt. Mindkettőt Friedrich Koenig német nyomdász valósította meg 1802 és 1818 között. Miután Koenig 1804-ben Londonba költözött, 1807-ben pénzügyi támogatást kapott projektjéhez. Koenig 1810-ben szabadalmaztatott egy gőznyomdát, amely "nagyjából olyan, mint egy gőzgéphez kapcsolt kézi prés".
Hamarosan más találmányok is megjelentek, mint például az olcsóbb papír előállítása rongyok helyett fapép felhasználásával. Később, a 19. században megjelentek a gépek, amelyek felgyorsították a korábban kézzel, betűről betűre végzett gépelést. A Linotype Inc. forrófémszedéshez tervezett gépet. Ez az olvadt ólmot alakította nyomdakész betűkké.
A 20. században számos további fejlesztés történt a nyomtatásban. Ma már a nyomdagépeket speciális célú számítógépek vezérlik, és a nyomtatandó anyagot is számítógépen készítik elő. E találmányok következtében a nyomtatás költsége más árucikkekhez képest jelentősen csökkent. Ma már egy könyv vagy folyóirat árát kevésbé határozza meg az előállítása, sokkal inkább más tényezők, például a marketing.
Újságot előállító linógépek
Galéria
· 
Egy 1811-es nyomdagép (a müncheni Német Múzeumban)
· 
Egy könyvnyomda Kabulban, Afganisztánban (2002)
· 
Heidelberger által gyártott modern nyomdagép
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nyomdagép?
V: A nyomdagép egy olyan gép, amelyet könyvek, újságok és egyéb dokumentumok nyomtatására használnak. Egy keretbe csavarozott, különálló ötvözetből készült betűket használ, amelyeket aztán papír és tinta fölött mozgatnak, és a betűk lenyomatát hagyják szöveg vagy illusztráció formájában.
K: Hogyan készült a fametszetű nyomtatás?
V: A fametszéses nyomtatás során egész oldalakat vágtak fába szavakkal és képekkel.
K: Ki fejlesztette tovább az eljárást a 15. században?
V: Johannes Gutenberg javította az eljárást a 15. században, amikor keretbe csavarozott, különálló ötvözetből készült betűket használt.
K: Hogy hívták ezt az eljárást?
V: Ezt a folyamatot hívták betűszedésnek.
K: Milyen két ötlet változtatta meg teljesen a nyomdagépek kialakítását az ipari forradalom során?
V: Az ipari forradalom során két ötlet változtatta meg teljesen a nyomdagépek kialakítását - először is, a gőzzel való működtetés; másodszor, a síkágyak felváltása a hengerek forgó mozgásával.
K: Ki tervezte a forró fémszedéshez szükséges gépet?
V: A Linotype Inc. tervezett egy gépet a forró fémszedéshez, amely az olvadt ólmot nyomtatásra kész betűtípussá alakította.
K: Hogyan változott a nyomdaipari költségek más árucikkekhez képest az idők során?
V: A nyomtatás költsége más árucikkekhez képest jelentősen csökkent az olyan találmányoknak köszönhetően, mint a gőzenergia és az olcsóbb papírgyártás rongy helyett fapépből. Napjainkban a könyvek vagy folyóiratok árát kevésbé az előállítási költségek határozzák meg, hanem sokkal inkább olyan tényezők, mint a marketing.
