Luther Márton: Kilencvenöt tézis (1517) — a protestáns reformáció kezdete
Luther Márton 1517-es Kilencvenöt tézise: az egyház kritikája és a bűnbocsánat elleni kiáltvány, amely elindította a protestáns reformáció forradalmát.
A Kilencvenöt tézis az engedékenység hatalmáról, közismert nevén a Kilencvenöt tézis, Luther Márton műve volt, amelyet 1517-ben írt latinul (Disputatio pro declaratione virtutis indulgentiarum). A tézisek rövid, vitára szánt megfogalmazások sorozataként fogalmazódtak meg, céljuk elsősorban az egyházi gyakorlat — különösen az indulgenciák (a bűnbocsánat bizonyos formáihoz kapcsolódó ígéretek) — kritikai vizsgálata volt.
Előzmények és indítékok
Az 1500-as évek elején a katolikus egyház egyes képviselői indulgenciák árusításából gyűjtöttek pénzt, részben a római Szent Péter-bazilika újjáépítésének finanszírozására. Ez a gyakorlat sokak szemében visszaélésekhez vezetett: a vásárlók úgy gondolták, hogy pénzért megvásárolhatják a bűnök miatti büntetés elengedését. Luther különösen élesen bírálta ezt a felfogást, mert úgy vélte, hogy a megváltás és a bűnbocsánat lényegi módon Isten ajándéka, amelyet a hit által kap az ember, nem pénzért vagy emberi hatalomból kiáramló engedményként.
Tartalom és fő állítások
Luther többek között azzal érvelt, hogy az egyház ne áruljon bűnbocsánatot, és hogy a valódi bűnbánat belső, lelki folyamat, nem helyettesíthető külső cselekedettel vagy anyagi hozzájárulással. Kiemelte a Szentírás tekintélyét, a hitközpontú megigazulás tanát, valamint kétségbe vonta a pápai hatalomnak azon állítását, miszerint a pápa tetszés szerint törölheti el a bűnök büntetését. A tézisek nem egy keleti–nyugati szakadás szándékával születtek, hanem tudományos vitára szánt felvetésekként; Luther eredetileg disputációra hívta a kortárs teológusokat.
A tézisek publikálása és gyors elterjedése
1517. október 31-én Luther az egyházi hatóságokhoz fordult sürgető reformfelhívásával, és ezen a napon adta át téziseit a helyi egyházi vezetésnek. Hagyományosan úgy tartják, hogy a tézisek kikerültek a wittenbergi egyetem templomának (az All Saints' Church) ajtajára mint hivatalos vita-felhívás, de a történészek között vita van arról, hogy valóban kifüggesztette-e őket — egyes források szerint inkább levelet küldött a püspöknek. Amikor a püspökök nem válaszoltak, Luther négyszemközt és nyomtatásban is terjeszteni kezdte téziseit. A könyvészet és a korabeli nyomdatechnika segítségével a tézisek nagyon gyorsan elterjedtek: rövid időn belül kinyomtatták és terjesztették több városban, többek között Nürnbergben, Lipcsében és Bázelben.
Viták, következmények és a reformáció kezdete
A tézisek megjelenése heves vitákat indított el Európa teológiai és politikai köreiben. Luther konfliktusa az egyházi vezetőkkel fokozódott: 1520-ban X. Leó pápa kiátkozta, 1521-ben pedig a worms-i birodalmi gyűlésen (Reichstag) Luther megtagadta tanainak visszavonását, ami jogi-politikai következményekhez vezetett (Luther végül száműzötté vált). A viták nyomán kialakult eszmék — különösen a Szentírás elsődlegessége és a megigazulás hit által elve — megalapozták a protestáns reformáció irányzatait, és létrehozták a lutheri teológia magvát. Luther további munkái, köztük a német nyelvű Biblia-fordítás, alapvető hatással voltak a vallási, kulturális és nyelvi átalakulásokra a következő évszázadokban.
Források és utólagos kutatások
Legutóbb, 2007 februárjában a média arról számolt be, hogy a jénai egyetemi könyvtárban talált Georg Rörer, Luther titkárának kézzel írott feljegyzése megerősíteni látszik azt a hagyományos beszámolót, amely szerint Luther kiszögezte a téziseket az ajtóra. Ezt az új leletet 2007 februárjáig még nem értékelték a tudósok, és a mai napig folyik a források kritikai vizsgálata: egyes kutatók szerint a „kiszögezés” inkább szimbolikus értelmű forrásmegjelölés volt, mások szerint valódi kifüggesztés történt.
A Kilencvenöt tézis jelentősége messze túlmutat a konkrét indulgencia-vita megoldásán: elindította azt a hosszabb idejű, széles körű teológiai és társadalmi átalakulást, amely Európa vallási térképét gyökeresen megváltoztatta. Ma a tézisek gyakran a protestáns reformáció kezdőpontjaként szerepelnek a történeti összefoglalásokban.

A 95 tézis
Kérdések és válaszok
K: Ki írta a Kilencvenöt tézist?
V: Luther Márton írta a Kilencvenöt tézist.
K: Mi volt Luther fő érve a Kilencvenöt tézisben?
V: Luther amellett érvelt, hogy az egyház ne áruljon bűnbocsánatot.
K: Milyen hatással volt Luther mozgalma az egyházra?
V: Luther mozgalma, amely végül protestáns reformáció néven vált ismertté, jelentős változásokhoz vezetett az egyházban.
K: Mikor terjesztette Luther a téziseit az egyházi hatóságok elé?
V: Luther 1517. október 31-én mutatta be téziseit az egyházi hatóságoknak.
K: Mi történt, amikor a püspökök nem reagáltak Luther reformfelhívására?
V: Amikor a püspökök nem válaszoltak, Luther magánúton terjesztette téziseit.
K: Hol nyomtatták ki a Kilencvenöt tézist?
V: A Kilencvenöt tézist Nürnbergben, Lipcsében és Bázelben nyomtatták ki.
K: Milyen új információt fedeztek fel az elmúlt években Luther cselekedeteiről?
V: 2007 februárjában a jénai egyetemi könyvtárban megtalálták Luther titkárának, Georg Rörernek egy kézzel írott feljegyzését. Ez a feljegyzés megerősíteni látszott azt a hagyományos beszámolót, amely szerint Luther kiszögezte a téziseket az ajtóra, de a tudósok még nem értékelték ezt az állítást.
Keres