Encyclopædia Britannica
Az Encyclopædia Britannica (latinul "Brit Enciklopédia"), amelyet korábban az Encyclopædia Britannica, Inc. adott ki. , egy népszerű enciklopédia. Brit angol nyelven íródott. Eredetileg csak papírra nyomtatták, de a 20. század végén kibővült digitális, azaz számítógépes változatokkal is. 2010 óta nem nyomtatják papíralapú változatban. Az enciklopédia több könyvre tagolódik. A könyvekben a cikkek ábécé sorrendben vannak elhelyezve. Voltak belőle gyermekeknek szóló változatok is. Ez a legnagyobb nyomtatott angol nyelvű enciklopédia, és a második legnagyobb enciklopédia. A legnagyobb a Wikipédia. Sokan ezt tartják a legjobb enciklopédiának, mert szerintük pontos és sok részletet tartalmaz.
Az enciklopédia egykor nagyon kicsi volt, az első, 1768-as kiadás mindössze 3 könyvet tartalmazott. Lassan egyre nagyobb lett. A legutóbbi, 1974-ben indult 15. kiadás 29 könyvet tartalmaz, plusz két tárgymutatót. Tartalmaz egy külön könyvet, a Propædia-t, amely az ismeretek rendszerezésére szolgál. A 29 könyv egy Macropædiából és egy Micropædiából áll. A Macropædia a 17 könyvből álló nagyobb, részletesebb, akár 300 oldalas cikkeket tartalmazó, 17 könyvből álló könyv, míg a Micropædia a kisebbik, sok sokkal rövidebb, általában 750 szónál kevesebb szócikket tartalmazó cikkel. A Micropædiát gyors ellenőrzésre használják, de a részletesebb információkért az embereknek a Macropædiát kell használniuk. Mindegyik könyv nagyon nagy, könyvenként több mint 1000 oldal. Minden évben megjelent egy frissített könyv. A legutóbbi évkönyv a 2018-as évkönyv volt, amely 2017-ben jelent meg.
2012 márciusában az Encyclopædia Britannica, Inc. bejelentette, hogy nem ad ki többé nyomtatott kiadványt, és helyette az Encyclopædia Britannica Online-ra összpontosít.
A Britannica szócikkei nem gyerekeknek, hanem művelt felnőtteknek szólnak, és mintegy 100 főállású szerkesztő és több mint 4000 szakértő munkatárs írja őket. A Britannica jelenleg a legrégebbi angol nyelvű enciklopédia. Először 1768 és 1771 között adták ki a skóciai Edinburghban, és nagyon népszerűvé vált, 1801-ben jelent meg a harmadik, 21 könyvből álló kiadás.
A Britannica terjedelme az 1930-as évek óta szinte változatlan, mintegy 40 millió szócikket tartalmaz félmillió témában. Az enciklopédia egykor a britek tulajdonában volt. A 20. században amerikai tulajdonba került, de még mindig brit angol nyelven íródott. Az idők során az enciklopédia nehezen próbált pénzt keresni, amivel szinte minden enciklopédia szembesül.
Történelem
A Britannica sok különböző ember tulajdonában volt. Köztük volt a skót A & C Black kiadó, Horace Everett Hooper, Sears Roebuck és William Benton. Az Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdonosa Jacqui Safra svájci milliárdos és színész. Az informatika egyre jobbá vált, és az elektronikus enciklopédiák, mint például a Microsoft Encarta és a Wikipedia miatt az emberek már nem akarnak nyomtatott enciklopédiákat vásárolni. Az Encyclopædia Britannica, Inc. a fennmaradás érdekében továbbra is azt hangoztatja, hogy a Britannica jó és pontos, olcsóbbá tette az enciklopédiát, és elektronikus változatokat készített CD-ROM-on, DVD-n és a világhálón. Az 1930-as évek eleje óta a vállalat mellékági referenciaműveket is támogatott.
Editions
Az enciklopédiának 15 hivatalos kiadása van, a 3. és 5. kiadáshoz képest néhány bővítéssel (lásd az alábbi táblázatot). Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a 10. kiadás csak a 9. kiadás bővítése volt, a 12. és 13. kiadás pedig a 11. kiadás bővítése. A 15. kiadást 1985-ben átszerkesztették, és a frissített, jelenlegi változat a 15. kiadás.
Az enciklopédia története során a Britannica kiváló szakkönyv akart lenni, és tanulási anyagot akart nyújtani a tanulni vágyóknak. 1974-ben a 15. kiadásnak volt egy harmadik kívánsága is: összeállítani mindazt, amit mindenki tud. A Britannica története öt fő korszakra, illetve időtartamra osztható.
Első korszak
A Britannica első éveiben (1-6. kiadás, 1768-1826) az első szerzők, Colin Macfarquhar és Andrew Bell, valamint barátaik és rokonaik, például Thomas Bonar, George Gleig és Archibald Constable irányították. A Britannica először 1768 és 1771 között jelent meg a skóciai Edinburghban, Encyclopædia Britannica, avagy: A dictionary of arts and sciences, compiled upon a new plan címmel. A francia Encyclopédie helyettesítésére íródott. Logója, amely Skócia virágos emblémája, mutatja, hogy a Britannica skót vállalkozás volt. Az enciklopédia megalkotása az egyik leghíresebb esemény, amely abban az időben történt, amikor Skócia sok mindent kezdett feltalálni, vagyis a felvilágosodás korában. A Britannica háromkötetes sorozatként indult ( az 1. kiadásban), amelyet egy fiatal szerkesztő - William Smellie - írt. Sokan azt mondták, hogy az enciklopédia első kiadása nagyon pontatlan volt, és sok probléma volt benne. Lassan a Britannica az első korszakban 20 könyvből álló, sok ember által írt kiadvánnyá változott. Bár néhány más enciklopédia is küzdött a Britannicával, mint például Rees Cyclopaedia-ja és Coleridge Encyclopaedia Metropolitana-ja, ezek az enciklopédiák vagy csődbe mentek, vagy nem készültek el, mert az őket író emberek vitatkoztak. Amikor az első korszak már majdnem véget ért, a Britannica megírásában sokan segítettek, akik mind különböző típusú készségekkel rendelkeztek. Az enciklopédiának úgy sikerült ennyi embert megszereznie, hogy a barátaikat hívták segítségül.
Második korszak
A második korszakban (7-9. kiadás, 1827-1901) a Britannica az A & C Black nevű edinburgh-i cég tulajdonában volt. Bár néhányan azért segítettek a Britannica megírásában, mert a legfontosabb szerkesztők barátai voltak, sokan mások azért akartak segíteni a Britannicának, mert az nagyon sikeres lett. Ezek az emberek sok más országból érkeztek, és néhányuk nagyon híres volt azokról a dolgokról, amelyekről írtak. Az enciklopédia 7. kiadásához írtak egy indexet az összes cikkről, és egészen 1974-ig folytatták az index készítését. Az első angol főszerkesztő Thomas Spencer Baynes volt, aki a híres 9. kiadás elkészítését vezette, amelyet "Scholar's Edition"-nek is neveznek. A 9. kiadást tartják a valaha írt, leginkább diákoknak szánt Britannicának. A 19. század végén azonban a 9. kiadás már túl öreg volt, és a Britannica számos pénzügyi problémával küzdött.
Harmadik korszak
A harmadik korszakban (10-14. kiadás, 1901-1973) a Britannica amerikaiak tulajdonába került, akik a több pénzszerzés érdekében sokat reklámoztak. Az amerikai tulajdonosok lassan a Britannica cikkeit is egyszerűbbé tették, hogy több embert tudjon kiszolgálni. A 11. kiadást sokan az enciklopédia legjobb kiadásának tartják. Tulajdonosa, Horace Hooper rendkívül sokat dolgozott azon, hogy a 11. kiadás tökéletes legyen. Amikor Hooper pénzügyi gondokkal küzdött, a Britannicát körülbelül 18 évig (1920-1923, 1928-1943) a Sears Roebuck vezette. 1932-ben a Sears alelnöke, Elkan Harrison Powell volt a Britannica tulajdonosa.
1936-ban kezdte el a lexikon folyamatos és gyakori felülvizsgálatát (ez ma is így történik), amelyben minden cikket tízévente legalább kétszer ellenőriznek. Ez nagy különbség volt a korábbiakhoz képest, amikor a cikkeket csak akkor változtatták meg, amikor új kiadást írtak, körülbelül 25 évente, és egyes cikkeket felülvizsgálat nélkül is újra felhasználtak. Gyorsan készített néhány oktatási terméket is, amelyek még ismertebbé tették az enciklopédiát mindenki számára. 1943-ban William Benton 1973-ban bekövetkezett haláláig vezette a Britannicát. Benton létrehozta a Benton Alapítványt is, amely 1996-ig kezelte a Britannicát. E korszak vége felé, 1968-ban a Britannica 200 éves évfordulóját ünnepelte, és 2014-ben adta ki az utolsó nyomtatott kiadást.
Az Encyclopædia Britannica első kiadásának címlapja
A National Geographic magazin 1913. májusi számában megjelent 11. kiadás amerikai reklámja
Az Encyclopædia Britannica 19. század közepén megjelent kiadásai olyan fontos kutatásokat tartalmaztak, mint Thomas Young Egyiptomról szóló cikke, amely a Rosetta-kő hieroglifáinak fordítását tartalmazta (a képen).
Az enciklopédia most
2007-es nyomtatott változat
1985 óta a Britannica négy részből áll: a Micropædia, a Macropædia, a Propædia és egy kétkötetes index. A Britannica szócikkei a Micropædia és a Macropædia című könyvekben találhatók, amelyek 12, illetve 17 könyvet tartalmaznak, mindegyik könyv körülbelül ezer oldalas. A 2007-es Macropædia 699 részletes cikket tartalmaz, amelyek lehetnek akár 2 oldal rövidek és 310 oldal hosszúak is, valamint hivatkozásokkal és megnevezett szerzőkkel rendelkeznek. A 2007-es Micropædia körülbelül 65 000 cikket tartalmaz, és körülbelül 97%-a 750 szónál kevesebbet tartalmaz, nincs hivatkozás, és nincsenek megnevezett szerzők. A Micropædia-cikkek célja a gyors tényellenőrzés és a Macropædiában található további információk megtalálásának segítése. A Macropædia-cikkek elvileg jól megírt cikkek a témájukról, és olyan információkat tartalmazó cikkek, amelyeket sehol máshol nem találsz meg. A leghosszabb cikk (310 oldal) az Egyesült Államokról szól, és az egyes államokról szóló cikkek összeillesztéséből született.
A Britannicában úgy lehet információt találni, ha követjük a megjegyzéseket, amelyek megmondják, hogy az emberek hol találnak további információkat a Micropædia és a Macropædia részekben; de ebből nagyon kevés van, minden oldalra körülbelül csak egy ilyen jut. Ezért arra kérjük az olvasókat, hogy próbálják meg használni az indexeket vagy a Propædiát, amely témakörök szerint rendszerezi a Britannica-kötetekben található információkat.
A Propædia felhasználása a "Tudás vázlata", amely rendezni akarja mindazt, amit az emberek tudnak. A Vázlatot a Britannica szerkesztői gondolják át, hogy eldöntsék, mely cikkek kerüljenek a Micropædia és a Macropædia kötetekbe. A Vázlatot tanulmányi útmutatónak is szánják, és arra, hogy megmondja a diáknak, aki egy témát mélyrehatóan meg akar tanulni, hogy milyen cikkeket használjon. A könyvtárak szerint azonban nagyon kevesen használják, és a recenzensek azt javasolják a lexikonoknak, hogy többé ne nyomtassák ki. A Propædia átlátszó papírra nyomtatott ábrákat is tartalmaz a nagy témákról, valamint egy olyan részt, amely felsorolja azokat az embereket, akik együtt dolgoztak az enciklopédia elkészítésén.
A Micropædia és a Macropædia összesen mintegy 40 millió szót és 24 000 képet tartalmaz. Az index 2350 oldalas, amely a Britannicában leírt 228 274 témát sorolja fel. A Britannica a brit helyesírást használja, nem pedig az amerikai helyesírást. Például a colour (nem color), a centre (nem center) és az encyclopaedia (nem encyclopedia) szavakat használja. Ezt a szabályt azonban nem mindig követi, például defense és nem defense. A szó egyéb írásmódjait néha linkkel jelzi, például "Color: lásd Colour".
1936 óta a Britannica szócikkeit gyakran átdolgozzák, évente a szócikkek körülbelül 10%-át írják újra. Az egyik Britannica weboldal szerint 2007-ben a cikkek 46%-át dolgozták át az elmúlt három évben; egy másik Britannica weboldal szerint azonban csak a cikkek 35%-át dolgozták át.
A Micropædia és a Macropædia cikkek elrendezése (ábécésorrendben) nagyon pontos. A nem angol betűket figyelmen kívül hagyják, és a számokkal ellátott cikkek, mint például az "1812-es háború", úgy vannak elrendezve, mintha a számot kiírták volna ("Tizennyolc-tizenkettő háború"). Ha a cikkek azonos nevűek, akkor a személyekről szóló cikkek következnek először, aztán a helyek, majd a dolgok. Az azonos nevű személyek először ország, majd koruk szerinti ábécé szerinti sorrendbe kerülnek. Hasonlóképpen, az azonos nevű helyeket az országuk szerinti ábécé szerint rendezzük.
Egyéb britanniaiak
Nyomtatott
A Britannica enciklopédiáknak van néhány kisebb változata. A Britannica Concise Encyclopædia, amely egy könyvben íródott, 28 000 rövidebb cikket tartalmaz. A Britannica által 2007-ben kiadott Compton's by Britannica, benne a régi Compton's Encyclopedia, 10-17 éves tizenéveseknek íródott, 26 könyvből és 11 000 oldalból áll. A Children's Britannica 1960-ban jelent meg a cégnél; ezt John Armitage szerkesztette, és Ő Királyi Felsége, a walesi herceg számára írta; az írók szinte mind britek voltak. További könyvek a My First Britannica, amely hat és tizenkét év közötti gyermekek számára íródott, és a Britannica Discovery Library, amely három és hat év közötti gyermekek számára íródott (1974 és 1991 között adták ki). Az Encyclopædia Britannica, Inc. 1938 óta minden évben kiadja az Év Könyvét, amely az elmúlt év eseményeiről tartalmaz információkat, és az 1994-es kiadás óta (az 1993-as év eseményeivel együtt) online íródik. A cég néhány speciális témájú könyvet is kiad, például Shakespeare-t: The Essential Guide to the Life and Works of the Bard (Wiley, 2006).
Elektronikus
A Britannica Ultimate Reference Suite 2006 DVD több mint 55 millió szót és több mint 100 000 cikket tartalmaz. Tartalmaz 73 645 Britannica-cikket, a többi cikket a Britannica Student Encyclopædia, a Britannica Elementary Encyclopædia és a Britannica Book of the Years (1993-2004), valamint néhány régi cikket az enciklopédia régi kiadásaiból. A teljes DVD egyéb bónusz eszközöket is tartalmaz, többek között térképeket, videókat, hanganyagokat, animációkat és weblinkeket. Tanulási segédleteket, valamint a Merriam-Webster szótárát és tezauruszát is tartalmazza.
Az Encyclopædia Britannica Online egy több mint 120 000 cikket tartalmazó, gyakran frissített weboldal. Minden nap tartalmaz funkciókat, frissítéseket és linkeket a The New York Times és a BBC hírportáljaihoz. A weboldal használatáért fizetni kell. Az iskolák, főiskolák és könyvtárak különleges kedvezményeket kapnak, mivel ezek a nagy embercsoportok fontosak a Britannica üzletében. A cikkek online ingyenesen olvashatók, de csak az első néhány mondat látható. 2007 elejétől kezdve a Britannica lehetővé tette, hogy az emberek ingyenesen olvassák a cikkeket, ha azok egy másik weboldalra vannak linkelve, mivel ezek a linkek révén a cikkek gyakrabban és könnyebben megjelennek a keresőmotorokban.
2007. február 20-án az Encyclopædia Britannica, Inc. közölte, hogy az AskMeNow mobiltelefonos keresőcéggel együttműködve enciklopédiát készít a telefonokban. A felhasználók szöveges üzenetben küldhetnek kérdést, és az AskMeNow a Britannica 28 000 cikkből álló enciklopédiájában keres majd a válaszadás érdekében.
A wiki-Britannica használatának ötletét 2008. június 3-án jelentették be. Sok ember vesz majd részt a munkában, a Britannica munkatársai fontos részeket szerkesztenek.
Az Encyclopædia Britannica nemzetközi kínai kiadása , az eredeti 15. kiadásból fordítva, néhány cikket módosítva vagy átírva, az Encyclopaedia of China Publishing House kiadásában jelenik meg; mind a 20 kötetből a 19. és a 20. kötet indexes.
Kapcsolódó oldalak
- 1911 Encyclopædia Britannica
- Encyclopædia Britannica, Inc.
- Macropædia, Micropædia, Propædia
Kérdések és válaszok
K: Milyen nyelven íródott az Encyclopזdia Britannica?
V: Az Encyclopזdia Britannica brit angol nyelven íródott.
K: Hány könyvet tartalmaz az enciklopédia legutóbbi kiadása?
V: Az enciklopédia legutóbbi kiadásának 29 könyve van, plusz két tárgymutató.
K: Melyik két részből áll az enciklopédia?
V: Az enciklopédia egy Makropזdia és egy Mikropזdia részből áll.
K: A Macropזdia szócikkei általában milyen hosszúak?
V: A Macropזdia cikkei akár 300 oldalasak is lehetnek.
K: Ki ír cikkeket az Encyclopזdia Britannica számára?
V: Az Encyclopזdia Britannica cikkeit mintegy 100 főállású szerkesztő és több mint 4000 szakértő munkatárs írja.
K: Mikor adták ki először?
V: Az Encyclopזdia Britannica először 1768 és 1771 között jelent meg a skóciai Edinburghban.
K: Mi történt a nyomtatott kiadásokkal 2010 után?
V: 2010 után az Encylopaedicia Britaninca nyomtatott kiadásai megszűntek, és helyette az online változatra helyeződött át a hangsúly.
