Hermann Göring
Hermann Wilhelm Göring (1893. január 12. Rosenheim, Felső-Bajorország, Bajorország, Németország - 1946. október 15. Nürnberg, Közép-Frankföld, Bajorország, Németország) német politikus és katonai vezető volt. Hitler után második emberként a náci párt (NSDAP) egyik legbefolyásosabb vezetője volt. 1932 és 1945 között Adolf Hitler alatt a német Reichstag elnöke és a Harmadik Birodalom minisztere is volt. A második világháborúban a német légierő főparancsnoka volt. Göring volt felelős a koncentrációs táborok és a Gestapo, a hivatalos titkos náci rendőrség létrehozásáért, amelyet Heinrich Himmler SS-főnöknek adott át. 1941-ben ő adta Reinhard Heydrichnek a parancsot a zsidók millióinak megölésére irányuló végső megoldás megszervezésére.
Göring egyike volt a nürnbergiperben megvádolt 25 személynek. A bíróság bűnösnek találta. Az 1946. október 1-jei ítélet szerint fel kellett volna akasztani, de néhány órával a kivégzés előtt öngyilkos lett, mert lenyelt egy ciántablettát.
Korai életút
Hermann Göring, Ernst Heinrich Göring és Franziska Göring (született Tiefenbrunn) fia a bajorországi Rosenheimben született. Göring apja bíró volt. Otto von Bismarck német kancellár 1885-ben Ernst Göringet tette meg Délnyugat-Afrika (ma: Namíbia) első birodalmi komisszárjává (főkormányzójává).
Hermann Göringnek két testvére volt, Albert Göring és Karl Ernst Göring, valamint két nővére, Olga Therese Sophie Göring és Paula Elisabeth Rosa Göring.
Élete első három évét édesanyja egyik barátnőjénél töltötte, mert Göring apja Namíbiában tartózkodott. 1901-től keresztapja, Hermann von Epenstein kúriájában lakott. Hermann édesanyjának viszonya (romantikus kapcsolat a férjén kívül mással) volt von Epensteinnel. Fürthi és ansbachi gimnáziumokba járt. A gyerekkori játékaiban mindig a háborúról szólt a történet.
1905-ben egy karlsruhei katonai iskolába ment. Az érettségit és a tiszti vizsgát 1912-ben tette le. Ezután a bajor Prinz Wilhelm-ezredhez (112. gyalogezred) került Mulhouse-ba.
Hermann Göring 1907-ben
Első világháború
Az első világháború kitörésekor Göring hadnagyi rangban volt. A gyalogságnál szolgált. 1915-ben reumája miatt kórházba kellett vonulnia. Barátja, Bruno Loerzer vette rá, hogy csatlakozzon a légierőhöz. Franciaországban megfigyelőként repült, azaz olyan személyként, aki célpontokat és ellenséges repülőket keresett. Ezért 1915-ben megkapta a Vaskereszt első osztályú kitüntetést. 1916-ban repülőgép vezetésére képezték ki. 1916. március 14-én lőtte le első bombázóját. 1917-ben a 27. repülő csoport vezetője lett. 1918-ban, miután 19. repülőgépét lelőtte, megkapta a Pour le Mérite (más néven "Kék Max" kitüntetést). Ez volt Németországban a légierő legmagasabb kitüntetése. Manfred von Richthofen halála után ő lett a "Vörös Báró" repülőcsoport vezetője.
Weimari Köztársaság
1919 és 1921 között Göring kaszkadőrpilótaként dolgozott Skandináviában. 1922 novemberében találkozott Adolf Hitlerrel, és belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP). Göring 1923. február 3-án Stockholmban feleségül vette Carint. 1923-ban az SA-t vezette (Oberste SA-Führer), és részt vett a Sörcsarnok-puccsban, ahol megsebesült. Ezt követően Ausztriába ment. Fájdalmai miatt egy orvos morfiumot injekciózott neki, de függővé vált tőle. 1925 és 1926 között kétszer is kezelték Svédországban, a Långbro elmegyógyintézetben. [] 1927-ben tért vissza Németországba. 1928-ban a weimari köztársaság Reichstagjának tagja lett. A Reichstag tagja volt a második világháború végéig. 1932-ben az NSDAP lett a Reichstag legerősebb pártja. Göring ekkor lett a Reichstag elnöke.
Göring a Harmadik Birodalom idején
Amikor Hitler 1933-ban a weimari Németország kancellárja lett, Göringet konkrét feladatkör nélküli birodalmi miniszterré tette. Ez azt jelenti, hogy nem volt minisztérium vezetője. 1933 áprilisában Poroszország miniszterelnökévé nevezték ki. Majd 1933. augusztus 30-án Paul von Hindenburg tábornokká nevezte ki. 1934 és 1935 között több ügynökség minisztere lett. Felesége 1931-ben meghalt, 1935-ben Berlinben feleségül vette Emmy Sonnemannt. [] 1936-ban a német Kondor-légiót küldte Spanyolországba, hogy segítsen Francisco Francónak. Az 1938-as kristályéjszaka után ő volt a felelős a zsidó üzletemberek eltávolításáért a német gazdasági rendszerből. A második világháború alatt legnagyobb veresége a Nagy-Britannia elleni légi csatában elszenvedett vereség volt. Hitler Göringet nevezte ki utódjának, ha 1939-ben meghalna.
1940-ben Adolf Hitler, a náci vezető, Reichsmarschall (birodalmi marsall) lett. 1941-ben Göring utasította Heydrichet, hogy készítsen tervet a holokausztra. 1942-ben Fritz Sauckelnek azt a parancsot adta, hogy az orosz lakosságot ipari munkára használja fel. 1943-ban Göring 50. születésnapja alkalmából drága születésnapi partit rendezett. 1945. április 20-án otthagyta Hitler születésnapi partiját, és Berchtesgadenbe utazott. Azt mondta Hitlernek, hogy fontos dolga van Dél-Németországban. Berchtesgadenből Göring táviratot küldött Hitlernek Berlinbe. A táviratban Göring az államügyek átvételéről érdeklődött. A háború vége felé, a távirat után kezdett tárgyalni a szövetségesekkel. Emiatt Hitler börtönbe akarta záratni Göringet. Göring ezután az amerikaiakhoz ment.
1945. április 29-én Hitler eltávolította Göringet minden hivatalából, megfosztotta párttagságától és elrendelte letartóztatását. Ezt írta le végrendeletében.
Hermann Göring (balra) és Adolf Hitler (jobbra) 1939-ben
A háború után
Göring 1945. május 9-én adta meg magát Bajorországban. A nürnbergi per 1945. november 20-án kezdődött. 1946. március 18-án Göringet a szövetségesek kihallgatták. Ezt követően Nürnbergben bebörtönözték. Ő volt a harmadik legmagasabb rangú náci tisztviselő, akit Nürnbergben bíróság elé állítottak. Göringnél magasabb ranggal csak Karl Dönitz birodalmi elnök (volt nagytengernagy) és Rudolf Hess volt Führer-helyettes rendelkezett. A bírák úgy döntöttek, hogy bűnös. Emiatt 1946. október 1-jén a bíróság arra az ítéletre jutott, hogy fel kell akasztani. Egy nappal az akasztás előtt öngyilkosságot követett el egy ciántablettával. Nem tudni, hogy Göring hogyan jutott a ciánhoz, és mennyi ideig rejtegette, de volt olyan állítás, hogy egy amerikai katonától kapta, aki szerelmes volt egy német nőbe, aki kapcsolatban állt vele. Nem tudni, hogy ez igaz-e.
Hermann Göring őrizetbe vételi jelentése és arcképei
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Hermann Wilhelm Gِring?
V: Hermann Wilhelm Gِring német politikus és katonai vezető volt Németországban, aki Adolf Hitler után a második számú parancsnokként szolgált.
K: Milyen tisztségeket töltött be a náci párton belül?
V: A náci párt (NSDAP) egyik legbefolyásosabb vezetője volt, és olyan tisztségeket töltött be, mint a német Reichstag elnöke, a Harmadik Birodalom minisztere és a német légierő főparancsnoka.
K: Milyen szervezeteket hozott létre Gِring a hatalmon töltött ideje alatt?
V: Gِring felelős a koncentrációs táborok és a Gestapo létrehozásáért, amely egy titkos rendőri szervezet volt.
K: Ki vette át az irányítást ezek felett a szervezetek felett Gِring után?
V: Gِring után Heinrich Himmler SS-főnök vette át az irányítást e szervezetek felett.
K: Milyen parancsot adott Reinhard Heydrichnek 1941-ben?
V: 1941-ben utasítást adott Reinhard Heydrichnek, hogy szervezze meg a "Végső megoldás" néven ismertté vált eseményt, amely zsidók és lengyelek millióinak megölésével járt.
K: Hogyan ítélték el Hermann Wilhelm Gِringet a nürnbergi perben?
V: A nürnbergi perben 1946. október 1-jén bírósági határozattal bűnösnek találták.
K: Hogyan halt meg Hermann Wilhelm Gِring?
A: Néhány órával azelőtt, hogy kivégzésére sor kerülhetett volna, egy ciántablettát lenyelve végzett magával.
