Hermann Göring – náci vezető, Luftwaffe-főparancsnok és nürnbergi vádlott

Hermann Göring életrajza: náci vezető, Luftwaffe-főparancsnok és nürnbergi vádlott — hatalom, háborús bűnök és a Harmadik Birodalom felelőssége.

Hermann Wilhelm Göring (1893. január 12. Rosenheim, Felső-Bajorország, Bajorország, Németország – 1946. október 15. Nürnberg, Közép-Frankföld, Bajorország, Németország) német politikus és katonai vezető volt. Hitler után a náci párt egyik legbefolyásosabb alakja; 1932 és 1945 között Adolf Hitler alatt a német Reichstag elnöke és a Harmadik Birodalom több fontos miniszteri posztját betöltötte. A második világháborúban a német légierő (Luftwaffe) főparancsnoka volt, és 1940-ban a Hitler által adományozott Reichsmarschall cím birtokosa lett. Göring nevét a náci terrorrendszer felépítéséhez fűződő tevékenységek, valamint a gazdasági és katonai irányítás, továbbá a háborús és emberiség elleni bűnök miatt tartják számon.

Korai évek és az I. világháború

Göring tehetős bajor családból származott. Az I. világháborúban vadászpilótaként szolgált, több légi győzelmet ért el, és elnyerte a Pour le Mérite kitüntetést. A harctéri sebesülés után tartósan küzdött fájdalmakkal, később morfiumfüggősége is kialakult, ami egész hátralévő életére hatással volt.

Politikai felemelkedés a nácik között

A háború után a politikai szélsőségesség felé vonzódott: korai támogatója volt a Nemzeti Szocialista Német Munkáspártnak (NSDAP). Részt vett a 1923-as müncheni sörpuccsban, később pedig Hitler egyik legközelebbi bizalmasa lett. A párt hatalomra jutása után számos állami és pártpozíciót kapott; 1933-ban például Poroszország minisztériumának és belügyi szerveinek felelősségi körébe került, ami lehetővé tette számára a bűnüldöző és internálási rendszerek kialakításában való részvételt.

Szerepe a terror- és rendőrállam kiépítésében

Göring kulcsszerepet játszott a náci diktatúra rendőri és elnyomó intézményeinek kiépítésében: a korai koncentrációs táborok létrehozásában és a titkosrendőrségi szervezetek szervezésében is részt vett. Kezdetben ő irányította a porosz rendőrségi és belbiztonsági szerveket, és közvetetten hozzájárult a koncentrációs táborok létrehozásához, valamint a politikai ellenfelek vegzálásához. Később ezeknek az intézményeknek a felelősségét, így a rendőrség és a titkosrendőrség (a későbbi Gestapo) irányítását fokozatosan átruházták Heinrich Himmler SS-vezetőre.

Gazdasági és katonai szerep

1936-ban Göring lett a Németország felkészítéséért felelős „négyéves terv” vezetője, amelynek célja a háborúra való gyorsipari és katonai felkészülés volt. Ugyancsak nála futott össze számos gazdasági, ipari és művészeti kérdés, és ő felügyelte a megszállt területek gazdasági kizsákmányolását, valamint a zsidó tulajdonok kisajátítását. Műkincsek, ipari kapacitás és értékek elsajátítása révén személyes vagyonát is gyarapította; nagy mennyiségű lefoglalt vagyont és műkincset halmozott fel, amelyek egy részét fekete piacon is árusították.

A Luftwaffe és a háború

Göring a Luftwaffe megalapítója és parancsnoka volt, felelősséggel tartozott a légierő szervezéséért és hadviseléséért. A korai háborús sikerek után a légierő teljesítménye elmaradt a várttól, különösen a keleti fronton és a háború későbbi éveiben. A katonai kudarcok és a háború eszkalálódása csökkentették befolyását, de hivatalos rangjai és Hitlerhez fűződő közelsége hosszú ideig megőrizték pozícióját.

Részvétel a zsidók elleni politikában

Göring fontos adminisztratív és parancsnoki szerepet töltött be a Harmadik Birodalom üldözőpolitikájában. 1941-ben írásbeli utasítást adott Reinhard Heydrichnek a feladat megtervezésére és előkészítésére, amelynek célja a zsidók „végső megoldásának” (Endlösung) kidolgozása volt; ez a lépés része lett a náci holokausztnak, amely milliók meggyilkolásához vezetett. Emellett Göring közvetve vagy közvetlenül hozzájárult a zsidó közösségek gazdasági ellehetetlenítéséhez és deportálásához biztosított adminisztratív háttérhez.

Nürnbergi per és halála

Göring a nürnbergiperben a 24 vádlott közé tartozott (összesen 25 személyt vádoltak, köztük több kulcsfigurát is). A vádak között szerepeltek: a béke elleni bűnök, háborús bűnök, emberiség elleni bűnök és a bűnszervezet-tagság (például az NSDAP és az SS). A bíróság 1946. október 1-jén bűnösnek találta, és halálbüntetésre ítélte: a kivégzés módja felakasztás volt.

Az ítéletet követően, a végrehajtásra kitűzött napon, néhány órával a tervezett kivégzés előtt Göring öngyilkosságot követett el: börtöncellájában lenyelt egy ciántablettát, és október 15-én meghalt. Vizsgálatok szerint a halált cián okozta.

Örökség és történeti megítélés

• Göring a náci rendszer egyik fő irányítójának számít: politikai, gazdasági és katonai pozíciói révén kulcsszerepet játszott a Harmadik Birodalom belső működtetésében és a háború előkészítésében.
• Személye a korrupció, a háborús fosztogatás és a nemzetközi bűnök – különösen a holokauszt – szimbolikus jelképe lett.
• A nürnbergi per döntése és a róla kialakított történeti kép azt tükrözi, hogy a vezető szerep és a hatalommal való visszaélés milyen súlyos következményekkel járhatnak.

Korai életút

Hermann Göring, Ernst Heinrich Göring és Franziska Göring (született Tiefenbrunn) fia a bajorországi Rosenheimben született. Göring apja bíró volt. Otto von Bismarck német kancellár 1885-ben Ernst Göringet tette meg Délnyugat-Afrika (ma: Namíbia) első birodalmi komisszárjává (főkormányzójává).

Hermann Göringnek két testvére volt, Albert Göring és Karl Ernst Göring, valamint két nővére, Olga Therese Sophie Göring és Paula Elisabeth Rosa Göring.

Élete első három évét édesanyja egyik barátnőjénél töltötte, mert Göring apja Namíbiában tartózkodott. 1901-től keresztapja, Hermann von Epenstein kúriájában lakott. Hermann édesanyjának viszonya (romantikus kapcsolat a férjén kívül mással) volt von Epensteinnel. Fürthi és ansbachi gimnáziumokba járt. A gyerekkori játékaiban mindig a háborúról szólt a történet.

1905-ben egy karlsruhei katonai iskolába ment. Az érettségit és a tiszti vizsgát 1912-ben tette le. Ezután a bajor Prinz Wilhelm-ezredhez (112. gyalogezred) került Mulhouse-ba.

Hermann Göring 1907-ben

Göring a Harmadik Birodalom idején

Amikor Hitler 1933-ban a weimari Németország kancellárja lett, Göringet konkrét feladatkör nélküli birodalmi miniszterré tette. Ez azt jelenti, hogy nem volt minisztérium vezetője. 1933 áprilisában Poroszország miniszterelnökévé nevezték ki. Majd 1933. augusztus 30-án Paul von Hindenburg tábornokká nevezte ki. 1934 és 1935 között több ügynökség minisztere lett. Felesége 1931-ben meghalt, 1935-ben Berlinben feleségül vette Emmy Sonnemannt. ^[] 1936-ban a német Kondor-légiót küldte Spanyolországba, hogy segítsen Francisco Francónak. Az 1938-as kristályéjszaka után ő volt a felelős a zsidó üzletemberek eltávolításáért a német gazdasági rendszerből. A második világháború alatt legnagyobb veresége a Nagy-Britannia elleni légi csatában elszenvedett vereség volt. Hitler Göringet nevezte ki utódjának, ha 1939-ben meghalna.

1940-ben Adolf Hitler, a náci vezető, Reichsmarschall (birodalmi marsall) lett. 1941-ben Göring utasította Heydrichet, hogy készítsen tervet a holokausztra. 1942-ben Fritz Sauckelnek azt a parancsot adta, hogy az orosz lakosságot ipari munkára használja fel. 1943-ban Göring 50. születésnapja alkalmából drága születésnapi partit rendezett. 1945. április 20-án otthagyta Hitler születésnapi partiját, és Berchtesgadenbe utazott. Azt mondta Hitlernek, hogy fontos dolga van Dél-Németországban. Berchtesgadenből Göring táviratot küldött Hitlernek Berlinbe. A táviratban Göring az államügyek átvételéről érdeklődött. A háború vége felé, a távirat után kezdett tárgyalni a szövetségesekkel. Emiatt Hitler börtönbe akarta záratni Göringet. Göring ezután az amerikaiakhoz ment.

1945. április 29-én Hitler eltávolította Göringet minden hivatalából, megfosztotta párttagságától és elrendelte letartóztatását. Ezt írta le végrendeletében.

Hermann Göring (balra) és Adolf Hitler (jobbra) 1939-ben

A háború után

Göring 1945. május 9-én adta meg magát Bajorországban. A nürnbergi per 1945. november 20-án kezdődött^. 1946. március 18-án Göringet a szövetségesek kihallgatták. Ezt követően Nürnbergben bebörtönözték. Ő volt a harmadik legmagasabb rangú náci tisztviselő, akit Nürnbergben bíróság elé állítottak. Göringnél magasabb ranggal csak Karl Dönitz birodalmi elnök (volt nagytengernagy) és Rudolf Hess volt Führer-helyettes rendelkezett. A bírák úgy döntöttek, hogy bűnös. Emiatt 1946. október 1-jén a bíróság arra az ítéletre jutott, hogy fel kell akasztani. Egy nappal az akasztás előtt öngyilkosságot követett el egy ciántablettával. Nem tudni, hogy Göring hogyan jutott a ciánhoz, és mennyi ideig rejtegette, de volt olyan állítás, hogy egy amerikai katonától kapta, aki szerelmes volt egy német nőbe, aki kapcsolatban állt vele. Nem tudni, hogy ez igaz-e.

Hermann Göring őrizetbe vételi jelentése és arcképei

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Hermann Wilhelm Gِring?

K: Milyen tisztségeket töltött be a náci párton belül?

K: Milyen szervezeteket hozott létre Gِring a hatalmon töltött ideje alatt?

K: Ki vette át az irányítást ezek felett a szervezetek felett Gِring után?

K: Milyen parancsot adott Reinhard Heydrichnek 1941-ben?

K: Hogyan ítélték el Hermann Wilhelm Gِringet a nürnbergi perben?

K: Hogyan halt meg Hermann Wilhelm Gِring?

Keresés betűvel