Szíriai polgárháború (2011–): okok, szereplők és humanitárius következmények

Átfogó elemzés a szíriai polgárháború okairól, szereplőiről és emberi tragédiáiról — konfliktus, geopolitika és humanitárius következmények részletes bemutatása.

A szíriai polgárháború, más néven szíriai felkelés (arabul: الثورة السورية), vagy szíriai válság (arabul: الأزمة السورية), egy jelenleg is tartó fegyveres konfliktus Szíriában. A Ba'ath-kormány olyan erők ellen harcol, amelyek el akarják távolítani a hatalomból. A konfliktus 2011. március 15-én kezdődött tüntetésekkel, amelyek az arab tavasz hullámához kapcsolódtak. A tüntetők a korrupció, a gazdasági nehézségek, a politikai szabadságjogok hiánya és Bassár el-Aszad elnök lemondását követelték. Aszad családja 1971 óta gyakorolja a legfőbb hatalmat Szíriában. A társadalmi megosztottság részben vallási és etnikai dimenziót is kapott: Aszad támogatói között sokan vannak a síita kisebbségből, míg az ellenzék többsége szunnita.

Okok és kirobbanás

• Politikai elnyomás: hosszú évek egyoldalú uralma, tiltások a politikai versenyre és a közéleti szabadságok korlátozása.
• Gazdasági és társadalmi feszültségek: munkanélküliség, növekvő életszínvonal-beli különbségek és a városi lakosság elégedetlensége.
• Ökológiai és agrárproblémák: a 2006–2010 közötti súlyos aszály és az azt követő vidéki elszegényedés hozzájárult a feszültségekhez.
• Arab tavasz hatása: a térségbeli példák – Tunézia, Egyiptom, Líbia – biztatást adtak a tüntetőknek, és gyorsan nacionalisztikus, majd fegyveres konfliktussá eszkalálódott a helyzet.

Főbb belső szereplők

• A szíriai kormány és hadsereg: a hatalmat megtartani akaró állami erők, amelyek később külső támogatókat is kaptak.
• Rendszeren kívüli katonai és civil ellenzék: kezdetben katonákból kivált csoportokból és helyi milíciákból álló szétszórt ellenzék, amelynek egyik korai neve a Szabad Szíriai Hadsereg volt (FSA).
• Iszlamista és dzsihádista csoportok: 2011–2012 után az erőviszonyok átalakulásával jelentős szerepre tettek szert olyan szervezetek, mint a al-Nuszra Front. Később ezen az irányvonalon megjelent az Iraki és LevanteiIszlám Állam, amely 2014-ben területek széles részét foglalta el.
• Kurd erők: a kurd milíciák (például a YPG/PYD) Észak-Szíriában autonóm közigazgatási törekvéseket kovácsoltak, és jelentős harci szerepet játszottak az IS elleni küzdelemben.
• Nem állami fegyveres csoportok: számos helyi milícia és fegyveres alakulat működik, amelyek sokszor regionális, vallási vagy klánérdekek mentén szerveződnek.

Nemzetközi beavatkozás és támogatók

A konfliktus gyorsan nemzetközivé vált, mert a belső szereplők külső támogatókhoz fordultak. A szíriai kormány katonai és politikai támogatást kapott Oroszországtól és Irántól, valamint a régióból a Hezbollah fegyveres egységei is beavatkoztak a kormány oldalán. Egyes országok, például Katar és Szaúd-Arábia, fegyvereket és pénzügyi támogatást adtak egyes lázadó csoportoknak.

2014–2015-ben az Iraki és LevanteiIszlám Állam sikerei miatt az Egyesült Államok és partnerei nemzetközi koalíciót hoztak létre az IS elleni légicsapásokhoz. 2015 szeptemberében Oroszország nyílt katonai beavatkozása – légi támogatás és tanácsadás – jelentősen megváltoztatta a háború dinamikáját, és a kormányerők visszaszerzéseit eredményezte több térségben.

Vegyi fegyverek és nemzetközi reakció

2013-ban a szíriai rezsim állítólag vegyi fegyvereket vetett be a lázadók ellen (vegyi fegyvereket), a legnagyobb nemzetközi felháborodást a damaszkuszi előváros, Ghúta elleni, 2013 augusztusi támadás váltotta ki, amely több száz civil életét követelte. A nemzetközi nyomás hatására a kormány 2013–2014 fordulóján ígéretet tett vegyi arzenáljának felszámolására, és egyes készletek elszállítására került sor, de később további vegyi incidensekről is érkeztek jelentések. A vegyi fegyverek használatát nemzetközi vizsgálatok dokumentálták, és ez jelentősen növelte a konfliktus diplomáciai és jogi súlyát.

Humanitárius következmények

• Áldozatok és sérültek: a harcok kezdetétől több százezer ember vesztette életét; az ENSZ korai (2013-as) jelentései 100–120 ezer körüli halottról számoltak be, de a háború folyamán a halálos áldozatok száma később sokkal magasabbra emelkedett.
• Belülről elmozdultak (IDP) és menekültek: a lakosság jelentős része kényszerült elhagyni otthonát. Az ENSZ és a menekültek helyzetével foglalkozó szervezetek adatai szerint évek alatt több millió ember vált belső menekültté, és több millió menekült hagyta el az országot, elsősorban Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és egyes európai országok felé.
• Humanitárius válság: sok térségben tartós áram-, élelem- és ivóvízhiány alakult ki; egészségügyi és oktatási rendszerek összeomlottak vagy súlyosan sérültek; a járványok és a malnutríció kockázata megnőtt.
• Jogsértések: mindkét oldalt – kormányerőket és ellenzéki csoportokat egyaránt – számos alkalommal vádolták nemzetközi emberi jogi szervezetek háborús bűnökkel: civilek elleni célzott támadásokkal, kínzással, túszejtéssel, tömeges kivégzésekkel és ostromokkal.
• Nők és gyerekek: kiemelten sérülékenyek a konfliktusban: gyermekkatonák besorozása, nemi alapú erőszak, traumák és megszakított oktatás súlyos következményekkel jártak.

Békefolyamatok és politikai kísérletek

Több nemzetközi kezdeményezés próbálta meg újraindítani a politikai rendezést (például Genfben és az Astana-formátumban zajló tárgyalások), de ezek leggyakrabban korlátozott sikert értek el. A tűzszünetek, „de-eszkalációs zónák” és helyi egyezmények időnként csökkentették az erőszakot egyes területeken, azonban országos, tartós politikai rendezés eddig nem jött létre.

Következmények és jelenlegi helyzet

A háború geopolitikai következményei messze túlmutatnak Szíria határain: regionális hatalmi viszonyok átalakulása, a menekültválság hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásokkal, valamint nemzetközi jogi és biztonsági kérdések. A helyreállítás és a rekonstrukció rendkívül nehéz feladat: a tömeges pusztítás, a pénzügyi források hiánya, a politikai bizonytalanság és a nemzetközi szankciók megnehezítik a visszatérést és a békés újjáépítést.

Összefoglalva: a szíriai konfliktus komplex, belső és külső tényezők összjátékából fakad, és súlyos humanitárius válságot okozott. A béke elérése továbbra is komoly nemzetközi erőfeszítéseket és a konfliktus összes érintettjének részvételét igényli.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szíriai polgárháború?

K: Milyen más neveken ismert még?

K: Hol kezdődött?

K: Kik vesznek részt ebben a konfliktusban?

K: Hogyan alakult ez a konfliktus az idők során?

K: Mi történt a konfliktus kezdete előtt?

K: Miért vezettek ezek a tüntetések erőszakos küzdelemhez?

Keresés betűvel