A hettiták egy ősi anatóliai nép voltak, amely indoeurópai nyelvet beszélt. A Kr. e. 18. századtól kezdve az észak-közép-anatóliai Hattusában alapítottak királyságot.

Csúcspontján a Hettita Birodalom a mai Törökország és Szíria nagy részét lefedte. Ez I. Suppiluliuma (~1350-1322) és II. Mursili (~1321-1295 i. e.) uralkodása alatt volt. Délen az ókori Egyiptommal, Mezopotámiában pedig az Asszír Birodalommal voltak fel- és leszakadó kapcsolataik. Részesei voltak az első ismert békeszerződésnek, amelyet III. Hattuszili kötött az egyiptomi II. Ramszesszel i. e. 1258-ban.

Kr. e. 1180 után a birodalom több független "új-hettita" városállamra esett szét, amelyek közül néhány egészen a Kr. e. 8. századig fennmaradt.

Rövid történeti áttekintés

A hettiták korai története a Kr. e. 2. évezred elejére nyúlik vissza. A birodalom megerősödése a középső és új-hettita korszakban történt: a királyok — köztük I. Suppiluliuma és II. Mursili — terjesztették ki a határokat, katonai és diplomáciai eszközökkel egyaránt. A birodalom a kor egyik meghatározó hatalmává vált, rivalizálva Egyiptommal, Mitannival és az asszírokkal.

Politika, igazgatás és társadalom

A hettita államszervezet központja Hattusa volt, ahol a királyi palota, szentélyek és adminisztratív épületek álltak. A királyt saját udvara és hivatalnokaival együtt erős hatalom jellemezte, de a birodalom sokfélesége — különböző népek és nyelvek — szükségessé tette a helyi elit megtartását és a megegyezéses, diplomatikus megoldásokat. A társadalomban fontos szerep jutott a földbirtoknak, katonai szolgálatnak és vallási elöljáróknak.

Nyelv, írás és források

A hettiták saját indoeurópai nyelvet beszéltek, amely a legkorábban rögzített indoeurópai nyelv-dokumentumok közé tartozik. Az adminisztráció és a nemzetközi diplomácia során gyakran használták az akkád nyelvet és a suméro-akád ékírást; a hettiták maga is alkalmazták a cuneiform írást saját nyelvük lejegyzésére. Hattusa közelében talált királyi archívumok tabletjei — levelek, törvények, költemények és szerződések — a fő forrásaink a birodalom történetére vonatkozóan. Szintén értékesek az egyiptomi forrásokban (például az Ámarnai levelekben) található utalások.

Kultúra, vallás és művészet

A hettiták sokistenhívők voltak, panteonjukban anatóliai, szír és mezopotámiai elemek keveredtek. A király gyakran volt a vallási élet központi alakja, és az uralkodó-párok (például Puduhepa és Hattusili III.) jelentős diplomáciai és vallási szerepet töltöttek be. A hettita művészet domborművekben, szobrokban és pecséthengerekben maradt ránk; sok felirat és rituális szöveg világítja meg hitvilágukat és szertartásaikat.

Hadviselés és diplomácia

A hettiták fejlett katonai szervezettel rendelkeztek: harci kocsik, masszív gyalogság és lovas elemek szerepeltek haderejükben. Ismert a Muwatalli II. és II. Ramszesz közötti Kadés csata (kb. i. e. 1274), amely a két nagyhatalom konfliktusának ikonikus eseménye. A később megkötött békeszerződés (Hattusili III. és II. Ramszesz) a nemzetközi jog korai példájának számít, és hosszabb távú együttműködést hozott.

Gazdaság

A birodalom gazdasága vegyes: mezőgazdaság (gabona, juhok, kecskék), kézműipar és kereskedelem jellemezte. A földek magántulajdon és királyi birtokok keverékéből álltak, és a kereskedelem útvonalai révén fémekhez, ritka nyersanyagokhoz és luxuscikkekhez jutottak hozzá.

Bukás és az „új-hettita” városállamok

A Hettita Birodalom i. e. 12. század körül összeomlott — a belső válságok, népmozgások és külső támadások (köztük a „tengeri népek” tevékenysége) mind szerepet játszottak. Ennek eredményeként a korábbi birodalom területén több kisebb, független államalakulat, az ún. új-hettita városállamok jöttek létre, amelyek közül néhány több évszázadon át fennmaradt egészen a Kr. e. 8. századig.

Archeológia és örökség

A modern kutatás a 19–20. század fordulójától kezdődően tárta fel Hattusát és más hettita lelőhelyeket; a bogazköy-i (Boğazkale) ásatások és a talált cuneiform táblák forradalmasították a róla alkotott képet. Hattusa ma fontos régészeti terület és az UNESCO világörökség része, a hettiták öröksége pedig döntő fontosságú a késő bronzkori kelet-mediterrán történelem megértéséhez.

Fontos uralkodók (néhány példa)

  • I. Suppiluliuma – a birodalom jelentős terjeszkedésének irányítója.
  • II. Mursili – katonai akciók és belső konszolidáció korszakában.
  • Muwatalli II. – a Kadés csata hettita uralkodója.
  • III. Hattuszili – az egyiptomi békeszerződés egyik részese.
  • Puduhepa – jelentős királyné és diplomata, Hattusili III. felesége.

A hettiták története gazdag forrásokkal és sokrétű kapcsolatokkal járult hozzá a kelet-mediterrán világ politikai, vallási és kulturális fejlődéséhez. Tanulmányozásuk segítséget ad a bronze kor végi átalakulások és a későbbi közép-anatóliai civiltizációk megértéséhez.