Hettiták: az ókori anatóliai nép és a Hettita Birodalom története
Fedezd fel a hettiták titkait: az ókori Anatólia hatalmas Hettita Birodalma, uralkodók, háborúk, diplomácia (első békeszerződés) és öröksége.
A hettiták egy ősi anatóliai nép voltak, amely indoeurópai nyelvet beszélt. A Kr. e. 18. századtól kezdve az észak-közép-anatóliai Hattusában alapítottak királyságot.
Csúcspontján a Hettita Birodalom a mai Törökország és Szíria nagy részét lefedte. Ez I. Suppiluliuma (~1350-1322) és II. Mursili (~1321-1295 i. e.) uralkodása alatt volt. Délen az ókori Egyiptommal, Mezopotámiában pedig az Asszír Birodalommal voltak fel- és leszakadó kapcsolataik. Részesei voltak az első ismert békeszerződésnek, amelyet III. Hattuszili kötött az egyiptomi II. Ramszesszel i. e. 1258-ban.
Kr. e. 1180 után a birodalom több független "új-hettita" városállamra esett szét, amelyek közül néhány egészen a Kr. e. 8. századig fennmaradt.
Rövid történeti áttekintés
A hettiták korai története a Kr. e. 2. évezred elejére nyúlik vissza. A birodalom megerősödése a középső és új-hettita korszakban történt: a királyok — köztük I. Suppiluliuma és II. Mursili — terjesztették ki a határokat, katonai és diplomáciai eszközökkel egyaránt. A birodalom a kor egyik meghatározó hatalmává vált, rivalizálva Egyiptommal, Mitannival és az asszírokkal.
Politika, igazgatás és társadalom
A hettita államszervezet központja Hattusa volt, ahol a királyi palota, szentélyek és adminisztratív épületek álltak. A királyt saját udvara és hivatalnokaival együtt erős hatalom jellemezte, de a birodalom sokfélesége — különböző népek és nyelvek — szükségessé tette a helyi elit megtartását és a megegyezéses, diplomatikus megoldásokat. A társadalomban fontos szerep jutott a földbirtoknak, katonai szolgálatnak és vallási elöljáróknak.
Nyelv, írás és források
A hettiták saját indoeurópai nyelvet beszéltek, amely a legkorábban rögzített indoeurópai nyelv-dokumentumok közé tartozik. Az adminisztráció és a nemzetközi diplomácia során gyakran használták az akkád nyelvet és a suméro-akád ékírást; a hettiták maga is alkalmazták a cuneiform írást saját nyelvük lejegyzésére. Hattusa közelében talált királyi archívumok tabletjei — levelek, törvények, költemények és szerződések — a fő forrásaink a birodalom történetére vonatkozóan. Szintén értékesek az egyiptomi forrásokban (például az Ámarnai levelekben) található utalások.
Kultúra, vallás és művészet
A hettiták sokistenhívők voltak, panteonjukban anatóliai, szír és mezopotámiai elemek keveredtek. A király gyakran volt a vallási élet központi alakja, és az uralkodó-párok (például Puduhepa és Hattusili III.) jelentős diplomáciai és vallási szerepet töltöttek be. A hettita művészet domborművekben, szobrokban és pecséthengerekben maradt ránk; sok felirat és rituális szöveg világítja meg hitvilágukat és szertartásaikat.
Hadviselés és diplomácia
A hettiták fejlett katonai szervezettel rendelkeztek: harci kocsik, masszív gyalogság és lovas elemek szerepeltek haderejükben. Ismert a Muwatalli II. és II. Ramszesz közötti Kadés csata (kb. i. e. 1274), amely a két nagyhatalom konfliktusának ikonikus eseménye. A később megkötött békeszerződés (Hattusili III. és II. Ramszesz) a nemzetközi jog korai példájának számít, és hosszabb távú együttműködést hozott.
Gazdaság
A birodalom gazdasága vegyes: mezőgazdaság (gabona, juhok, kecskék), kézműipar és kereskedelem jellemezte. A földek magántulajdon és királyi birtokok keverékéből álltak, és a kereskedelem útvonalai révén fémekhez, ritka nyersanyagokhoz és luxuscikkekhez jutottak hozzá.
Bukás és az „új-hettita” városállamok
A Hettita Birodalom i. e. 12. század körül összeomlott — a belső válságok, népmozgások és külső támadások (köztük a „tengeri népek” tevékenysége) mind szerepet játszottak. Ennek eredményeként a korábbi birodalom területén több kisebb, független államalakulat, az ún. új-hettita városállamok jöttek létre, amelyek közül néhány több évszázadon át fennmaradt egészen a Kr. e. 8. századig.
Archeológia és örökség
A modern kutatás a 19–20. század fordulójától kezdődően tárta fel Hattusát és más hettita lelőhelyeket; a bogazköy-i (Boğazkale) ásatások és a talált cuneiform táblák forradalmasították a róla alkotott képet. Hattusa ma fontos régészeti terület és az UNESCO világörökség része, a hettiták öröksége pedig döntő fontosságú a késő bronzkori kelet-mediterrán történelem megértéséhez.
Fontos uralkodók (néhány példa)
- I. Suppiluliuma – a birodalom jelentős terjeszkedésének irányítója.
- II. Mursili – katonai akciók és belső konszolidáció korszakában.
- Muwatalli II. – a Kadés csata hettita uralkodója.
- III. Hattuszili – az egyiptomi békeszerződés egyik részese.
- Puduhepa – jelentős királyné és diplomata, Hattusili III. felesége.
A hettiták története gazdag forrásokkal és sokrétű kapcsolatokkal járult hozzá a kelet-mediterrán világ politikai, vallási és kulturális fejlődéséhez. Tanulmányozásuk segítséget ad a bronze kor végi átalakulások és a későbbi közép-anatóliai civiltizációk megértéséhez.
A Hettita Birodalom a csúcspontján. Hettiták:kék; mükénéi görögök:rózsaszín; Asszíria:zöld; Egyiptom: sárga)
Az Alaca Hüyük-i királyi sírokban talált napkorongok indoeurópai hatásra utalnak.
II. Suppiluliuma, a Hettita Birodalom utolsó ismert királyának domborműve
Suppiluliuma és Mursili II birodalma
A Hettita Királyság I. Suppiluliuma (~1350-1322) uralkodása alatt érte el fénykorát. A polgárháborútól sújtott Mitanni királyság nem tudott ellenállni a hettita támadásnak. Suppiluliuma gyorsan megtámadta a mitanniták szívét, elfoglalta és kifosztotta a mitanniták fővárosát, Washshugannit. Ezután nyugatra fordult, újra átkelt az Eufrátesz folyón, és elfoglalta az összes szíriai királyságot, amely a Mitanni vazallusa volt, köztük Aleppót, Mukist, Niyát, Qatnát, Upit (Upina) és Kádest. Más királyságok, például Ugarit és Amurru (egyiptomi vazallus) önként váltak a hettiták vazallus államává.
Amikor Mitannival ismét fellángoltak az ellenségeskedések, Tulipinu, Suppiluliuma fia és aleppói alkirálya megszállta Karkemiszt, de nem tudta bevenni a várost. Suppiluliuma találkozott a fiával, majd maga is megszállta Szíriát, és megostromolta Karkemisz városát. Suppiluliuma a nyolcadik napon megtörte az ostromot, és fiát, Piyassili-t helyezte a királyság alkirályává. Azzal, hogy fiai Aleppó és Karchemisz alkirályai lettek, Suppiluliuma megszilárdította uralmát Szíria felett, és véget vetett a Mitanni birodalomnak. A mitanni királyt nem sokkal később meggyilkolták.
A meggyilkolt herceg
Amikor Tutanhamon, az egyiptomi fáraó meghalt, özvegye megkérte, hogy Suppiluliuma egyik fiát vegye feleségül. Az beleegyezett, és fiát, Zannanzát Egyiptomba küldte, hogy feleségül vegye a királynőt. Zannanzát azonban útban Egyiptomba meggyilkolták. Suppiluliuma dühös volt, és az új egyiptomi fáraót, Ay-t hibáztatta fia haláláért. Egy hettita sereg Arnuwanda trónörökös vezetésével Szíria felől betört egyiptomi területre, fosztogatott és sok foglyot ejtett. Ezek a foglyok járványt hoztak magukkal, amely a hettita királyságot még Mursili uralkodása alatt is pusztította, és talán magával Suppiluliumával is végzett.
Mursili II
II Mursili fiatal és tapasztalatlan volt, de erős királynak bizonyult. Uralkodásának első éveiben több királyság ellen is büntető hadjáratokat folytatott. Szíriában a nuhászi Tette király fellázadt, és egyiptomi csapatok csatlakoztak hozzá. Szíriában folytatódtak a bajok, amikor Mursili testvérei, Tulipinu és Piyassili is meghaltak. Szíriai helytartóinak elvesztése lázadáshoz vezetett, sőt Asszíria megszállta Karchemiszt. Mursili a hadvezéreire bízta Szíriát és Hayszát, hogy foglalkozzanak Szíriával, ezért megszállta Karkemiszt és kiűzte az asszírokat. Uralkodása későbbi szakaszában II. Murszili ismét hadjáratot indított a Kaska ellen, és visszafoglalta a hettita szent várost, Ninivét. Határozottan legyőzte Tummanna királyát is.
Kérdések és válaszok
K: Kik voltak a hettiták?
V: A hettiták egy ősi anatóliai nép voltak, amely egy indoeurópai nyelvet beszélt.
K: Hol volt a hettiták által alapított királyság?
V: A királyságot az észak-közép-anatóliai Hattusában alapították.
K: Milyen területeket foglalt magában a Hettita Birodalom a csúcspontján?
V: Csúcspontján a Hettita Birodalom a mai Törökország és Szíria nagy részét lefedte.
K: Kik voltak a Hettita Birodalom nagyhatalmú uralkodói?
V: I. Suppiluliuma (~1350-1322) és II. Mursili (~1321-1295 Kr. e.) voltak a Hettita Birodalom nagyhatalmú uralkodói.
K: Mely ókori civilizációkkal álltak a hettiták fel- és lefelé ívelő kapcsolatban?
V: A hettitáknak fel- és lefelé irányuló kapcsolatai voltak a déli ókori Egyiptommal és a mezopotámiai Asszír Birodalommal.
K: Mi volt a történelem első ismert békeszerződése, és ki kötötte?
V: Az első ismert békeszerződést III. Hattuszili kötötte az egyiptomi II. ramesszel i. e. 1258-ban.
K: Mi történt a Hettita Birodalommal i. e. 1180 után?
V: Kr. e. 1180 után a Hettita Birodalom több független "új-hettita" városállamra bomlott, amelyek közül néhány még a Kr. e. 8. századig fennmaradt.
Keres