2016. július 15-i törökországi államcsínykísérlet
2016. július 15-i török államcsínykísérlet: erőszakos összeomlás, 100+ halott, 1000+ sebesült, ezreket letartóztattak és országos tisztogatások indultak a hadseregben és közigazgatásban.
Törökországban 2016. július 15-én államcsínykísérletre került sor, amikor egy csoport megpróbálta átvenni a hatalmat, mert nem értettek egyet azzal, ahogyan Recep Tayyip Erdoğan elnök vezeti az országot. Úgy vélik, hogy ezen emberek többsége a török hadseregből került ki. A puccskísérlet során több tucat, illetve későbbi adatok szerint mintegy 250 ember vesztette életét, és több ezer ember megsebesült. A kezdeti időszakban több ezer katonát és polgári személyt tartóztattak le, mert csatlakoztak a lázadáshoz vagy mert feltételezhetően kapcsolatban álltak a szervezőkkel. Több százan Görögországba vagy más külföldi országokba menekültek. A puccsot követően a kormány széles körű megtorlásba és átszervezésbe kezdett: a 2016-os török tisztogatások során több ezer tanárt, bírót, rendőrt és más állami alkalmazottat bocsátottak el, újságírókat és civil szervezeteket zártak be, és sokakat őrizetbe vettek.
Előzmények és célok
A puccskísérlet hátterében erős belpolitikai polarizáció állt. A török kormány szerint a merényletet a külföldön élő hitszónok, Fethullah Gülen és hívei vezették (a török köznyelvben gyakran „FETÖ” néven említik őket). A vádakat a gülenisták tagadták; a világ több országa és nemzetközi szereplő a bizonyítékok vizsgálatára szólított fel. A kísérlet indítékai között a hatalom megkérdőjelezése, a jogállami viták és a hadseregön belüli feszültségek is szerepeltek.
A puccs lefolyása
2016. július 15-ének éjszakáján fegyveres csoportok kijártak az utcára: tankok zárták le hidakat Isztambulban, helikopterek és harci repülők repültek fel, és a parlament épületét is bombatámadás érte. A puccsisták elfoglaltak televíziós központokat és repülőtereket, miközben a kormányhű erők és a rendőrség harcba szálltak. Aznap éjjel a polgári lakosság is jelentős szerepet vállalt: sokan az utcára vonultak és szembeálltak a fegyveresekkel, részben az elnök által kiadott felhívás nyomán, aki a külvilággal és közmédiával történő kapcsolatfelvételen keresztül kért ellenállást.
Áldozatok, letartóztatások és menekültek
Az események emberi ára súlyos volt: az összecsapásokban és a támadások következtében polgári áldozatok és biztonsági erők egyaránt életüket vesztették. A kezdeti letartóztatási hullámban főként katonákat fogtak el, de a későbbi tisztogatások során tanárok, bírók, köztisztviselők és újságírók is a megtorlás célpontjaivá váltak. Több százan menekültek külföldre, köztük Görögországba, ahol politikai menedéket kértek.
Törvényes és adminisztratív intézkedések
Röviddel a puccskísérlet után a török állam rendkívüli intézkedéseket vezetett be: rendkívüli állapotot hirdettek, amely lehetővé tette a széles körű letartóztatásokat, elbocsátásokat és intézményi bezárásokat. Több ezer oktatótól, bíróból és köztisztviselőből megvonták az engedélyt vagy elbocsátották őket; számos hírportált és médiumot beszüntettek. Ezek az intézkedések erőteljes nemzetközi kritikát váltottak ki az emberi jogi szervezetek és egyes államok részéről, akik a jogállamiság és a sajtószabadság megsértését kifogásolták.
Jogkövetkezmények és politikai hatások
A puccskísérlet után több ezer embert vád alá helyeztek; sokukat elítélték, köztük magas rangú katonákat és feltételezett szervezeti tagokat. A politikai következmények közé tartozott a belpolitikai konszolidáció és a végrehajtó hatalom megerősítése: 2017-ben tartottak alkotmánymódosító népszavazást, amely az ország kormányzati rendszerét a parlamenti köztársaságról erősebb elnöki rendszerre változtatta — ezt sokan összefüggésbe hozták a puccs utáni intézkedésekkel és az állami átalakulással.
Nemzetközi reakciók és megítélés
A nemzetközi közösség többsége elítélte a katonai hatalomátvételi kísérletet és támogatta a demokratikus intézményeket, ugyanakkor aggályokat fogalmaztak meg a puccs utáni megtorlások mértéke és a jogállamiság helyzete miatt. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és több nemzetközi szervezet párhuzamosan elítélte a puccsot és felszólította Törökországot az arányos, törvényes válaszra.
Hosszabb távú következmények
A 2016-os puccskísérlet mély hatást gyakorolt Törökország belpolitikájára és társadalmára: megerősítette az állami ellenőrzést a biztonság, a média és az oktatás területén, súlyosbította a társadalmi megosztottságot, és hosszabb távon is befolyásolta az ország külpolitikai irányvonalát. A rendkívüli intézkedések és a tisztogatások hatásai sokáig érezhetők maradtak a közéletben és a jogrendszer működésében.
Az események részleteiről és a későbbi jogi eljárásokról számos további forrás áll rendelkezésre; az események megítélése politikailag és jogilag is vitatott maradt.
Keres