Trópusi ciklon (hurrikán, tájfun) — definíció, kialakulás és veszélyei
Trópusi ciklon (hurrikán, tájfun): definíció, kialakulás és veszélyei — hogyan keletkeznek, milyen veszélyt jelentenek (áradások, pusztító szelek) és hogyan védekezhetünk ellenük.
A trópusi ciklon olyan körkörös légmozgás, amely a Föld meleg óceáni vizek fölött, az Egyenlítőhöz közeli meleg részén indul. A legtöbb trópusi ciklon gyors szeleket és nagy esőzéseket okoz. Míg egyes trópusi ciklonok kint maradnak a tengeren, mások a szárazföld felett vonulnak át. Veszélyesek lehetnek az áradások miatt, és azért, mert a szél felkapja a tárgyakat, beleértve a kisebb hajókhoz hasonló méretű tárgyakat is. A trópusi ciklonok ezeket a tárgyakat nagy sebességgel képesek elhajítani.
A trópusi ciklonok, hurrikánok vagy tájfunok akkor alakulnak ki, amikor a konvekció hatására az óceán fölé emelkedik a meleg, nedves levegő. Viharok csoportjaként kezdődnek, amikor a víz 27 °C-ra vagy annál is melegebbre melegszik. A Föld forgása által keltett Coriolis-hatás a szelek forgását okozza. A meleg levegő gyorsan felemelkedik. A trópusi ciklonok általában a trópusokon belül nyugat felé mozognak, később pedig északra vagy délre, a mérsékelt égövbe is átvonulhatnak. A "vihar szeme" a központ. Kevés eső vagy szél van benne. A szemfalban van a legnagyobb eső és a leggyorsabb szél. Esősávok veszik körül, amelyek szintén gyors szelekkel rendelkeznek.
A trópusi ciklonokat a meleg, nedves óceáni levegő hajtja. Amikor a szárazföldre érnek, gyengülnek. Elpusztulnak, ha hosszú időt töltenek a szárazföld vagy a hűvös óceáni víz felett.
Képgaléria
10 Képek
Kialakulás feltételei
A trópusi ciklonok kialakulásához több kedvező tényező együttes jelenléte szükséges:
- Meleg tengerfelszín: általában legalább 26–27 °C-os víz szükséges a konvekció fenntartásához.
- Alacsony függőleges szélnyírás: ha a felső és alsó szint szélsebessége/szélirány jelentősen különbözik, a rendszer szétszakadhat.
- Előzetes lökés vagy zavar: trópusi hullámok, melegfrontok vagy más zavarok, amelyek forgó mozgást indítanak el.
- Megfelelő légköri nedvesség: középső szinteken elegendő páratartalom a konvekció fenntartásához.
- Coriolis-erő: a forgás kialakulásához szükséges, ezért általában nem alakulnak ki trópusi ciklonok az Egyenlítő közelében (kb. 5°-on belül).
Felépítés
A trópusi ciklon tipikus szerkezeti elemei:
- Szem: a központi, viszonylag nyugodt, alacsony nyomású terület.
- Szemfal: a szem körüli keskeny zóna, ahol a legerősebb széllökések és a legtöbb csapadék található.
- Esősávok: a szemtől kifelé futó sávok, amelyekben heves záporok és viharos széllökések fordulnak elő.
- Külső kiáramlás (outflow): a rendszer tetején kialakuló, a légkört távozó légtömeg, amely segít a ciklon intenzívesedésében.
Osztályozás és elnevezés
A trópusi rendszereket általában fejlődésük és maximális szélsebességük alapján osztályozzák:
- Trópusi depresszió: kezdeti, gyengébb rendszer.
- Trópusi vihar: erősebb, már névvel jelölt rendszer.
- Ciklon / hurrikán / tájfun: a lokációtól függő elnevezés az erős trópusi viharokra (Atlanti-és kelet-Pacifikus medencében: hurrikán; nyugat-pacifikus medencében: tájfun; indiai-és déli medencéiben: ciklon).
- Kategóriák: például a Saffir–Simpson-skála (1–5) a szélerősség alapján osztályozza a hurrikánokat, a nagyobb kategóriák súlyosabb károkat okoznak.
Veszélyek
A trópusi ciklonok többféle veszélyt jelentenek:
- Viharhullám (storm surge): a tengerparton kialakuló vízszintemelkedés, amely a legpusztítóbb és legtöbbször halálos kockázatot jelenti.
- Heves esőzések és belvizi áradások: a lassan haladó viharok nagy mennyiségű csapadékot hozhatnak, ami belvízhez és földcsuszamlásokhoz vezethet.
- Szélkárok: tetők, fák, vezetékek és épületek rongálódhatnak.
- Tornádók: a ciklonok külső sávjaiban gyakran keletkeznek rövid életű tornádók.
- Part menti erózió és sóintrúzió: a partok megváltozhatnak, és a talajvízbe sós víz kerülhet, károsítva mezőgazdaságot és ivóvízbázisokat.
Életciklus és gyengülés
A trópusi ciklonok tipikus életciklusa: kezdeti zavar → intenzívesedés → érett állapot → gyengülés. A gyengülés általában akkor következik be, ha a rendszer szárazföldre lép, ahol az energiaforrásként szolgáló meleg tenger hiányzik, vagy ha hidegebb vizek fölé kerül, illetve ha erős vertikális szélnyírás bontja a struktúrát. Magasabb szélességeken a trópusi ciklonok extratropikalizálódhatnak (átalakulhatnak mérsékelt övi viharrá), miközben még mindig nagy károkat okozhatnak.
Előrejelzés és irányítás
A trópusi ciklonok mozgását és változását a légköri nagyobb skálájú áramlások (például a szubtrópusi gerinc, frontok) határozzák meg. Az előrejelző központok műholdképek, felhőradarok, légbalonok és repülőműszerek adatait használják a pályára és intenzitásra vonatkozó előrejelzések készítéséhez. Az előrejelzések segítségével kiadott riasztások és evakuálási utasítások jelentősen csökkenthetik a személyi sérüléseket és áldozatokat.
Megelőzés és teendők vihar esetén
Alapvető óvintézkedések, amelyeket a lakosságnak követnie kell trópusi ciklon közeledtekor:
- Kövesse a helyi hatóságok és meteorológiai szolgálatok figyelmeztetéseit és evakuálási utasításait.
- Helyezzenek biztonságba külső tárgyakat, rögzítsék az ablakokat, és szükség esetén menjenek magasabb területre.
- Készítsenek vészhelyzeti csomagot (ivóvíz, élelem, gyógyszerek, elemlámpa, kommunikációs eszközök, alapláda).
- Soha ne hajtsanak át árvíz által elöntött utakon: a legtöbb áldozat autóval történő elakadás vagy átsodródás következménye.
- Áramkimaradáskor kapcsolják le a fontos elektromos berendezéseket, és tartsák be az alapvető higiéniai szabályokat.
Klímaváltozás és trópusi ciklonok
A melegebb óceánok és a megemelkedett tengerszint hatásai befolyásolják a trópusi ciklonok jellegét: a kutatások szerint növekedhet a nagy intenzitású (erős) viharok gyakorisága, és a ciklonok által okozott csapadékmennyiség is növekszik, miközben a tengerszint-emelkedés súlyosbítja a viharhullámok következményeit. Ugyanakkor a rendszerek összetett fizikai és klimatikus összefüggései miatt a gyakoriság egészére vonatkozó trendek régiótól függően eltérőek lehetnek.
Összefoglalva: a trópusi ciklonok összetett, veszélyes jelenségek, amelyek előrejelzése és a lakosság felkészítése életet menthet. A korai figyelmeztetés, a megfelelő tervezés és az evakuálási intézkedések a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.
Trópusi ciklon, tájfun vagy hurrikán
A "trópusi ciklon" kifejezés összefoglaló jellegű. Különböző helyeken a trópusi ciklonoknak más helyi elnevezései is vannak, például "hurrikán" és "tájfun". Az Atlanti-óceánon kialakuló trópusi ciklont hurrikánnak nevezik. A hurrikán szót használják a Csendes-óceán keleti, középső és északi részén kialakuló hurrikánokra is. A Csendes-óceán nyugati részén kialakuló trópusi ciklon neve tájfun. Az Indiai-óceánon ciklonnak nevezik.
Trópusi ciklon, tájfun vagy hurrikán
A "trópusi ciklon" kifejezés összefoglaló jellegű. Különböző helyeken a trópusi ciklonoknak más helyi elnevezései is vannak, például "hurrikán" és "tájfun". Az Atlanti-óceánon kialakuló trópusi ciklont hurrikánnak nevezik. A hurrikán szót használják a Csendes-óceán keleti, középső és északi részén kialakuló hurrikánokra is. A Csendes-óceán nyugati részén kialakuló trópusi ciklon neve tájfun. Az Indiai-óceánon ciklonnak nevezik.
Trópusi ciklon, tájfun vagy hurrikán
A "trópusi ciklon" kifejezés összefoglaló jellegű. Különböző helyeken a trópusi ciklonoknak más helyi elnevezései is vannak, például "hurrikán" és "tájfun". Az Atlanti-óceánon kialakuló trópusi ciklont hurrikánnak nevezik. A hurrikán szót használják a Csendes-óceán keleti, középső és északi részén kialakuló hurrikánokra is. A Csendes-óceán nyugati részén kialakuló trópusi ciklon neve tájfun. Az Indiai-óceánon ciklonnak nevezik.
Trópusi ciklon, tájfun vagy hurrikán
A "trópusi ciklon" kifejezés összefoglaló jellegű. Különböző helyeken a trópusi ciklonoknak más helyi elnevezései is vannak, például "hurrikán" és "tájfun". Az Atlanti-óceánon kialakuló trópusi ciklont hurrikánnak nevezik. A hurrikán szót használják a Csendes-óceán keleti, középső és északi részén kialakuló hurrikánokra is. A Csendes-óceán nyugati részén kialakuló trópusi ciklon neve tájfun. Az Indiai-óceánon ciklonnak nevezik.
Naming
A trópusi ciklonoknak általában azért adnak nevet, mert ez segíti az előrejelzést, a lokalizálást és a jelentéstételt. A nevüket akkor kapják meg, ha a szélsebességük tartósan eléri a 62 km/h-t. A Meteorológiai Világszervezet bizottságai választják ki a neveket. Ha egyszer elnevezték, a ciklont általában nem nevezik át.
Több száz éven át a hurrikánokat szentekről nevezték el. Clement Wragge ausztrál meteorológus 1887-ben kezdett női neveket adni a trópusi ciklonoknak. A történelemre és a mitológiára gondolt a neveknél. Amikor férfineveket használt, azok általában olyan politikusokról szóltak, akiket gyűlölt. A második világháborúig a ciklonok nevei a fonetikus ábécén alapultak (Able, Baker, Charlie). Az Egyesült Államok 1953-ban felhagyott a fonetikus nevek használatával, és női neveket kezdett használni ezekre a viharokra. Ez 1978-ban ért véget, amikor a csendes-óceáni viharokra mind férfi, mind női neveket használtak. 1979-ben ezt a gyakorlatot a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánon előforduló hurrikánok esetében is bevezették.
Naming
A trópusi ciklonoknak általában azért adnak nevet, mert ez segíti az előrejelzést, a lokalizálást és a jelentéstételt. A nevüket akkor kapják meg, ha a szélsebességük tartósan eléri a 62 km/h-t. A Meteorológiai Világszervezet bizottságai választják ki a neveket. Ha egyszer elnevezték, a ciklont általában nem nevezik át.
Több száz éven át a hurrikánokat szentekről nevezték el. Clement Wragge ausztrál meteorológus 1887-ben kezdett női neveket adni a trópusi ciklonoknak. A történelemre és a mitológiára gondolt a neveknél. Amikor férfineveket használt, azok általában olyan politikusokról szóltak, akiket gyűlölt. A második világháborúig a ciklonok nevei a fonetikus ábécén alapultak (Able, Baker, Charlie). Az Egyesült Államok 1953-ban felhagyott a fonetikus nevek használatával, és női neveket kezdett használni ezekre a viharokra. Ez 1978-ban ért véget, amikor a csendes-óceáni viharokra mind férfi, mind női neveket használtak. 1979-ben ezt a gyakorlatot a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánon előforduló hurrikánok esetében is bevezették.
Naming
A trópusi ciklonoknak általában azért adnak nevet, mert ez segíti az előrejelzést, a lokalizálást és a jelentéstételt. A nevüket akkor kapják meg, ha a szélsebességük tartósan eléri a 62 km/h-t. A Meteorológiai Világszervezet bizottságai választják ki a neveket. Ha egyszer elnevezték, a ciklont általában nem nevezik át.
Több száz éven át a hurrikánokat szentekről nevezték el. Clement Wragge ausztrál meteorológus 1887-ben kezdett női neveket adni a trópusi ciklonoknak. A történelemre és a mitológiára gondolt a neveknél. Amikor férfineveket használt, azok általában olyan politikusokról szóltak, akiket gyűlölt. A második világháborúig a ciklonok nevei a fonetikus ábécén alapultak (Able, Baker, Charlie). Az Egyesült Államok 1953-ban felhagyott a fonetikus nevek használatával, és női neveket kezdett használni ezekre a viharokra. Ez 1978-ban ért véget, amikor a csendes-óceáni viharokra mind férfi, mind női neveket használtak. 1979-ben ezt a gyakorlatot a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánon előforduló hurrikánok esetében is bevezették.
Névválasztás
A trópusi ciklonoknak általában azért adnak nevet, mert ez segíti az előrejelzést, a lokalizálást és a jelentéstételt. A nevüket akkor kapják meg, ha a szélsebességük tartósan eléri a 62 km/h-t. A Meteorológiai Világszervezet bizottságai választják ki a neveket. Ha egyszer elnevezték, a ciklont általában nem nevezik át.
Több száz éven át a hurrikánokat szentekről nevezték el. Clement Wragge ausztrál meteorológus 1887-ben kezdett női neveket adni a trópusi ciklonoknak. A történelemre és a mitológiára gondolt a neveknél. Amikor férfineveket használt, azok általában olyan politikusokról szóltak, akiket gyűlölt. A második világháborúig a ciklonok nevei a fonetikus ábécén alapultak (Able, Baker, Charlie). Az Egyesült Államok 1953-ban felhagyott a fonetikus nevek használatával, és női neveket kezdett használni ezekre a viharokra. Ez 1978-ban ért véget, amikor a csendes-óceáni viharokra mind férfi, mind női neveket használtak. 1979-ben ezt a gyakorlatot a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánon előforduló hurrikánok esetében is bevezették.
Impact
A múltban ezek a viharok sok hajót elsüllyesztettek. A 20. században a jobb időjárás-előrejelzésnek köszönhetően a legtöbb hajó elkerülte őket. Amikor a trópusi ciklonok elérik a szárazföldet, összetörhetnek dolgokat. Néha embereket ölnek és városokat pusztítanak el. Az elmúlt 200 évben mintegy 1,5 millió embert öltek meg trópusi ciklonok.
A szél a viharok összes kárának akár 83%-át is okozhatja. A megsemmisült tárgyak törött roncsai halálos repülő darabokká válhatnak. Árvíz is előfordulhat, ha sok eső esik és/vagy ha a viharhullámok a szárazföldre nyomják a vizet.
A trópusi ciklon elvonulása után "közvetett" halálesetekre is van lehetőség. A louisianai New Orleans például a Katrina hurrikán 2005-ös lecsapódása után rossz egészségügyi állapotoktól szenvedett.
Hatás
A múltban ezek a viharok sok hajót elsüllyesztettek. A 20. században a jobb időjárás-előrejelzésnek köszönhetően a legtöbb hajó elkerülte őket. Amikor a trópusi ciklonok elérik a szárazföldet, összetörhetnek dolgokat. Néha embereket ölnek és városokat pusztítanak el. Az elmúlt 200 évben mintegy 1,5 millió embert öltek meg trópusi ciklonok.
A szél a viharok összes kárának akár 83%-át is okozhatja. A megsemmisült tárgyak törött roncsai halálos repülő darabokká válhatnak. Árvíz is előfordulhat, ha sok eső esik és/vagy ha a viharhullámok a szárazföldre nyomják a vizet.
A trópusi ciklon elvonulása után "közvetett" halálesetekre is van lehetőség. A louisianai New Orleans például a Katrina hurrikán 2005-ös lecsapódása után rossz egészségügyi állapotoktól szenvedett.
Hatás
A múltban ezek a viharok sok hajót elsüllyesztettek. A 20. században a jobb időjárás-előrejelzésnek köszönhetően a legtöbb hajó elkerülte őket. Amikor a trópusi ciklonok elérik a szárazföldet, összetörhetnek dolgokat. Néha embereket ölnek és városokat pusztítanak el. Az elmúlt 200 évben mintegy 1,5 millió embert öltek meg trópusi ciklonok.
A szél a viharok összes kárának akár 83%-át is okozhatja. A megsemmisült tárgyak törött roncsai halálos repülő darabokká válhatnak. Árvíz is előfordulhat, ha sok eső esik és/vagy ha a viharhullámok a szárazföldre nyomják a vizet.
A trópusi ciklon elvonulása után "közvetett" halálesetekre is van lehetőség. A louisianai New Orleans például a Katrina hurrikán 2005-ös lecsapódása után rossz egészségügyi állapotoktól szenvedett.
Hatás
A múltban ezek a viharok sok hajót elsüllyesztettek. A 20. században a jobb időjárás-előrejelzésnek köszönhetően a legtöbb hajó elkerülte őket. Amikor a trópusi ciklonok elérik a szárazföldet, összetörhetnek dolgokat. Néha embereket ölnek és városokat pusztítanak el. Az elmúlt 200 évben mintegy 1,5 millió embert öltek meg trópusi ciklonok.
A szél a viharok összes kárának akár 83%-át is okozhatja. A megsemmisült tárgyak törött roncsai halálos repülő darabokká válhatnak. Árvíz is előfordulhat, ha sok eső esik és/vagy ha a viharhullámok a szárazföldre nyomják a vizet.
A trópusi ciklon elvonulása után "közvetett" halálesetekre is van lehetőség. A louisianai New Orleans például a Katrina hurrikán 2005-ös lecsapódása után rossz egészségügyi állapotoktól szenvedett.
Osztályozások
| Kategória | Szélsebességek |
| Öt | ≥70 m/s, ≥137 csomó≥157 |
| Négy | 58-70 m/s, 113-136 csomó130-156 |
| Három | 50-58 m/s, 96-112 csomó111-129 |
| Két | 43-49 m/s, 83-95 csomó96-110 |
| Egy | 33-42 m/s, 64-82 csomó74-95 |
| Kapcsolódó besorolások | |
| Trópusi vihar | 18-32 m/s, 34-63 csomó39-73 |
| Trópusi depresszió | ≤17 m/s, ≤33 csomó≤38 |
A trópusi ciklonokat erősségük és elhelyezkedésük alapján különböző kategóriákba sorolják. A Nemzeti Hurrikánközpont, amely az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán keleti és középső részén megfigyeli a hurrikánokat, a Saffir-Simpson hurrikánskála alapján osztályozza őket.
Más helyeken, például a Csendes-óceán nyugati részén vagy a déli féltekén a trópusi ciklonokat a Saffir-Simpson-skálához hasonló skálák szerint osztályozzák. Például; ha egy trópusi vihar a Csendes-óceán nyugati részén eléri a hurrikán erejű szeleket, akkor hivatalosan tájfunnak nevezik.
A trópusi depresszió felhők és zivatarok szervezett csoportja, amely az óceánhoz közeli levegőben tiszta cirkulációval és 17 m/s-nál (33 kt, 38 mph vagy 62 km/h) kisebb maximális folytatódó széllel rendelkezik. Nincs szeme, és általában nem olyan spirális alakú, mint az erősebb viharoké. Csak a Fülöp-szigeteken ismert trópusi depressziókról.
A trópusi vihar erős zivatarok szervezett rendszere, nagyon tiszta felszíni cirkulációval és 17 és 32 m/s (34-63 kt, 39-73 mph vagy 62-117 km/h) közötti folyamatos széllel. Ekkor kezd kialakulni a ciklonális forma, bár a trópusi viharokban általában nem jelenik meg szem. A legtöbb trópusi ciklonügynökség ezen a szinten kezdi el a ciklonális viharok elnevezését, kivéve a Fülöp-szigeteken, ahol a ciklonok elnevezésének saját módja van.
A hurrikán, tájfun vagy ciklon olyan nagy ciklonális időjárási rendszer, amelynek folyamatos szele legalább 33 m/s (64 kt, 74 mph vagy 118 km/h). Az ilyen szélsebességű trópusi ciklon általában szemet fejleszt, amely a cirkuláció középpontjában egy nyugodt terület. A szemet az űrből gyakran kis, kerek, felhőmentes foltként látjuk. A szem körül található a szemfal, egy olyan terület, ahol a legerősebb zivatarok és szelek forognak a vihar középpontja körül. A trópusi ciklonokban tapasztalható leggyorsabb folytatódó szélsebesség 85 m/s (165 kt, 190 mph, 305 km/h) körül lehet.
Osztályozások
| Kategória | Szélsebességek |
| Öt | ≥70 m/s, ≥137 csomó≥157 |
| Négy | 58-70 m/s, 113-136 csomó130-156 |
| Három | 50-58 m/s, 96-112 csomó111-129 |
| Két | 43-49 m/s, 83-95 csomó96-110 mph, 154-177 km/h |
| Egy | 33-42 m/s, 64-82 csomó74-95 |
| Kapcsolódó besorolások | |
| Trópusi vihar | 18-32 m/s, 34-63 csomó39-73 |
| Trópusi depresszió | ≤17 m/s, ≤33 csomó≤38 |
A trópusi ciklonokat erősségük és elhelyezkedésük alapján különböző kategóriákba sorolják. A Nemzeti Hurrikánközpont, amely az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán keleti és középső részén megfigyeli a hurrikánokat, a Saffir-Simpson hurrikánskála alapján osztályozza őket.
A trópusi ciklonokat más helyeken, például a Csendes-óceán nyugati részén vagy a déli féltekén a Saffir-Simpson-skálához hasonló skálák alapján osztályozzák. Ha például egy trópusi vihar a Csendes-óceán nyugati részén eléri a hurrikán erejű szélerősséget, akkor hivatalosan tájfunnak nevezik.
A trópusi depresszió felhők és zivatarok szervezett csoportja, amely az óceánhoz közeli levegőben tiszta cirkulációval és 17 m/s-nál (33 kt, 38 mph vagy 62 km/h) kisebb maximális folytatódó széllel rendelkezik. Nincs szeme, és általában nem olyan spirális alakú, mint az erősebb viharoké. Csak a Fülöp-szigeteken ismert trópusi depressziókról.
A trópusi vihar erős zivatarok szervezett rendszere, nagyon tiszta felszíni cirkulációval és 17 és 32 m/s (34-63 kt, 39-73 mph vagy 62-117 km/h) közötti folyamatos széllel. Ekkor kezd kialakulni a ciklonális forma, bár a trópusi viharokban általában nem jelenik meg szem. A legtöbb trópusi ciklonügynökség ezen a szinten kezdi el a ciklonális viharok elnevezését, kivéve a Fülöp-szigeteken, ahol a ciklonok elnevezésének saját módja van.
A hurrikán, tájfun vagy ciklon olyan nagy ciklonális időjárási rendszer, amelynek folyamatos szele legalább 33 m/s (64 kt, 74 mph vagy 118 km/h). Az ilyen szélsebességű trópusi ciklon általában szemet fejleszt, amely a cirkuláció középpontjában egy nyugodt terület. A szemet az űrből gyakran kis, kerek, felhőmentes foltként látjuk. A szem körül található a szemfal, egy olyan terület, ahol a legerősebb zivatarok és szelek forognak a vihar középpontja körül. A trópusi ciklonokban tapasztalható leggyorsabb folytatódó szélsebesség 85 m/s (165 kt, 190 mph, 305 km/h) körül lehet.
Osztályozások
| Kategória | Szélsebességek |
| Öt | ≥70 m/s, ≥137 csomó≥157 |
| Négy | 58-70 m/s, 113-136 csomó130-156 |
| Három | 50-58 m/s, 96-112 csomó111-129 |
| Két | 43-49 m/s, 83-95 csomó96-110 |
| Egy | 33-42 m/s, 64-82 csomó74-95 |
| Kapcsolódó besorolások | |
| Trópusi vihar | 18-32 m/s, 34-63 csomó39-73 |
| Trópusi depresszió | ≤17 m/s, ≤33 csomó≤38 |
A trópusi ciklonokat erősségük és elhelyezkedésük alapján különböző kategóriákba sorolják. A Nemzeti Hurrikánközpont, amely az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán keleti és középső részén megfigyeli a hurrikánokat, a Saffir-Simpson hurrikánskála alapján osztályozza őket.
A trópusi ciklonokat más helyeken, például a Csendes-óceán nyugati részén vagy a déli féltekén a Saffir-Simpson-skálához hasonló skálák alapján osztályozzák. Ha például egy trópusi vihar a Csendes-óceán nyugati részén eléri a hurrikán erejű szélerősséget, akkor hivatalosan tájfunnak nevezik.
A trópusi depresszió felhők és zivatarok szervezett csoportja, amely az óceánhoz közeli levegőben tiszta cirkulációval és 17 m/s-nál (33 kt, 38 mph vagy 62 km/h) kisebb maximális folytatódó széllel rendelkezik. Nincs szeme, és általában nem olyan spirális alakú, mint az erősebb viharoké. Csak a Fülöp-szigeteken ismert trópusi depressziókról.
A trópusi vihar erős zivatarok szervezett rendszere, nagyon tiszta felszíni cirkulációval és 17 és 32 m/s (34-63 kt, 39-73 mph vagy 62-117 km/h) közötti folyamatos széllel. Ekkor kezd kialakulni a ciklonális forma, bár a trópusi viharokban általában nem jelenik meg szem. A legtöbb trópusi ciklonügynökség ezen a szinten kezdi el a ciklonális viharok elnevezését, kivéve a Fülöp-szigeteken, ahol a ciklonok elnevezésének saját módja van.
A hurrikán, tájfun vagy ciklon olyan nagy ciklonális időjárási rendszer, amelynek folyamatos szele legalább 33 m/s (64 kt, 74 mph vagy 118 km/h). Az ilyen szélsebességű trópusi ciklon általában szemet fejleszt, amely a cirkuláció középpontjában egy nyugodt terület. A szemet az űrből gyakran kis, kerek, felhőmentes foltként látjuk. A szem körül található a szemfal, egy olyan terület, ahol a legerősebb zivatarok és szelek forognak a vihar középpontja körül. A trópusi ciklonokban tapasztalható leggyorsabb folytatódó szélsebesség 85 m/s (165 kt, 190 mph, 305 km/h) körül lehet.
Osztályozások
| Kategória | Szélsebességek |
| Öt | ≥70 m/s, ≥137 csomó≥157 |
| Négy | 58-70 m/s, 113-136 csomó130-156 |
| Három | 50-58 m/s, 96-112 csomó111-129 |
| Két | 43-49 m/s, 83-95 csomó96-110 |
| Egy | 33-42 m/s, 64-82 csomó74-95 |
| Kapcsolódó besorolások | |
| Trópusi vihar | 18-32 m/s, 34-63 csomó39-73 |
| Trópusi depresszió | ≤17 m/s, ≤33 csomó≤38 |
A trópusi ciklonokat erősségük és elhelyezkedésük alapján különböző kategóriákba sorolják. A Nemzeti Hurrikánközpont, amely az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán keleti és középső részén megfigyeli a hurrikánokat, a Saffir-Simpson hurrikánskála alapján osztályozza őket.
A trópusi ciklonokat más helyeken, például a Csendes-óceán nyugati részén vagy a déli féltekén a Saffir-Simpson-skálához hasonló skálák alapján osztályozzák. Ha például egy trópusi vihar a Csendes-óceán nyugati részén eléri a hurrikán erejű szélerősséget, akkor hivatalosan tájfunnak nevezik.
A trópusi depresszió felhők és zivatarok szervezett csoportja, amely az óceánhoz közeli levegőben tiszta cirkulációval és 17 m/s-nál (33 kt, 38 mph vagy 62 km/h) kisebb maximális folytatódó széllel rendelkezik. Nincs szeme, és általában nem olyan spirális alakú, mint az erősebb viharoké. Csak a Fülöp-szigeteken ismert trópusi depressziókról.
A trópusi vihar erős zivatarok szervezett rendszere, nagyon tiszta felszíni cirkulációval és 17 és 32 m/s (34-63 kt, 39-73 mph vagy 62-117 km/h) közötti folyamatos széllel. Ekkor kezd kialakulni a ciklonális forma, bár a trópusi viharokban általában nem jelenik meg szem. A legtöbb trópusi ciklonügynökség ezen a szinten kezdi el a ciklonális viharok elnevezését, kivéve a Fülöp-szigeteken, ahol a ciklonok elnevezésének saját módja van.
A hurrikán, tájfun vagy ciklon olyan nagy ciklonális időjárási rendszer, amelynek folyamatos szele legalább 33 m/s (64 kt, 74 mph vagy 118 km/h). Az ilyen szélsebességű trópusi ciklon általában szemet fejleszt, amely a cirkuláció középpontjában egy nyugodt terület. A szemet az űrből gyakran kis, kerek, felhőmentes foltként látjuk. A szem körül található a szemfal, egy olyan terület, ahol a legerősebb zivatarok és szelek forognak a vihar középpontja körül. A trópusi ciklonokban tapasztalható leggyorsabb folytatódó szélsebesség 85 m/s (165 kt, 190 mph, 305 km/h) körül lehet.
Kapcsolódó oldalak
Kapcsolódó oldalak
Kapcsolódó oldalak
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a trópusi ciklon?
V: A trópusi ciklon olyan körkörös légmozgás, amely a Föld Egyenlítőhöz közeli meleg óceáni vizek fölött indul meg.
K: Milyen veszélyeket rejtenek magukban a trópusi ciklonok?
V: A trópusi ciklonok veszélyesek lehetnek az áradások miatt, és azért, mert a szél felkapja a tárgyakat, beleértve a kisebb hajókhoz hasonló méretű tárgyakat is. A trópusi ciklonok ezeket a tárgyakat nagy sebességgel dobhatják.
K: Hogyan alakulnak ki a trópusi ciklonok?
V: A trópusi ciklonok, hurrikánok vagy tájfunok akkor alakulnak ki, amikor a konvekció hatására a meleg, nedves levegő az óceán fölé emelkedik. Viharok csoportjaként kezdődnek, amikor a víz 27 °C-ig (80 °F) vagy annál is melegebbre melegszik.
K: Mi okozza a trópusi ciklonban a szelek forgását?
V: A Föld forgása által keltett Coriolis-hatás okozza a trópusi ciklonban a szelek forgását.
K: Mi a "vihar szeme" egy trópusi ciklonban?
V: A trópusi ciklonban a "vihar szeme" a központ. Kevés eső és szél van benne.
K: Melyik a trópusi ciklonban a legerősebb csapadékkal és a leggyorsabb széllel sújtott terület?
V: A trópusi ciklonban a legerősebb eső és a leggyorsabb szél a szemfal.
K: Hogyan kapnak áramot a trópusi ciklonok?
V: A trópusi ciklonokat a meleg, nedves óceáni levegő hajtja.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com Trópusi ciklon (hurrikán, tájfun) — definíció, kialakulás és veszélyei Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/101663
Források
- Tropical cyclones
- aoml.noaa.gov : "What is a hurricane, typhoon, or tropical cyclone?"
- weather.com : "From Hurricane to Typhoon: What Happens When Tropical Cyclones Cross the International Date Line?"
- aoml.noaa.gov : "Frequently Asked Questions: What are the upcoming tropical cyclone names?"
- nhc.noaa.gov : "Tropical Cyclone Naming History and Retired Names"
- aoml.noaa.gov : "How does the damage that hurricanes cause increase as a function of wind speed?"
- epirev.oxfordjournals.org : "Epidemiology of Tropical Cyclones: The Dynamics of Disaster, Disease, and Development"
- oe.netl.doe.gov : "Hurricane Katrina Situation Report #11"