Mükénéi kultúra
A mükénéi kultúra (~1600-1100 i. e.) egy korai görög kultúra volt a bronzkorban, a görög szárazföldön és Krétán.
Az akhájok elnevezést Homérosz használta rájuk, és az Iliászban is előfordul. Az általunk használt kifejezés Mükénéből származik, amely egy fontos régészeti lelőhely Athéntól mintegy 90 km-re. További fontos mükénéi lelőhelyek vannak Athénban, Thébában, Tirynsben és Püloszban. Homérosz eposzai, az Iliász és az Odüsszeia mükénéi eredetűek.
A korábbi minósziak kereskedtek, de nem hódítottak. A mükénéiek kereskedtek és hódítottak.
A legfontosabb mükénéi lelőhelyek Görögországban (lelőhelynevek francia nyelven)
Két mükénéi nő egy szekéren... Freskó Tirynsből ~1200BC
Példa a Linear B szkriptre
Görögország térképe Homérosz Iliászában leírtak szerint. A földrajzi adatok feltehetően elsősorban a bronzkori Görögországra vonatkoznak, amikor a mükénéi görög nyelvet beszélték.
A mükénéi nyelv
A mükénéi a görög nyelv legrégebbi ismert formája. A görög szárazföldön és Krétán a mükénéi időszakban, a Kr. e. 16-12. században beszélték. A nyelvet agyagtáblákra írták a Lineáris B írásmóddal. A legtöbb ilyen táblát a Kréta középső részén fekvő Knósszoszban és a Peloponnészosz délnyugati részén fekvő Püloszban találták. További táblákat találtak magában Mükénében, Tirynsben és Thébában, valamint a nyugat-krétai Chania-ban.
Sokáig senki sem tudta lefordítani a táblákat. Végül 1952-ben Michael Ventris megfejtette az írást. Kimutatta, hogy a nyelv a görög nyelv egy korai formája volt.
A táblákon található szövegek többnyire listák és leltárak. Nincsenek történetek, mítoszok vagy költemények, de némi képet adnak a készítőikről.
A Kr. e. tizenharmadik század végére a görög szárazföldön pusztítási hullám indult meg. A mükénéi lelőhelyek hanyatlásnak indultak, és az emberek menekülttelepülésekre költöztek. Ez az úgynevezett görög sötét középkor; a Kr. e. 8. századig alig vagy egyáltalán nem találtak írást. Erről és a későbbi időszakokról lásd: ókori Görögország.
Összehasonlítás a hettita nyelvvel
Az óhettita és a mükénéi görög mindkettő indoeurópai nyelv. A legrégebbi hettita szövegek valamivel korábbiak, mint a legkorábbi mükénéi szövegek, de a görög a legrégebbi fennmaradt indoeurópai nyelv.
Identitás
A valamivel fiatalabb Linear B táblák azt sugallják, hogy a mükénéieknek nevezett nép talán akhájok voltak. Egyetlen, mükénéi lelőhelyen talált írott forrásból sem derül ki, hogy hogyan nevezték magukat. Az Iliászban a Peloponnészosz és a közeli szigetek lakóit gyakran nevezik akhájoknak. A késő bronzkorból származó hettita forrásokban említést tesznek az Ahhiyawákról, ami önmagában azt sugallja, hogy a mükénéiek esetleg akhájok lehettek. A Tawagalawa levél, amelyet egy meg nem nevezett hettita király (Kr. e. 14-13. század) írt Ahhiyawa királyának, egyenrangúként kezeli őt. A levél azt sugallja, hogy Milétosz (Millawanda) az ő ellenőrzése alatt állt, és utal egy korábbi "Wilusa" epizódra", amely Ahhiyawa ellenségeskedésével járt. Ahhiya(wa-t a trójai háború akhájával, Wilusa városát pedig a legendás Trója városával azonosították. Az Ahhiyawa kifejezés és az akhájok pontos kapcsolatát azonban a tudósok hevesen vitatják, még azután is, hogy felfedezték, hogy a mükénéi Linear B a görög nyelv egy korai formája. A két nyelv írott formája meglehetősen különbözik egymástól.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mükénéi kultúra?
V: A mükénéi kultúra egy korai görög kultúra volt a bronzkorban a görög szárazföldön és Krétán.
K: Hogyan írta le Homérosz a mükénéiakat?
V: Homérosz a mükénéiek leírására az Akháj elnevezést használta, amely az Iliászban fordul elő.
K: Hol található Mükéné?
V: Mükéné egy fontos régészeti lelőhely, amely Athéntól körülbelül 90 km-re található.
K: Melyek még néhány fontos mükénéi helyszín?
V: További fontos mükénéi helyszínek közé tartozik Athén, Théba, Tiryns és Pülosz.
K: Honnan származik a "mükénéi" kifejezés?
V: A "mükénéi" kifejezés Mükénéből származik, amely egy fontos régészeti lelőhely Athéntól mintegy 90 km-re.
K: Mi a különbség a mükénéiek és a minósziak között a kereskedelem és a hódítás tekintetében?
V: A minósziak kereskedtek, de nem hódítottak, míg a mükénéiek kereskedtek és hódítottak.
K: Melyek Homérosz eposzai, és mi az eredetük?
V: Homérosz epikus költeményei, az Iliász és az Odüsszeia, mükénéi eredetűek.
