Üdvözlégy Mária – ima, eredet és jelentés a rózsafüzérben

Üdvözlégy Mária — az ima eredete, története és jelentése a rózsafüzérben; részletes ismertető a szövegről, eredetről és vallási használatról.

Szerző: Leandro Alegsa

Az Üdvözlégy Mária egy keresztény ima Máriához, Jézus anyjához. Az ima nagy része a Lukács evangéliumából származik: az angyali üdvözlet és Erzsébet dicsérete adja a kezdeti szöveget. A teljes, ma ismert forma azonban a középkor folyamán alakult ki: a kiegészítések részben a 12–16. század között kerültek az imához, így lett belőle az a rövid dicsőítő és közbenjáró ima, amelyet ma is használnak. Amikor valaki elmondja az Üdvözlégy Máriát, arra kéri Máriát, hogy imádkozzon érte és közbenjárjon érettünk Istennél.

Eredet és szöveg

A Hail Mary (lat. Ave Maria) két alapmondatból áll, amelyek közvetlenül a Lukács-evangélium (Lk 1,28; 1,42) görög/latin fordításaiból erednek: az angyali üdvözlet („Üdvözlégy, kegyelemmel teljes”) és Erzsébet dicsérete („áldott vagy a nők között”). A középkor folyamán ehhez csatlakozott a Mária‑közbeni rész (például: „Szent Mária, Isten anyja, imádkozzál érettünk…”), majd a végső könyörgő rész: „most és halálunk óráján”.

Több nyelven elterjedt változat található; a magyar hagyományos fordítás például így szól: „Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van tebenned. Áldott vagy te a leányok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Szent Mária, Isten anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. Ámen.”

Liturgikus és imádsági szerep

A római katolicizmusban az Üdvözlégy Mária a rózsafüzér legfontosabb része: minden tíz „Üdvözlégy” egy tizedet alkot, amelyet egy Miatyánk előz meg, és gyakran egy Dicsőség után zárul. Emellett az Üdvözlégy része számos egyházi és magánima‑gyakorlatnak: az Angelus ima háromszori ismétlése, kegyeleti alkalmak, közösségi dicséretek és magánimák.

Ökumenikus használat és változatok

A kereszténységen belül több hagyomány is használja az imát. A keleti ortodoxok és a keleti ortodoxok hagyományokban vannak hasonló, Máriát dicsérő és közbenjárást kérő formulák (a keleti liturgiákban más kifejezéseket — például a „Theotokos” / Istenanya — használják). A anglikánok, a független katolikusok és az ókatolikusok is gyakran részesítik előnyben az Üdvözlégyet liturgiájukban vagy személyes imádságaikban. Néhány protestáns felekezet is megtart bizonyos formákat, bár sok protestáns közösség nem használja a Mária‑közbeni könyörgést, mert teológiai okokból óvatosabbak az életszentség közbenjárásának kérdésében.

Teológiai és lelki jelentés

  • Hitvallás: az ima elismeri Mária kiváltságait (kegyelemben való részesülés, Istenanya szerepe) és Jézus emberi származását.
  • Közbenjárás: a katolikus és keleti ortodox felfogás szerint Mária közbenjárása hatékony; az imában erre kérjük őt.
  • Személyes lelki hatás: sok hívő számára az Üdvözlégy Mária vigaszt, reményt és bensőséges kapcsolatot jelent Máriával mint példaképpel és anyai segítséggel.

Kulturális és zenei hatás

Az Üdvözlégy Máriát számtalan zeneszerző feldolgozta és megzenésítette: legismertebbek közé tartozik Schubert „Ave Maria”‑feldolgozása, valamint Gounod és Bach, továbbá számos kórus‑ és zenei mű, himnusz és népi feldolgozás. Irodalomban, képzőművészetben és filmekben is gyakran megjelenik, mint a hit és a tradíció kifejeződése.

Gyakorlati tudnivalók

Az Üdvözlégy Mária rövid, könnyen megtanulható ima, ezért széles körben használják zsolozsmázásnál, rózsafüzérezésnél, esti imádságban vagy nehézségek idején. Ha valaki szeretné beépíteni a napi imáiba, kezdheti napi egy rózsafüzértizeddel, az Angelus rendszeres elmondásával vagy egyszerűen reggeli/esti imádságként.

Vita és megfontolások

Bár az Üdvözlégy Mária nagy jelentőségű és szeretett ima a legtöbb katolikus és ortodox hívő körében, néhány keresztény közösség kritikus a Mária‑közbeni közbenjárásnak azon formáival szemben, amelyek szerintük túlzott hangsúlyt adnak a Máriához való közvetlen hozzányúlásnak. Az ökumenikus párbeszéd ezeket a nézetkülönbségeket érinti, és sok irányzat törekszik arra, hogy tiszteletben tartsa a Mária‑tisztelettel kapcsolatos különböző teológiai álláspontokat.

Összefoglalva: az Üdvözlégy Mária olyan rövid, de több rétegű ima, amely bibliai alapokra épül, történeti fejlődés eredménye, és máig fontos helyet foglal el a római katolicizmusban, a keleti hagyományokban és sok más keresztény közösségben.

Batoni Madonnája, a Mária-művészet egyik példájaZoom
Batoni Madonnája, a Mária-művészet egyik példája

Üdvözlégy Mária a Bibliában

Az Üdvözlégy Mária két mondatot használ Szent Lukács evangéliumából. Az első: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van veled, áldott vagy te az asszonyok között" (Lk 1,28). (Egyszerű magyar nyelven ez azt jelenti: "Örüljetek! Tele vagy kegyelemmel. Istennel vagy. Áldott vagy.") A második: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse" (Lukács 1:42). (Ez azt jelenti: "Te és gyermeked (Jézus) egyaránt áldottak vagytok").

Amikor az Üdvözlégy Mária először született, sokkal rövidebb volt, mint most. Nyugat-Európában a 13. század közepén az ima mindössze néhány szóból állt. A "Mária" szót az "Üdvözlégy" szó után tették hozzá. A teljes ima így hangzott: "Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes". Ezt Aquinói Szent Tamásnak az imáról szóló írásaiból tudjuk.

Szent Lukács evangéliumának első mondatában Gábriel angyal köszönti Máriát. Mint Szent Lukács evangéliumának egészét, ezt a mondatot is először koinéi görög nyelven írták. Az üdvözlés első szavát, χαῖρε, chaíre, "Üdvözlégy"-nek fordítják. Ez azt jelenti: "Örüljetek" vagy "Legyetek boldogok". Ez egy szokásos üdvözlés volt a koinéi görögben. Ezeket a köszöntéseket a mai görög nyelvben még mindig használják.

Az ima a keleti (görög) hagyományban

A keleti ortodox egyház és a keleti katolikus egyházak által használt Üdvözlégy Mária ima szövege: :Θεοτόκε Παρθένε, χαῖρε, κεχαριτωμένη Μαρία, ὁ Κύριος μετὰ σοῦ. εὐλογημένη σὺ ἐν γυναιξί, καὶ εὐλογημένος ὁ καρπὸς τῆς κοιλίας σου, ὅτι Σωτήρα ἔτεκες τῶν ψυχῶν ἡμῶν. Ez azt jelenti, hogy:

Theotokos Szűz, örvendezz, kegyelemmel teljes Mária, az Úr veled van. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, mert megszülted lelkünk Megváltóját.

Ugyanazt a dolgot másképp is le lehet fordítani angolra:

Isten anyja és Szűzanya, örvendezz, kegyelemmel teljes Mária, az Úr van veled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, mert megszülted lelkünk Megváltóját.

A keleti egyházakban Máriának a "Theotokos" címet adják. Ez egy görög szó, amely azt jelenti, hogy "az, aki megszüli Istent".

Az ima a nyugati (latin) hagyományban

Különböző elképzelések vannak arról, hogy mikor változott az Üdvözlégy Mária a mai változatra. A Katolikus Enciklopédia szerint az Üdvözlégy Máriát csak 1050 körül változtatták meg.

Aquinói Szent Tamás szerint a tizenharmadik század közepére a nyugati egyházak csak egy szót - "Mária" - tettek hozzá a bibliai versekhez, amelyekből az ima származik. Az ő nevének hozzáadása egyértelművé tette, hogy Mária az a személy, akihez az ima szól. Nagyjából ugyanebben az időben azonban a "Jézus" nevet is hozzáadták. Ez egyértelművé tette, hogy Jézus "[Mária] méhének gyümölcse".

Ez azt jelenti, hogy az Üdvözlégy Mária nyugati változata nem a görög változatból származik. A görög változatban egészen más szavak vannak, mint például "mert megszülted lelkünk Megváltóját", ami a nyugati változatban soha nem szerepelt.

A 16. század előtt az Üdvözlégy Mária üdvözölte és dicsérte Máriát. A 16. század folyamán azonban új szavakkal egészült ki. Ezek az új szavak Mária segítségét kérték. 1555-ben egy Petrus Canisius nevű holland jezsuita ezeket a szavakat adta hozzá katekizmusához: "Szűz Mária, Isten Anyja, imádkozz érettünk, bűnösökért." A tizenegy évvel későbbi tridenti zsinat idejére ez a mondat és néhány új szó is bekerült az Üdvözlégy Máriába. A Trienti Zsinat katekizmusa 1566-ban ezt a mondatot is beemelte az imába: "Szűz Mária, Isten Anyja, imádkozz érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Ámen."

Ez az utolsó változtatás, amely az Üdvözlégy Márián történt.

Latinul így írják az imát (a makronok csak a kiejtés miatt vannak megadva, a latin nyelvben nem jelennek meg):

Avē Marīa, grātia plēna, Dominus tēcum. Benedicta tū in mulieribus, et benedictus frūctus ventris tuī, Iēsus.

Sancta Marīa, Māter Deī, ōrā prō nōbīs peccātōribus, nunc et in hōrā mortis nostræ. Āmēn.

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van veled; áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.

Szűz Mária, Isten Anyja, imádkozz érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

A latinból különböző nyelvekre történő fordításokat lásd a Wikisource-ban.

Az ima a szír ortodox hagyományban

A szír ortodox egyház az Üdvözlégy Máriának egy másik változatát használja. Ez a változat sokkal közelebb áll a mai nyugati formához, mint a görög forma.

Ebben az imában egy vezető kezdi az imát, a többiek pedig elmondják a többit:

  • Vezető: Mária, kegyelemmel teljes.
  • Emberek: Urunk veled van. Áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, a mi Urunk, Jézus Krisztus. Szűz Mária, Isten Anyja, imádkozz érettünk, bűnösökért, most és mindenkor, és halálunk óráján is. Ámen.

Használat a keleti ortodox és a keleti katolikus egyházakban.

A keleti ortodox és keleti katolikus egyházakban az Üdvözlégy Mária nagyon gyakori. A görög formában, vagy a görög formából készült fordításokban mondják. Az imát nem mondják olyan gyakran, mint nyugaton. Azonban jól ismert, és még mindig gyakran használják. Több imakánonban is szerepel. Általában háromszor éneklik a vesperás végén, az egész éjjeli virrasztás során. A napi imák során is sokszor elmondják.

Szláv változatok

Az Üdvözlégy Máriának két különböző változata van az egyházi szláv nyelvben:

Богородице дѣво радѹйсѧ

ωбрадованнаѧ Марїе

Господь съ тобою

благословена ты въ женахъ,

és благословенъ плодъ чрева твоегω,

Якω родила еси Христа Спаса,

Избавителѧ дѹшамъ нашимъ.

Theotokos Virgin, örvendezz, (vagy, Örvendezz, ó Szűz Theotokos)

Mária tele kegyelemmel,

Az Úr veled van.

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse,

mert te hordoztad a Megváltó Krisztust,

a lelkünk Szabadítója.

Богородице дѣво, радѹйсѧ,

Благодатнаѧ Марїе,

Господь съ тобою:

благословена Ты въ женахъ,

és благословенъ плодъ чрева Твоегω;

Énкω Спаса родила еси дѹшъ нашихъ.

Theotokos Virgin, örvendezz, (vagy, Örvendezz, ó Szűz Theotokos)

Mária tele kegyelemmel,

Az Úr veled van.

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse,

mert te hordoztad lelkünk Megváltóját.

Az első verzió régebbi. Az óhitűek még mindig ezt a változatot használják. Az ukrán görögkatolikus egyház és a ruszin katolikus egyház is.

A második változat 1656-ban készült, Nikon moszkvai pátriárka által a liturgiában végrehajtott változtatások részeként. Ezt a változatot használja az Orosz Ortodox Egyház, a Szerb Ortodox Egyház, a Bolgár Ortodox Egyház és az Ukrán Ortodox Egyház.

Használat a római katolikus egyházban

Az Üdvözlégy Mária a rózsafüzér legfontosabb része. A rózsafüzér az imádkozás egy módja. A latin rítusú (nyugati) katolikusok gyakran használják. Keleten is használják (de csak a latinizált ukrán és maronita katolikusok).

A rózsafüzér imádkozásakor a katolikusok tíz sorozat Üdvözlégyet imádkoznak. Minden sorozat előtt imádkoznak egy Miatyánkot (más néven Pater Noster vagy az Úr imája). Minden egyes Üdvözlégy Mária után egy "Dicsőség legyen" (Gloria Patri) imádkoznak. Ezen imák egy-egy sorozatát "évtizednek" nevezik. A katolikusok általában öt évtizedet mondanak, amikor a rózsafüzért imádkozzák.

Az egyes évtizedek imádkozása közben a katolikusok a rózsafüzér négy különböző titkára gondolnak. Mindegyik misztérium olyan dolgokkal kapcsolatos, amelyek Jézus és Mária életében történtek. A misztériumok a következők:

  • Jézus gyermekkorában történt dolgok (Örömteli misztériumok)
  • Jézus nyilvános működése (Fényes misztériumok)
  • A passió, beleértve Jézus keresztre feszítését (Fájdalmas misztériumok)
  • Jézus feltámadása (Dicsőséges misztériumok)

Az Üdvözlégy Mária az Angelus legfontosabb része is. Ezt az imát sok katolikus naponta háromszor mondja el. Néhány anglikán és lutheránus is elmondja az Angelust.

Bouguereau Szűz és angyalok című alkotása, a máriás művészet egyik példája.Zoom
Bouguereau Szűz és angyalok című alkotása, a máriás művészet egyik példája.

Az Üdvözlégy Mária anglikán használata

A hagyományos anglikánok is használják az Üdvözlégy Máriát, többnyire ugyanúgy, mint a római katolikusok. Mindkét csoport használja a rózsafüzért és mondja az Angelust. Az anglikán templomokban gyakran vannak Szűz Mária-szobrok.

Sok anglikán imádkozza az Üdvözlégy Máriát. A különböző területeken azonban az imát másképp is használhatják. Ez azért van, mert a katolikus és az anglikán egyháznak van néhány eltérő hite.

Zenei beállítások

Sokan írtak zenét az Üdvözlégy Máriához (Ave Mariának is nevezik).

A reneszánsz idején

A reneszánsz idején az Üdvözlégy Máriát nagyon gyakran zenésítették meg olyan zeneszerzők, mint Jacques Arcadelt, Josquin Desprez, Orlando di Lasso és Giovanni Pierluigi da Palestrina. Ebben az időben (a tridenti zsinat előtt) azonban még mindig különböző változatai voltak az imának. Emiatt a korábbi reneszánsz darabok némelyikében más szavak szerepelnek, mint a mai Üdvözlégy Máriában. Josquin Desprez például valóban több zenei változatot is készített az Ave Mariából.

Későbbi változatok

Az ima egyik leghíresebb zenei változatát Charles Gounod készítette 1859-ben. Ő Johann Sebastian Bach első prelúdiumát (a kezdő zenedarabot) Johann Sebastian Bach A jól temperált klaviatúrájából dallammal és szöveggel egészítette ki.

Az Üdvözlégy Mária más híres zenei változatait írta:

  • Antonín Dvořák 1877-ben
  • Giuseppe Verdi, a híres zeneszerző, 1887-ben (Otello című operájához).
  • César Cui orosz zeneszerző. Legalább háromszor zenésítette meg az Üdvözlégy Máriát. Először az Ave Mariát írta 1886-ban. Két operájának részeként is felhasználta az imát: Le Flibustier (1894) és Mateo Falcone (1907) című operáiban.
  • Híres zeneszerzők, köztük Mozart, Byrd, Elgar, Verdi, Saint-Saens, Rossini, Brahms és Perosi.
  • Híres kelet-európai zeneszerzők - köztük Rachmaninov, Stravinsky és Bortniansky -, akik az Üdvözlégy Mária szláv nyelvű zenei változatait írták.

A protestantizmusban

A protestáns kereszténység, akárcsak a katolicizmus, nem imádja Máriát. Egyes protestánsok az Ave Maria zenei változatát használják, de a szöveget megváltoztatták. Az Ave Redemptor például az Ave Maria zenéjét használja, de helyette Jézusra összpontosít:

Ave redemptor, Domine Jesus:

Cujus ob opus

Superatur mors, enim salvatio

Nunc inundavit super universam terram.

Sancte redemptor, reputata

Fides est nobis peccatoribus,

Nunc et in morte, ad iustitiam.

ANGOL FORDÍTÁS

Üdvözlégy Megváltó Urunk Jézus,

Kinek a munkájával

A halál legyőzött, az üdvösségért

Most már az egész világra kiáradt.

Szent megváltó, hitünk

Számolnak velünk, bűnösökkel,

Most és a halálban, mint igazságosság.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az Üdvözlégy Mária ima?


V: Az Üdvözlégy Mária egy keresztény ima Máriához, Jézus anyjához.

K: Honnan származik a legtöbb Üdvözlégy Mária ima?


V: Az ima nagy része Lukács evangéliumából származik.

K: Mikor adtak hozzá néhány dolgot az Üdvözlégy Mária imához?


V: Néhány dolgot a 13. században (az 1200-as években) adtak hozzá az imához.

K: Amikor valaki elmondja az Üdvözlégy Máriát, mit kér Máriától?


V: Amikor valaki elmondja az Üdvözlégy Máriát, azt kéri Máriától, hogy imádkozzon érte.

K: A kereszténység melyik ágában az Üdvözlégy Mária a legelterjedtebb ima a rózsafüzérben?


V: A római katolicizmusban az Üdvözlégy Mária a legelterjedtebb ima a rózsafüzérben.

K: Mely más keresztény ágak használják az Üdvözlégy Mária imát?


V: A keleti ortodoxok és a keleti ortodoxok is használják az imát, csakúgy, mint a kereszténységen belül számos más csoport, köztük az anglikánok, a független katolikusok és az ókatolikusok.

K: Egyes protestáns felekezetek is használják az Üdvözlégy Mária imát?


V: Igen, néhány protestáns felekezet is használja az Üdvözlégy Máriát.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3