Julius Streicher (1885. február 12. - 1946. október 16.) a náci Németország propagandáját végezte. Ő adta ki a Der Stürmer című rasszista újságot. Kiadója három antiszemita gyermekkönyvet is megjelentetett, köztük az 1938-as Der Giftpilz (A mérges gomba) címűt. Ez volt az egyik leggyakrabban olvasott propagandadarab; a könyv egyszerű és hamis meséken keresztül mutatta be a zsidó embereket veszélyesnek és megtévesztőnek, összehasonlítva őket például egy szép külsejű, de halálos gombával. Streicher lapja durva karikatúrákkal, rágalmakkal és uszító cikkekkel rendszeresen támadta a zsidókat, és hozzájárult a gyűlölet elmélyüléséhez a társadalomban.
Korai pálya és politikai szerep
Streicher tanárként kezdte pályafutását; az első világháború után bekapcsolódott a völkisch és jobboldali mozgalmakba, majd korán csatlakozott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz. Helyi politikusként és agitátorként ismertté vált, később a frankföldi tartományokban szerzett befolyást: 1925 és 1940 között Gauleiterként vezette a frankföldi pártszervezetet. Hivatalos tisztségeinek egy részét 1940-ben vesztette el, miután belső ügyek és vádak miatt bírálatok érték; a sajtó- és propagandamunkát azonban továbbra is folytatta.
Der Stürmer és a propaganda módszerei
A Der Stürmer tabloid jellegű, egyszerű szövegekkel és provokatív illusztrációkkal dolgozott. Streicher és szerkesztősége tudatosan alkalmazta a démonizálás, dehumanizálás és összeesküvés-elméletek módszereit, amelyek célja a társadalmi kirekesztés és az erőszak legitimizálása volt. A lap rendszeresen közölt rágalmazó történeteket, „leplező” állításokat és pornografizált vádakat, amelyek célpontja elsősorban a zsidó közösség volt. Streicher nyíltan támogatott bojkottokat, megfélemlítést és erőszakos akciókat is, és így hozzájárult ahhoz a légkörhöz, amely előkészítette a náci zsidóüldözéseket.
A háború utáni per és büntetés
A második világháború után a nürnbergi perben Streichert elítélték emberiség elleni bűnökért. A vádiratban külön hangsúlyt kapott az, hogy újságírásával és uszító tevékenységével hozzájárult a üldözéshez és az erőszakhoz, így felelősség terhelte a náci bűnök előkészítésében. A per után kivégezték: ítéletét 1946. október 16-án hajtották végre.
Örökség és történelmi megítélés
Streicher személye és működése a történelemben a szándékos gyűlöletkeltés és az uszítás példájaként maradt meg. Der Stürmer módszerei — a hamis állítások, karikatúrák és célzott rágalmak — jól mutatják, hogyan használható a sajtó a társadalmi gyűlölet felkorbácsolására. Ma a történészek és emberi jogi szakértők Streichert olyan szereplőként értékelik, aki a náci rezsim ideológiai és társadalmi előkészítésében jelentős szerepet játszott.
