Depresszió (közgazdaságtan)
A depresszió olyan hosszú időszak, amikor egy ország gazdasága nem működik jól. Általában az jellemzi, hogy sok embernek nincs munkája. A depresszió a recesszió egy súlyosabb fajtája. A depresszió több évig is eltarthat. A magas munkanélküliség mellett a depresszió a bankokat, a kereskedelmet és a feldolgozóipart is károsítja. Az árak csökkennek, nehezebb hitelhez jutni, és nő a csődök száma. Az egyik országban kialakult depresszió gyorsan átterjedhet más országokra is.
Egy 1931-es montreali ingyenkonyha, ahol munkanélküli férfiakat etetnek.
A nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság (1929-39) a modern ipari világ történetének leghosszabb ideig tartó és legmélyebb gazdasági depressziója volt. Az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után kezdődött. A Wall Street-i tőzsdén 1929. október 24-től október 29-ig estek az árfolyamok. Ez pánikba taszította a Wall Streetet. Befektetők milliói mentek tönkre anyagilag. 1933-ra az Egyesült Államokban a bankok közel fele csődbe ment, és 13-15 millió amerikai volt munkanélküli. A második világháború kezdete Európában véget vetett a depressziónak. A nagy gazdasági világválság világszerte érintette az országokat. A korábbi depressziókkal ellentétben, amelyekben néhány országot sújtottak, a Nagy Gazdasági Világválság szinte az összes iparosodott országot érintette. Afrika, Ázsia, Ausztrália, Európa, Észak- és Dél-Amerika egyaránt szenvedett. Az országok úgy próbálták megvédeni saját gazdaságukat, hogy megemelték az országukba importált árukra kivetett vámokat. Ennek következtében a világkereskedelem mintegy 30 százalékkal esett vissza. Becslések szerint 1932-re világszerte 30 millió ember maradt munkanélküli.
A nagy gazdasági világválságnak messzemenő politikai következményei voltak. A gazdaságok összeomlásával egyesek katonai diktátorokat kerestek, hogy megmentsék országaikat. Például olyan országok, mint Argentína és több közép-amerikai ország diktátorai. Németországban, Olaszországban és Japánban a fasizmus kerekedett felül, ami közvetlenül a II. világháborúhoz vezetett. A Szovjetunióban a válság lehetővé tette, hogy Joszif Sztálin hatalomra kerüljön. Milliókat száműzött munkatáborokba, és megkezdte a Nagy Tisztogatásnak nevezett rémuralmat. Csak az 1930-as években 20 millió szovjet halt meg. Nyugaton az egyik válasz a jóléti kapitalizmus volt. Ez olyan országokban terjedt el, mint Kanada, Franciaország és Nagy-Britannia.
A depresszió jelei
2013-ban néhány európai országban nagyobb volt a munkanélküliség, mint az 1930-as évek nagy gazdasági világválságának idején. A bruttó hazai termék gyorsabban zsugorodott, mint ahogy egyes európai nemzetek csökkenteni tudták a kiadásaikat. Európa pénzügyi válsága minden jel szerint nem javul, hanem rosszabbodik. Bár egyes kormánytisztviselők recessziónak nevezik, a közgazdászok már depressziónak nevezik. Mivel az európai országok az euróhoz vannak kötve, nem tudják leértékelni saját valutájukat, hogy kiigazítsák gazdaságukat. Ez azt jelenti, hogy nem tudják csökkenteni exportjuk árát, hogy vonzóbbá tegyék azt, és így nem tudják elérni a kereskedelmi mérleget.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a depresszió a közgazdaságtanban?
A: A depresszió olyan elhúzódó gazdasági visszaesés, amelyet magas munkanélküliség és a gazdasági tevékenység csökkenése jellemez.
K: Miben különbözik a depresszió a recessziótól?
V: A depresszió súlyosabb és hosszabb ideig tartó visszaesés, mint a recesszió. Gyakran magasabb munkanélküliséggel és nagyobb gazdasági zavarokkal jár.
K: Milyen gazdasági következményei lehetnek a depressziónak?
V: A depresszió gazdasági következményei közé tartozhat az árak csökkenése, a hitelhez való hozzáférés csökkenése, a csődök számának növekedése, valamint a bankok, a kereskedelem és a gyártás károsodása.
K: Meddig tarthat egy depresszió?
V: A depresszió több évig is eltarthat, mivel elhúzódó és mély gazdasági visszaesést jelent.
K: Hogyan hat a depresszió a munkanélküliségre?
V: A depresszió jellemzően magas munkanélküliséggel jár, mivel sokan nem találnak munkát, és a vállalkozások a költségek csökkentése érdekében elbocsátásokra kényszerülhetnek.
K: A depresszió átterjedhet más országokra is?
V: Igen, az egyik országban kialakuló depresszió gyorsan átterjedhet más országokra, különösen, ha azok a kereskedelem vagy a pénzügyi piacok révén szorosan összekapcsolódnak.
K: Milyen hatással van a depresszió a hitelhez jutásra?
V: A depresszió idején a hitelhez jutás megnehezül, mivel a bankok és a pénzintézetek kevésbé hajlandóak pénzt kölcsönözni a nemfizetések és csődök megnövekedett kockázata miatt.
