Boris Johnson

Alexander Boris Boris de Pfeffel Johnson parlamenti képviselő (született 1964. június 19-én) brit politikus és újságíró. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke. A Konzervatív Párt vezetője 2019. július 23. óta. Johnson Uxbridge és South Ruislip körzetének parlamenti képviselője. Ezt a tisztséget 2015 óta tölti be. Henley választókerületét 2001 és 2008 között képviselte.

A 2008-as londoni polgármester-választáson London második polgármesterévé választották. Polgármesterként abbahagyta a munkát, hogy 2015-ben képviselőként indulhasson az alsóházi választásokon. 2016 júliusában Johnson külügyi és nemzetközösségi ügyekért felelős államtitkár lett. Erről a tisztségéről 2018 júliusában mondott le. Ez volt ugyanaz a nap, amikor David Davis lemondott a Brexit-ügyi miniszteri tisztségéről. Johnson után Jeremy Hunt lett a külügyi és nemzetközösségi ügyekért felelős államtitkár.

Johnson Etonban tanult. Az oxfordi Balliol College-ba járt, ahol klasszikusokat tanult. Újságírói pályafutását a The Times-nál kezdte. Később a The Daily Telegraphhoz került, ahol szerkesztőasszisztens volt. A The Spectator szerkesztője lett 1999-ben. A 2001-es általános választásokon beválasztották az alsóházba. Az ország egyik leghíresebb politikusa lett. Több könyvet is írt.

Johnson rövid ideig a konzervatívok első padsorában szolgált Michael Howard alatt. A művészetekért felelős árnyékminiszter volt 2004 áprilisától 2004 novemberéig. Kirúgták, miután állítólag hazudott egy szexbotrányról. Johnson visszatért az első padra, amikor 2005-ben David Cameron lett a Konzervatív Párt vezetője. Johnson a felsőoktatásért felelős árnyékminiszter lett. Lemondott a The Spectator szerkesztői posztjáról, hogy több időt tölthessen új szerepével.

2014. augusztus 26-án Johnson közölte, hogy a 2015-ös parlamenti választásokon Uxbridge és South Ruislip konzervatív képviselőjelöltjeként indul. A választást megnyerte. A 2016-os londoni polgármester-választáson nem indult. A munkáspárti jelölt Sadiq Khan lett London új polgármestere.

Johnson a 2016-os tagsági népszavazáson a Brexit mellett volt. A szavazáson eldőlt, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Theresa May lett az új miniszterelnök. Ő választotta Johnsont külügyi és nemzetközösségi államtitkárnak 2016 júliusában. Johnson 2018 júliusában távozott May kabinetjéből, miután a Brexit-megállapodások kudarcot vallottak.

Johnson a 2019-es konzervatív pártvezetőválasztáson lett a párt vezetője. Június 20-án Johnson és Jeremy Hunt lett a választás utolsó két jelöltje. Ő lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2019. július 24-én. A konzervatívok nyerték a 2019-es egyesült királyságbeli parlamenti választásokat 2019. december 13-án. Johnson folytatta a miniszterelnöki tisztséget.

2020 április elején Johnson a COVID-19 világjárvány miatt nagyon beteg volt. Április végén tért vissza a munkába.

Korai élet és oktatás

Boris Johnson a New York-i Upper East Side-i klinikán született. Ő a legidősebb Stanley Johnson négy gyermeke közül. Stanley egykori konzervatív európai parlamenti képviselő (az Európai Parlament tagja). Emellett az Európai Bizottság és a Világbank alkalmazottja volt. Boris Johnson édesanyja Charlotte Fawcett (később Wahl) festőnő. Ő Sir James Fawcett neves ügyvédnek, az Emberi Jogok Európai Bizottságának elnökének a lánya.

Apai ágon Johnson Ali Kemal dédunokája. Kemal liberális török újságíró és belügyminiszter volt Damat Ferid pasa, az Oszmán Birodalom nagyvezírjének kormányában. A török függetlenségi háború alatt meggyilkolták. Az első világháború alatt Boris nagyapját és nagynénjét brit alattvalónak ismerték el. Nagyanyjuk leánykori nevét, a Johnson nevet vették fel. Johnson kozmopolita származása miatt "egyszemélyes olvasztótégelyként" jellemezte magát. Felmenői muszlimok, zsidók és keresztények voltak, ha a dédszüleit is beleszámítjuk. Apja anyai nagyanyja (anyja nagyanyja), Marie Louise de Pfeffel, Pál württembergi herceg leszármazottja volt. Ez a hercegnek egy német színésznővel való kapcsolatának volt köszönhető. Johnson Pál hercegen keresztül II. györgy nagy-britanniai király leszármazottja. Johnson továbbá György déd-ük-ük-ük-ükapja, I. Jakab angol király révén az összes korábbi brit királyi ház leszármazottja.

Johnson és családja nem sokkal születése után visszament Angliába, mert édesanyjának az oxfordi vizsgáira kellett mennie. Johnson húga, Rachel egy évvel később született. Boris Johnson gyermekkorában súlyos (rossz) siketségben szenvedett. Számos műtéten esett át, hogy grommeket ültessenek a fülébe. Gyermekként állítólag elég csendes volt. A brüsszeli Európai Iskolában, az Ashdown House-ban, majd az Eton College-ban tanult. Etonban királyi ösztöndíjas volt. Az oxfordi Balliol College-ban klasszikus tudományokat hallgatott. Brackenbury-ösztöndíjas volt. Az Oxford Union elnökévé is megválasztották második próbálkozásra (próbálkozás). Radek Sikorski szerint Johnson a Szociáldemokrata Párt támogatójaként lépett fel, hogy megnyerje az Unió elnöki tisztségét. Ennek oka az volt, hogy a párt népszerű volt az egyetemen. Johnson tagadja, hogy ezt tette volna. Azt mondta, hogy ő csak az SDP által preferált jelölt volt. David Cameronnal együtt tagja volt az oxfordi Bullingdon Clubnak. A klub egy diák étkezési társaság, amely a fergeteges lakomáiról ismert.

Személyes élet

Johnson 1987-ben feleségül vette Allegra Mostyn-Owent. A házasság kevesebb mint egy évig tartott. A házasságot 1993-ban felbontották. Még ugyanebben az évben feleségül vette Marina Wheeler ügyvédnőt. Wheeler Sir Charles Wheeler újságíró és műsorvezető és szikh indiai felesége, Dip Singh lánya. A Wheeler és a Johnson családok hosszú évek óta ismerik egymást. Marina Wheeler Boris Johnsonnal egy időben járt a brüsszeli Európai Iskolába. Két fiuk van - Theodore Apollo (született 1999) és Milo Arthur (született 1995) - és két lányuk - Lara Lettice (született 1993) és Cassia Peaches (született 1997).

Johnson 2016-ban lemondott amerikai állampolgárságáról. Amerikai volt, mert New Yorkban született. 2018-ban Johnson és Wheeler bejelentették különválásukat. Új barátnője Carrie Symonds. Ők 2019 végén jegyezték el egymást. Első fiuk 2020. április 29-én született. A londoni University College Hospitalban született. A neve Wilfred Lawrie Nicholas Johnson.

Politikai karrier

Johnson az 1997-es általános választásokon Clwyd South képviselőjelöltjeként indult. A választást elvesztette. 2001-ben Henley képviselőjévé választották. Michael Heseltine helyére került. 2004-ben ő lett a művészetekért felelős árnyékminiszter, miután Nick Hawkins (az árnyék belügyi szóvivő) lemondott. Johnson 2003 novemberétől a Konzervatív Párt alelnöke volt. Nagy hangsúlyt fektetett a kampányolásra.

Johnsont 2004 novemberében elbocsátották e magas rangú tisztségekből. Azzal vádolták, hogy hazudott Michael Howardnak a The Spectator New York-i tudósítójával és korábbi helyettes szerkesztőjével, Petronella Wyatt-tel folytatott négyéves házasságon kívüli viszonyáról. Johnson azt mondta, hogy a vádak nem igazak. Azt mondta, hogy azok "egy kifordított piramisnyi ostobaság". Howard azonban azért bocsátotta el Johnsont, mert úgy vélte, hogy a sajtóhírek szerint Johnson hazudott, és nem maga a viszony miatt.

Az új konzervatív vezető, David Cameron 2005. december 9-én felsőoktatási árnyékminiszterré nevezte ki. Johnson nem sokkal ezután lemondott a The Spectator szerkesztői posztjáról. 2006. április 2-án a News of the World azt állította, hogy Johnson újabb házasságon kívüli viszonyt folytatott. Azt állították, hogy a viszony Anna Fazackerley-vel, a Times Higher Education Supplement újságírójával történt. Egy videófelvételen látható, amint a férfi kijön a lakásából, és egy taxiban integet neki. Az Exeteri Egyetemen tartott, a diákok finanszírozásáról szóló beszédében Johson állítólag vicces megjegyzéseket tett arról, hogy hálás a hallgatóságnak, amiért "nem vetett fel más témákat" a beszéd során. Ez utalhatott a második viszonyáról szóló vádakra. A The Times egyik beszámolója szerint Cameron magánügynek tekintette az esetleges viszonyt. Azt mondta, hogy Johnson nem fogja emiatt elveszíteni az állását.

2008-as londoni polgármester-választás

Johnson 2007. július 16-án közölte a sajtóval, hogy a konzervatívok jelöltjeként indulhat a 2008-as londoni polgármester-választáson. A beszámolók szerint kijelentette, hogy "a lehetőség túl nagy és a díj túl csodálatos ahhoz, hogy elszalasszam... a lehetőséget, hogy Londont képviselhessem és a londoniak nevében beszélhessek". Lemondott a felsőoktatási árnyékminiszteri tisztségéről. A nyilvános londoni előválasztáson a szavazatok 75%-át szerezte meg. A konzervatívok jelöltjeként 2007. szeptember 27-én megerősítették.

Johnson 2006 márciusábanZoom
Johnson 2006 márciusában

London polgármestere

Alkohol fogyasztásának tilalma a tömegközlekedési eszközökön

2008. május 7-én Johnson azt mondta, hogy be akarja tiltani (meg akarja állítani) az alkoholfogyasztást a londoni közlekedési rendszerben. Ennek június 1-jén kellett volna megkezdődnie. Jeroen Weimar, a Transport for London közlekedésrendészetért és végrehajtásért felelős igazgatója szerint ez ésszerű volt. Szerinte az embereknek előzékenyebbnek kellene lenniük a vonatokon. A tilalom kezdetben a londoni metróra, a buszokra, a DLR-re és a croydoni villamosokra vonatkozott. A londoni metró később, 2008 júniusában került bele. A sajtóközlemények szerint a tilalom "az egész főváros állomásaira" vonatkozott. Azt nem közölték, hogy ez a National Rail állomásokra is vonatkozik-e - különösen azokra az állomásokra, amelyeket nem a TfL azon vonalai szolgálnak ki, amelyeken tilos az alkoholfogyasztás.

Az utolsó olyan estén, amikor az alkoholfogyasztás engedélyezett volt, több ezren használták a metróhálózatot, hogy megünnepeljék az eseményt. Hat londoni metróállomást kellett bezárni a balhé miatt. Az iszákosok több alkalmazottat és rendőrt is megtámadtak. A rendőrség 17 embert tartóztatott le. Az ivók több vonatot megrongáltak. A vonatokat kivonták a forgalomból.

2008-as olimpia

Johnson jelen volt a 2008-as pekingi olimpia záróünnepségén. Ő volt London képviselője, aki átvette az olimpiai zászlót Guo Jinlongtól, Peking polgármesterétől. Ezzel hivatalosan is bejelentették, hogy London lesz a 2012-es olimpia házigazdája. A kínai média szerint "goromba, arrogáns és tiszteletlen" volt, amiért fél kézzel vette át az olimpiai zászlót, kezét zsebre dugta, és nem gombolta be a kabátját. Később a pekingi London House-ban tartott partin Johnson beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy "a pingpong hazatér".

Johnson ígéretet tett a Routemaster buszok visszaállítására, ha megválasztják polgármesternekZoom
Johnson ígéretet tett a Routemaster buszok visszaállítására, ha megválasztják polgármesternek

MP (2015 óta)

2014 augusztusában Johnson közölte, hogy a 2015-ös parlamenti választásokon Uxbridgeés South Ruislip konzervatív jelöltjeként fog indulni. Szeptemberben lett a párt jelöltje. A 2015. májusi általános választásokon Johnson megnyerte a választást. Ő lett a parlamenti képviselő. Egyesek úgy gondolták, hogy azért indult a képviselői posztért, hogy David Cameront leváltsa az Egyesült Királyság miniszterelnöki posztjáról.

Brexit

2016 februárjában Johnson támogatta a Vote Leave szavazást az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló 2016-os népszavazáson. Miután Johnson kijelentette, hogy ki akar lépni az Európai Unióból, a Brexit támogatottsága közel 2%-kal esett vissza, 2009 márciusa óta a legalacsonyabb szintre.

2016. június 22-én Johnson a Wembley Arénában 6000 fős közönség előtt tartott televíziós vitában azt mondta, hogy június 23-a "Nagy-Britannia függetlenségének napja" lehet. David Cameron akkori brit miniszterelnök Johnson állításával kapcsolatban beszélt. Így fogalmazott: "Az a gondolat, hogy országunk nem független, képtelenség. Ez az egész vita a szuverenitásunkat bizonyítja".

David Cameron lemondott miniszterelnöki tisztségéről, miután az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés mellett szavazott. Johnson volt a favorit az új miniszterelnöki posztra. Johnson azonban bejelentette, hogy nem indul a konzervatívok vezetőválasztásán.

Külügyminiszter (2016-2018)

Theresa May lett a Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök. 2016 júliusában kinevezte Johnsont külügyi és nemzetközösségi ügyekért felelős külügyminiszterré. Sokan úgy látták, hogy ez a kinevezés gyengítette politikai hatalmát. Barack Obama bírálta Johnsont, miután Johnson rasszista megjegyzést tett Obamára. Ez azután történt, hogy Obama azt mondta, azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az Európai Unióban maradna.

2018 májusában Johnson támogatta az iráni nukleáris megállapodást. Ezt Donald Trump elnök nem támogatta. Szergej és Julija Szkripal Salisburyben történt megmérgezése után Johnson Vlagyimir Putyint Adolf Hitlerhez hasonlította.

Johnsont politikai pályafutása során szexizmussal, korrupcióval és rasszizmussal vádolták.

Johnson 2018 júliusában mondott le külügyminiszteri tisztségéről. Ez azután történt, hogy Theresa May miniszterelnök Brexit-megállapodásai kudarcot vallottak.

Johnson találkozója Donald Trump elnökkel az ENSZ-ben, 2017 októberébenZoom
Johnson találkozója Donald Trump elnökkel az ENSZ-ben, 2017 októberében

Johnson Reuven Rivlin izraeli elnökkel, 2015 novembereZoom
Johnson Reuven Rivlin izraeli elnökkel, 2015 novembere

Miniszterelnök (2019 óta)

2019-es vezetői verseny

2019. május 16-án Johnson bejelentette, hogy a 2019-es választásokon a Konzervatív Párt miniszterelnöki és frakcióvezetői posztjáért kíván indulni. A szavazás első fordulóján úgy jutott át, hogy 114 konzervatív képviselő szavazott rá. Később minden további szavazást nagy arányban megnyert. Június 20-án Jeremy Hunttal együtt az utolsó két jelölt között volt.

A tagok szavazása július 22-én zárult. Az eredményt július 23-án hirdették ki. Johnsont 92 153 szavazattal (66,4%) választották meg vezetőnek Hunt 46 656 szavazatával (33,6%) szemben. Hivatalosan július 24-én váltotta fel Theresa Mayt a miniszterelnöki poszton, miután találkozott a királynővel.

2019-es általános választások

2019. október 29-én Johnson bejelentette, hogy a következő parlamenti választásokra 2019. december 12-én kerül sor. Azt akarta, hogy a konzervatívok többséget szerezzenek a parlamentben a Brexit-törvény elfogadásához. A választási eredmény nagyarányú konzervatív győzelem lett. Összességében mintegy 80 mandátumos többséggel győztek. Az eredmény a Munkáspárt számára 1935 óta a legrosszabb volt.

Kérdések és válaszok

K: Ki az a Alexander Boris de Pfeffel Johnson?


V: Alexander Boris Boris de Pfeffel Johnson brit politikus és újságíró, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a Konzervatív Párt vezetője 2019. július 23-tól 2022. szeptember 5-ig.

K: Milyen tisztségeket töltött be?


V: Johnson 2015 óta Uxbridge és South Ruislip parlamenti képviselője. 2001 és 2008 között Henley választókerületét képviselte. 2008-ban London második polgármesterévé választották, 2016-ban külügyi és nemzetközösségi államtitkár, 2005-ben felsőoktatási árnyékminiszter, 1999-2005 között a The Spectator szerkesztője.

Kérdés: Mikor lett miniszterelnök?


V: 2019. július 24-én lett miniszterelnök.

K: Hogyan lett miniszterelnök?


V: Azután lett miniszterelnök, hogy megnyerte a Konzervatív Párt 2019-es vezetőválasztását Jeremy Hunt ellenében.

K: Milyen esemény miatt mondott le miniszterelnöki tisztségéről?


V: 2022. szeptember 5-én mondott le miniszterelnöki tisztségéről, miután a Chris Pincherrel kapcsolatos botrányt kezelte, és a kabinet számos tagja emiatt lemondott.

K: Johnson újraindult-e a miniszterelnöki tisztségről való lemondása után?



V: Nem, annak ellenére, hogy a lemondását követően Liz Truss miniszterelnöki tisztségéről való lemondását követően a várakozások szerint újra indulni fog, úgy döntött, hogy nem indul újra.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3