Bioüzemanyag
A bioüzemanyag nemrég még élettelen vagy élő biológiai anyagból előállított üzemanyag. Ez különbözik a régen elhalt biológiai anyagból származó fosszilis üzemanyagoktól. A bioüzemanyag lehet szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú.
A bioüzemanyagokat általában autók meghajtására, lakások fűtésére és főzésre használják. A bioüzemanyaggal foglalkozó vállalatok főként európai, ázsiai és amerikai vállalatok. A Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban kifejlesztett technológiák még a szennyezés megújuló bioüzemanyaggá alakítását is lehetővé teszik. Az agroüzemanyagok olyan bioüzemanyagok, amelyeket konkrét növényekből állítanak elő, nem pedig hulladékfolyamatokból, például hulladéklerakókból vagy újrahasznosított anyagokból.
A növények gáz- és folyékony üzemanyaggá történő átalakításának két gyakori módja van. Az egyik a magas cukortartalmú növények (pl. cukornád) vagy keményítő (pl. kukorica) termesztése, majd élesztővel etil-alkohol (etanol) erjesztése. A másik lehetőség olyan növények termesztése, amelyek nagy mennyiségű növényi olajat tartalmaznak, mint például a pálmaolaj, a szójabab és az algák. Amikor ezeket az olajokat felmelegítik, viszkozitásuk csökken, és közvetlenül elégethetők a dízelmotorban, vagy kémiai úton feldolgozva olyan üzemanyagokat állíthatnak elő, mint a biodízel. A fát és melléktermékeit évezredek óta alakítják át bioüzemanyagokká, például faszénné, fagázzá, metanollá vagy etanol üzemanyaggá. Nem ehető növényi részekből is lehet cellulóz etanolt előállítani, de ez költséges lehet.
Szilárd biomasszát is használnak. A tűzifát évezredek óta használják. Számos anyag, például fa és fűfélék szárítható, pelletálható és elégethető, és ez felhasználható energiatermelésre.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bioüzemanyag?
V: A bioüzemanyag a nemrég még élettelen vagy élő biológiai anyagból származó üzemanyag. Különbözik a fosszilis üzemanyagoktól, amelyek régen elhalt biológiai anyagból származnak.
K: Milyen formái lehetnek a bioüzemanyagoknak?
V: A bioüzemanyagok lehetnek szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotúak.
K: Hol van a legtöbb bioüzemanyaggal foglalkozó vállalat székhelye?
V: A legtöbb bioüzemanyag-gyártó vállalat főként Európában, Ázsiában és Amerikában található.
K: Hogyan alakítja át a Los Alamos Nemzeti Laboratórium a szennyezést megújuló bioüzemanyaggá?
V: A Los Alamos Nemzeti Laboratórium olyan technológiákat fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik a szennyezés megújuló bioüzemanyaggá történő átalakítását.
K: Mik azok a mezőgazdasági üzemanyagok?
V: Az agroüzemanyagok olyan bioüzemanyagok, amelyeket konkrét növényekből állítanak elő, nem pedig hulladékfolyamatokból, például hulladéklerakóból vagy újrahasznosított anyagokból.
K: Hogyan alakulnak át a növények gáz- és folyékony üzemanyaggá?
V: A növények gázzá és folyékony üzemanyaggá történő átalakításának két gyakori módja van: az egyik a magas cukortartalmú növények (pl. cukornád) vagy keményítő (pl. kukorica) termesztése, majd élesztő segítségével etil-alkohol (etanol) erjesztése. A másik módszer olyan növények termesztése, amelyek nagy mennyiségű növényi olajat tartalmaznak, mint például a pálmaolaj, a szójabab és az algák, amelyeket aztán fel lehet melegíteni, így viszkozitásuk csökken, és közvetlenül elégethetők a dízelmotorban, vagy vegyileg feldolgozva biodízel üzemanyagot állítanak elő.
K: Hogyan használják a fát és melléktermékeit évezredek óta energiaforrásként?
V: A fát és melléktermékeit évezredek óta különféle bioüzemanyagokká, például faszénné, fagázzá, metanollá vagy etanol üzemanyaggá alakítják. Nem ehető növényi részekből is lehet cellulóz etanolt előállítani, de ez a folyamat költséges lehet. A szilárd biomasszát, például a tűzifát szintén évszázadok óta használják otthonok fűtésére és ételek főzésére.
