Kromoszóma
A sejt kromoszómái a sejtmagban vannak. Ezek hordozzák a genetikai információt. A kromoszómákat DNS és fehérje alkotja, amelyek kromatin formájában egyesülnek. Minden kromoszóma sok gént tartalmaz. A kromoszómák párban vannak: az egyik készlet az anyától, a másik készlet az apától származik. A citológusok a kromoszómákat számokkal jelölik.
A kromoszómák nagyon kevés és különleges kivételtől eltekintve minden sejtmagban jelen vannak. Ez azt jelenti, hogy minden eukariótában megtalálhatóak, mivel csak az eukariótáknak van sejtmagjuk. Amikor az eukarióta sejtek osztódnak, a kromoszómák is osztódnak.
Amikor egy szomatikus (testi) sejt (például egy izomsejt) osztódik, a folyamatot mitózisnak nevezzük. A mitózis előtt a sejt az összes kromoszómát lemásolja, majd osztódni tud. Amikor megkettőződnek, a kromoszómák úgy néznek ki, mint az "X" betű. Amikor megkettőződnek, a két felet kromatidáknak nevezik (lásd az ábrát). A kromatidák a centroméránál kapcsolódnak össze.
Az emberben 46 kromoszóma van, 23 pár. Mindenki rendelkezik egy kromoszómakészlettel az apjától és egy megfelelő készlettel az anyjától. Ezek közé tartozik egy pár nemi kromoszóma is. Az anya petesejtje mindig tartalmaz egy X kromoszómát, míg az apa spermája vagy egy Y kromoszómát, vagy egy X kromoszómát. Ez határozza meg a gyermek nemét. A nemi sejtek (ivarsejtek) előállításához az őssejtek egy másik osztódási folyamaton, a meiózison mennek keresztül. Ennek során a 23 pár (diploid) 23 egysejtűre (haploid) redukálódik. Ezek, amikor megtermékenyítéssel egyesülnek, létrehozzák az új, 23 párból álló halmazt.
A különböző állatoknak különböző számú kromoszómájuk van. Ha valakinek nem a szokásos számú kromoszómája van, akkor meghalhat, vagy egy vagy több sajátossága lehet. Például olyan genetikai rendellenességet kaphatnak, mint a Down-szindróma (plusz 21-es kromoszóma) és a Klinefelter-szindróma (két X kromoszómával rendelkező férfi). Egyes genetikai rendellenességek gyakoribbak, mint mások.
Egy megkettőzött és kondenzált metafázisú eukarióta kromoszóma ábrája. (1) Kromatid - a kromoszóma két részének egyike a duplikáció után. (2) Centromer - a két kromatida érintkezési pontja. (3) Rövid kar. (4) Hosszú kar.
Nem harapós szúnyoglárvák kromoszómái, preparálva és festve
Drosphila melanogaster politen kromoszómák. Ez a kromoszóma aktivitását mutatja hősokk után.
Egy megkettőzött és kondenzált metafázisú eukarióta kromoszóma ábrája. (1) Kromatid - a kromoszóma két részének egyike a duplikáció után. (2) Centromer - a két kromatida érintkezési pontja. (3) Rövid kar. (4) Hosszú kar.
Nem harapós szúnyoglárvák kromoszómái, preparálva és festve
Drosphila melanogaster politen kromoszómák. Ez a kromoszóma aktivitását mutatja hősokk után.
Politen kromoszómák
A politen kromoszómák olyan túlméretezett kromoszómák, amelyek a standard kromoszómákból fejlődtek ki. A specializált sejtek sejtosztódás nélkül ismételt DNS-replikáción mennek keresztül (endomitózis). A politen kromoszómák akkor alakulnak ki, amikor a többszörös replikációs körök sok testvérkromatidát hoznak létre, amelyek párhuzamosan egymáshoz tapadnak.
A politen kromoszómák megtalálhatók a Drosophila fajokban és a Chironomidae családba tartozó nem harapós szúnyogokban. Jelen vannak még az ízeltlábúak egy másik csoportjában, a Collembola osztályban, a Ciliophora protozooncsoportban, az emlősök trofoblasztjaiban és antipodális, valamint a növények szuszpenzorsejtjeiben.
A politensejtek anyagcsere-funkcióval rendelkeznek. A gének többszörös kópiája lehetővé teszi a génexpresszió magas szintjét. A Drosophila melanogasterben például a lárvális nyálmirigyek kromoszómái sok endoreduplikációs körön mennek keresztül. Ez nagy mennyiségű ragasztót eredményez a bábozódás előtt.
A kromoszóma puffok (az ábrán látható) a politen kromoszóma diffúz, tekercs nélküli régiói. Ezek az aktív transzkripció helyszínei.
Politene kromoszóma
Politen kromoszómák
A politen kromoszómák olyan túlméretezett kromoszómák, amelyek a standard kromoszómákból fejlődtek ki. A specializált sejtek sejtosztódás nélkül ismételt DNS-replikáción mennek keresztül (endomitózis). A politen kromoszómák akkor alakulnak ki, amikor a többszörös replikációs körök sok testvérkromatidát hoznak létre, amelyek párhuzamosan egymáshoz tapadnak.
A politen kromoszómák megtalálhatók a Drosophila fajokban és a Chironomidae családba tartozó nem harapós szúnyogokban. Jelen vannak még az ízeltlábúak egy másik csoportjában, a Collembola osztályban, a Ciliophora protozooncsoportban, az emlősök trofoblasztjaiban és antipodális, valamint a növények szuszpenzorsejtjeiben.
A politensejtek anyagcsere-funkcióval rendelkeznek. A gének többszörös kópiája lehetővé teszi a génexpresszió magas szintjét. A Drosophila melanogasterben például a lárvális nyálmirigyek kromoszómái sok endoreduplikációs körön mennek keresztül. Ez nagy mennyiségű ragasztót eredményez a bábozódás előtt.
A kromoszóma puffok (az ábrán látható) a politen kromoszóma diffúz, tekercs nélküli régiói. Ezek az aktív transzkripció helyszínei.
Politene kromoszóma
Kapcsolódó oldalak
Kapcsolódó oldalak
- Karyotípus
- Sejtosztódás
- Homológ kromoszóma
- Emberi genom
- Mutáció#Kromoszóma mutációk
- Genetika#Mendel és a modern genetika között
Kérdések és válaszok
K: Miből állnak a kromoszómák?
V: A kromoszómák DNS-ből és fehérjéből állnak, amelyek kromatin néven egyesülnek.
K: Hány kromoszómája van az embernek?
V: Az embereknek összesen 46 kromoszómájuk van, ami 23 pár.
K: Mi határozza meg egy gyermek nemét?
V: Az anya petesejtje mindig tartalmaz egy X kromoszómát, míg az apa spermája vagy egy Y kromoszómát, vagy egy X kromoszómát. Ez határozza meg a gyermek nemét. Ha a gyermek Y kromoszómát kap az apától, akkor férfi, ha X kromoszómát kap az apától, akkor nőnemű.
K: Milyen folyamat csökkenti a diploid sejteket haploid sejtekké?
V: A nemi sejtek (ivarsejtek) előállításához az őssejtek egy másik osztódási folyamaton, a meiózison mennek keresztül, amely a diploid sejteket haploid sejtekké redukálja.
K: Hol helyezkednek el a kromoszómák a sejtben?
V: A kromoszómák a sejtmagban találhatók.
K: Mikor történik a mitózis?
V: A mitózis akkor következik be, amikor a szomatikus (testi) sejtek, például az izomsejtek osztódnak. A mitózis előtt a sejt lemásolja az összes kromoszómáját, majd képes azokat két félre, úgynevezett kromatidákra osztani, amelyek a centroméraiknál kapcsolódnak össze.
K: Vannak kivételek az alól, hogy minden sejtmagban kromoszómák vannak?
V: Az eukarióták esetében nagyon kevés különleges kivétel van arra vonatkozóan, hogy a kromoszómák minden sejtmagban jelen vannak, mivel csak az eukariótáknak van sejtmagjuk.
